A Nagy család élete

Szombat:

Ma nagyon sokat pihentünk.
Már éjjel kezdtük, illetve akkor még csak Masnika "kedvében" jártunk. Tegnap éjjel Velünk aludt, legalábbis úgy kezdtük. Apa-gazdival bebújtak az ágyba, míg Én még kint maradtam a gépnél. Süti husi elment a helyére, de nem nagyon értette, miért csak egyedül. :O Kicsit nyüsszögött, aztán kapott pár buksipuszit és megértette. Sóhajtva bújt az ágyikójába egyedül...

Bent a hálóban is szuszogtak a tündérek. Mikor Én is be akartam bújni, már nem nagyon fértem el, ugyanis Masnika totál keresztben feküdt. Majd Zeusz is megjelent a fejemnél és dagasztott és ki akart Magának sajátítani. Közben persze pici Masni sokszor ébredt fel és nyöszörögve helyezkedett. Sehogy sem volt kényelmes...
Gondoltam egyet és kiköltöztem a nappaliba a kanapéra. Így elfértünk, bár akkor már Ábel is betársult. :) Cicák a lábamnál, Masnika pedig a fejemnél aludt. Édes volt Masu, mert forgolódott, helyezkedett, bújt... De elaludni igazándiból akkor sikerült Neki, mikor Rám feküdt. :) Most nagyon kell Neki a közelségünk. A nyakamra tette a fejét és Én éreztem, ahogy szépen, fokozatosan megnyugszik. Elmúlt a remegés és szuszogás vette át a helyét. :) Aztán persze pár perc múlva megint helyet váltott, de... Érthető ez műtét után.

Így viszont Én nem nagyon pihentem. De a reggeli ébredés, etetés és rendrakás után visszabújtam az ágyba. Süti jött Velem, Masnikára meg Apa-gazdi figyelt. Ők is "aludtak" kint a kanapén. Kvázi helyet cseréltünk... ;)

A napunk is hasonlóan telt. Délelőtt ebédet főztem, ebédeltünk, aztán feküdtünk Masnival ide-oda. Néha kimentünk a kertbe, ahol nagyon ügyesen elvégezte a dolgát. Furi Neki a nagy bumszli kötés a lábán, de ha kell, remekül megoldja és rohan. :) Komolyan!
Nagyon édes volt, mikor főzés közben leült a terasz ajtóban. Kb. mint akit odatettek és olyan bánatos szemekkel nézett Rám, "Hogy Ő nem is bír sehova sem menni...". Aztán mocorgás volt az utcán, megállt egy autó, amit meghallottak. Masnika egy szempillantás alatt a bejárati ajtónál termett és ugatott, mint akinek semmi baja. ;) Ilyenkor felemeli a "gipszes" lábát és három lábazik. Persze hamar kifárad és visszahozni már Nekünk "kell". Most ez vagy színészkedés vagy nem, de Mi örömmel hozzuk-visszük kézben. :)

Este vendégeink érkeztek, Bátyánék személyében. Kicsit iddogáltunk, ünnepeltünk, beszélgettünk. A fiúk megkóstolták az Abszint nevű elég tömény italt, de Mi lányok inkább csak a Martininél maradtunk. Jobb is volt. ;)

Remek este kerekedett, ami után kissé ittasan rogytunk az ágyba. Eredetileg azt terveztük, hogy Masnika még ma éjjel is Velünk / Velem alszik. De mikor Sütit a helyére küldtem, Masnika is odarobogott és várta a jutifalatot. Gondoltam: "Ok. Majd még ránézek, mikor megyek lefeküdni és meglátom..." Ez így is volt. A kép, ami fogadott mosolyra húzta a számat. Csak néztem Őket összebújva és úgy örültem Nekik! Imádott kiskutyáim... :) 

A cicákról csak annyit, hogy tornádóztak este. :) Mikor Bátyámék itthon voltak, csak Vilmos bújt az asztal mögé. A többiek simán itt voltak Velünk és kuksoltak, futkároztak, majd este játszani kezdtek. Előkerült a doboz, amiben bujkáltak, rágcsálták... Eszméletlen, hogy egy ilyen kis semmiség, mennyire újdonság tud lenni. :)

Képek:
"Gipszes" Masni, a házőrző:

Manival...

 

Három lábon "rohangálás". :)
 

Majd pihengélés a nappaliban:

Kert:
Tündérke...

 

Krókuszok...

Este:
Martini...

Abszint...

Láng...

Prémiumként:
Kis manócskák összebújva! :)

 
Egy évvel ezelőtt...>>