A Nagy család élete

Vasárnap:

Ma tartottuk a TúraCsapat IX. túráját Budakeszin. Szerintem szuper volt! :) 
Az Én szempontomból mindenképpen, hiszen nem paráztam, nem idegeskedtem, csak csináltam amit kellett...

9-re beszéltük meg a találkozót, hogy hamar induljunk, na meg, hogy az ingyenes parkoló még "üres" legyen. ;) Aztán persze vártunk, mire Mindenki odaért... De végül egészen jó időben indultunk... Összesen 32 kutyó 54 gazdival indult neki az erdőnek.

Mikor ezt a túrát szerveztem, több mindentől tartottam. Kezdve a Vadaspark közelségétől, ám ezen a kérdésen hamar túljutottam, mikor a Vadaspark egyik munkatársa megnyugtatott és azt írta, nyugodtan jöhetünk. Bár vigyázzunk a kutyáinkra és ne engedjük póráz nélkül kóborolni a vadászok miatt. Utólag úgy gondolom, hogy Neki ezt meg kellett mondania, függetlenül attól, mennyi alapja van... No mindegy. Tényleg vigyáztunk a manókra! Nagyon. :)
Aztán ott volt még a létramászás, de ma ezzel sem volt gond. Meglepő módon még Én  is viszonylag ügyesen átmásztam. Mondjuk leginkább odafelé. Vissza már sokkal lassabb voltam, ám számomra még akkor is sikeres volt. Kitaláltam, hogy a túloldalon nem fordulok meg, hanem előre lépkedve, a fokokra ráülve jövök le. És bevált: Nem kellett paráznom a megforduláskor... Mert akkor nem merem forgatni se a térdem, se a bokám. :(
Ezen felül már csak a szokásos aggódásaim voltak: Hogy minden rendben legyen, ne legyen verekedés, összetűzés, eltévedés, eltűnés, ilyesmi... És minden rendben volt! ;)
Kivétel, hogy a futóversenyről egy fia képünk sincsen. :O Valahogy az kimaradt. Mert Én indítottam, majd az időket rögzítettem. Peti eközben pedig az Agytorna papírokat javította. És a fotógép a táskánkban lapult... No sebaj! Ennyi bakit szerintem elbírunk. :)

Egyébként szuper időnk volt! Talán túl meleg és fülledt, de nyáron mit várjunk? :D Az úton jól leizzadtunk, a réten még le is égtünk. Nekem legalábbis az arcom és a vállam is piros. :O
De jól éreztük magunkat és ez a lényeg! Kutyáink még inkább!!! Süti tündér módon, nyugisan jött a csapat mellett, közben szaglászott és néha jelentkezett virsliért. Néha táskákban turkált, bár igyekeztem rászólni. Talán nem volt nagyon tolakodó, mert Ő lett a mai túra Kedvenc Beagle-je. :) Ami azt jelenti, hogy Ő kapta a legtöbb szavazatot a Beagle-k között és így nyert egy ajándék csomagot, plusz az Anya-gazdi által készített díjszalagot. ;) Igaz, hogy utóbbit nem tudtam ráadni, mert lerázta magáról. (Aztán nem erőltettem...) De itthon, fáradtan kidőlve lefotóztam a díjával. Akkor már nem ellenkezett. ;) Köszönjük szépen a szavazatokat!!!
Masnika ma is, mint minden túrán, nagyon sokat ugatott. :( Asszem nincs olyan videó, amin nem hallani a hangját. Természetesen Bodzát, de a ma még Csipeszt és Szurit is kipécézte Magának. Tudom Én, hogy igazából a bot miatt ugat, ami a többi kutyónál van, mert szeretné, ha valaki eldobná és Ő rohanhatna utána. De fogalmam sincsen, hogyan nevelhetném erről le. Itthon ugyanez volt, mikor lasztizni akart. Ezzel kapcsolatban már sikerült elérnünk, hogy ne kiabáljon... Most már csak rá kéne venni, hogy a kutyákkal is ilyen legyen. :O Ettől eltekintve nagyon édes volt. A végére már elfáradt, mert csak lassan, kimérve lépkedett a nyomomban. :D
A kocsiban el is dőltek hazafelé, amit még itthon is folytattak. Aztán érdekes dolog történt, ugyanis Masnika kb. 2 óra múlva úgy gondolta, Ő már teljesen kipihente Magát és kérlelte, hogy labdázzunk. :O "Nem tehettem" mást, labdáztunk 5 percet. (Többet nem akartam a lábikója miatt...) Biztos, hogy duracell elem van benne... :D Süti pedig elvonult az ágyába összegömbölyödni és aludni. ;)

Ami még érdekes, hogy ott Én ma úgy éreztem, nagyon elfáradtam. De hazaérve, kicsit leülve már nem is... Igaz, hogy fáj a bokám és megint a torkom, de nem vészesen... Illetve ami megint csak érdekes, hogy a bokám fáj és nem a térdem! :O 

Képek:
Parkolóban...

Gyülekező:

 

Most is kapott Mindenki üdvözlő ajándékot: Milu oszt. ;)

"Mit kapunk?"

Rápihenés a túrára:

 
Aztán indulás! :)

Kutyók elöl. :)

 
A "rettegett" látra:

Masnika ölben. És még ott is nyüsszögött... :O

Mini pihenő az első tisztáson...

Süti, a kis kunyeráló...

 

Megyünk tovább:

 

Felfelé:
 

Fent, de szép! Mohás...

Még az út is... Mint a mesében. :)

Erdőben:

És most már lefelé... ;)

Ösvényen:

Ahol még szedret is találtunk. ;)

 
Fenyőerdőben. :)

Mini pihi: Csipesz és Szuri rágerjedve a botra. Na és Masni mit csinál? :S

Elérkeztünk a nagy rétre: Kilátóban...

Kilátás...

 

Gyorsan összeálltunk egy csoportképre:
Sajnos néhányan lemaradtak, mert az erdőben voltak... :O

 

Aztán pihi. :)

 
Készül a futóverseny pálya: vagyis a rajt és a cél:
Magáról a versenyről sajnos egy képünk sincs. :(

A "Ki mit tud"-ot most próbáltuk először. Nagyon édesek voltak az indulók.
Nekem Mindenki tetszett! 
Süti persze bezavart egy kicsit, mert odament kajcsit keresni. :O

 

A nyertes: Pinky - még a repülő után is szaladt. :)

 

Indulás vissza a kocsikhoz:

 

Dagonya!

Anya-gazdi - mellettem: Süti :)

Ismét létramászás:

Jövök! ;)

Visszafelé, rövidített úton:

Kocsiknál: díjátadó!

Meglepetésemre: Süti lett a mai túra Kedvenc Beagle-je :O
Rá akartam rakni a díjszalagot, de lerázta Magáról... :D

Saját készítésű díjszalag: :)

Hazafelé, kidőlve:

Itthon, fáradtan, a fotelban: Süti itt már nem ellenkezett... ;)

Nagyon szépen köszönjük a szavazatokat! 

 

Egy évvel ezelőtt...>>