Szerda:

A mai nap egészen jól indult. :) 
Kicsit ugyan sokáig aludtam, miután visszafeküdtem... Ugyanis Süti ma 5.23-kor fújt jó reggeltet. :O Annyira nyüsszögött, hogy fel kellett kelni és kimehetettek a kertbe. Mindenki megkapta a kajcsiját, majd visszabújtunk a paplan alá. ;)

Induláskor először a postára mentünk. Azaz postákra, mivel tegnap este 2 ajánlott cetli is várt ránk a postaládában. Az egyik a kis postába szólt, ahol egy csomagot kaptunk. Elkészültek ugyanis a TúraCsapat új szórólapjai és egyben az új embléma is. ;) Nekem nagyon tetszik!!! Sajnos az Én hibámból a támogatók logója nem a legjobb minőségű, de így is látható a lényeg és akinek ezt nem mondom, annak fel sem tűnik. Csak az Én maximalizmusom "sérült" picit. Viszont Én rontottam el, tehát csak Magamat hibáztathatom. Erről ennyit... Mert még a végén úgy tűnne, hogy nem örülök, pedig nagyon!!!!! :) Vigyorogtam is, mikor megláttam. :D

Aztán a nagy postára mentünk, ahol 2 hivatalos levelet vettünk át és a benne szereplő válasz számunkra nagyon is kedvező! Nagy megkönnyebbülést jelent, szóval fellélegezhetünk! :)

Aztán dolgoztunk szokásos módon... És munka után sajnos nagyon elromlott a nap. Most, így lassan éjfél körül már nem látom annyira borúsnak, de mégis csak leírom...:
A munkaidő végén, 5-kor írtam Petinek, hogy mi újság? Mikor indulhatunk haza? Ő azt írta vissza, hogy még legalább fél órát maradnia kell, de aztán már van remény. Oké, gondoltam megvárom. Hiszen semmi értelme haza indulni, ha csak fél órával utánam indulna. Vártam türelmesen, talán még örültem is a "túlóráknak". Aztán 1 óra múlva rákérdeztem a helyzetre. Akkor éppen sok dolga volt, valamit javítani kellett... Tovább vártam... Egészen este 8 óráig, mikor már el kellett hagynom az épületet. Peti javasolta, hogy menjek át hozzá, addig már csak hazamehetünk, mire odaérek. De sajnos nem így volt... :( Még mindig türelmesen beültem az autóba és vártam. Vártam, vártam... Egészen este 9-ig "türelmes" voltam, bár mikor az itthoni teendőkre, de legfőképpen a manókra gondoltam, sírni kezdtem. :( Szóltam is Petinek, hogy akkor Én hazaindulnék, de akkor Ő hogyan jut majd haza, azt nem tudom... :S És akkor Ő döntést hozott és eljött. Szólt a kollégáknak, majd lejött a parkolóba, ahol már 1 órája ültem...

Valahogy nem fér a fejembe, hogyan lehet ennyit túlórázni. Vagyis ilyen módon. Tudom, hogy a másik cég, akik miatt Peti bent maradt, sokkal, de sokkal többet vannak bent még éjfélig is. De ez nem módszer! Hogyan lehet ezt engedni??? Az embereknek van (vagyis kéne, hogy legyen) saját életük, családjuk, gyerekük!!! Az smafu??? Ennyire bármit megtehetnek Velünk a multik??? :( Nagyon elszomorító.
A másik igazán bosszantó számomra, hogy ha 5-kor látni lehetett, hogy még ilyen sok javítani való van, akkor miért nem akkor szóltak, hogy ma sokáig kell bent lenni? Mert akkor az ember úgy készül. Nem azt mondom, hogy jól esett volna, de simán megoldottuk volna ilyen bosszúság nélkül. Peti marad, Én hazajövök, aztán érte megyek, ha készen van...
No mindegy: nem mérgelődöm már, mert fáradt is vagyok, késő van. Nem is igazán tudom pontosan leírni, ami bánt és elkeserít.

Pontban 21.36-kor gurultunk a garázsba. Pont, mikor a kutyák már aludni szoktak menni. :S Ma viszont ekkor kaptak enni és ekkor mehettek ki a szabadba. Ugyanígy a cicák is. Jóval elmúlt már 23 óra, mire ideültem a géphez, ugyanis még a holnapi ebéd elkészítése is rám várt, miután hazajöttünk...
Aztán kezdtem el e-mailt írni az új jelentkezőknek, szervezkedni és sajnos van, ami holnapra maradt... Pedig a vasárnap mindjárt itt van és ezt csak délután tudom (tudnám) intézni...

Ez egy ilyen nap volt. Viszontagságos... Kép ezért aztán nem készült egy sem.
De hogy mégse maradjunk ma kép nélkül: Most fotóztam le a TúraCsapat új szórólapját. ;)

 

Egy évvel ezelőtt...>>