A Nagy család élete

Szombat:

Évfordulónk volt ma... Ám valahogy mégis olyan zsúfoltra és dolgosra sikeredett a nap. Szuper volt, de nem olyan meghitt ünnepléses... 

9 éve ismerjük egymást. :) 9 év alatt sok minden történt Velünk. Sok jó és persze rossz is... Ilyenkor persze csak a jóra gondolunk és igyekszünk örülni minden közös percnek.

A mai nap ugyanúgy indult, mint minden másik, illetve bármelyik hétvége... Peti kelt hamarabb, megetette a manókat, amíg Én pihentem. Sajnos megint a TV hangjára ébredtem és ettől kissé feszült voltam reggel, de próbáltam ám megnyugodni. :)
A délelőtt készülődéssel telt: Salátát készítettünk, majd Peti kiment a kertbe füvet nyírni. Én bent szorgoskodtam, pakoltam, majd kihordtam asztalokat, terítőket, párnákat és plédeket... Délutánra ugyanis vendégeket vártunk. ;)

Előtte azonban még Tünde is eljött Hozzánk. Jobban mondva Masnihoz egy kis terápiára. Sajnos a terápia része most sem volt teljes, de a legelső alkalmakhoz képest nagyon is sok történt. Masni ha nem is oldódott még fel teljesen, de már kezd megbarátkozni Tündével, a Maga kis fura, még mindig kicsit tartózkodó módján...
A lényeg, hogy valamennyire sikerült megmasszírozni, miközben jutifalikkal "tömtem", amiért ügyesen állt. Aztán matracoztunk és végül lábikó vizsgálat következett volna, amihez oldalt kellett volna nyugodtan, mozdulatlanul feküdni. Na ez már nem ment. :O Ehelyett beindult az ugrabugra, labdázni akarás és nyüszítés, de ami a lényeg, hogy Tündi sok-sok puszit is kapott Masnitól. :) Abszolút saját Magától tette mindezt, nem félelemből vagy ilyesmi... Mászott rá és szerintem felszabadultan ugrált. Najóó, talán egy kicsit zavarban volt, de az egyértelmű, hogy labdázni akart. Szóval, valószínűleg azért volt kicsit zizi. :D

Terápia után bevittem Tündét a városba, majd indultam is haza. Ugyanis mire hazaértem, már itt is voltak a vendégek. Szüleim és Bátyámék jöttek át, hogy kihasználjuk a most már talán tényleg utolsó nyárias hétvégét és sütögessünk egy jót. :)
Mindenki hozott valamit, így a már amúgy is megtelt hűtőgép egy átvariálás után, újból megtelt. :D 
A fiúk tüzifát vágtak, majd tüzet csiholtak és már indulhatott is a sütés. Forogtak a húsok, a zöldségek és szalonnák. :) Bent még egy adag sült krumplit is odatettem, a saláta meg már reggel óta a hűsben pihent.
Mikor egy adag sült készen lett, aki tudott, árnyékba húzódott és enni kezdett... Aztán lassan megsült minden és együtt ücsöröghettünk az árnyékban. :) Beszélgettünk, ettünk, ittunk, csipegettünk... Süti után pedig visszavonultunk a tűz köré, ugyanis már nem volt szükség az árnyékra. Konkrétan lement a nap és fázni kezdtünk. Előkerültek a pulóverek és zoknik, na meg a bor és egyéb tömény, belülről melegítő finomság. ;)

Jó kis nap volt. Ugyan most baromi fáradt vagyok, leginkább derék fronton. :( Ma vezettem is és megint nehéz volt a kuplungra emelni a bal lábam. :( Kicsit elkeserítő... De egyelőre leplezem. Kerülöm a kényelmetlen ülést és inkább rohangálok, mászkálok, segítek, ahol tudok... Pl. kis ideig mosogatok, ami ma nagyon jól jött. Mert mikor elmentek a vendégek, nem várt irtó sok mosatlan a konyhában! :)

Na de nem panaszkodom. Egy ilyen jeles napon, pláne nem! ;)

Mai képek:
Reggeli fűnyírás...

A terápiáról nem nagyon készültek fotók...
De a barátság látszik. :)

 

Ugrás délutánra:
Favágó :)

 
Tűz rakás:

Majd ejtőzés az árnyékban: várjuk a parazsat. ;)

Csak kényelmesen. :)

Saci, Szüleim kutyusa:

Sütögessünk!

Sülnek, sülnek...

Ééééés, megsültek! :D

 
Sali:

Jó étvágyat!

Desszert: :)

 
Levezetés a tűz körül:

Kocc:

Estig...

Egy évvel ezelőtt...>>