Budapest Time
Vasárnap:
Megtartottuk a Russell Terrier és Beagle TúraCsapat XI. túráját a Börzsönyben. :)
Szerintem egész jól sikerült! Bár reggel voltak kételyeim, mikor a hajnali fulladozós köhögésemre gondoltam. :S Peti csinált forró italt, megittam, majd hasonlóan forró zuhany és indultunk. Aztán a kocsiban még egy szopogatós cukorkát is bekaptam és már szinte kaptam levegőt is. :D
Kutyók nagyon örültek, hogy megyünk valahová! Szokásosan tündér módon utaztak, bár Vác után már csak nyüsszögtek az ablakon kitekintve. Masni talán unta az utazást, Süti meg már rohangálni akart... :)
Megérkeztünk elsőnek, előkészültünk és vártuk a Többieket. Most nem voltunk olyan nagyon sokan: 23 kutya és 37 gazdi. Egészen hamar megérkezett Mindenki, kivétel egy autót, de mint kiderült, Ők jöttek a legmesszebbről. Kis tanakodás után úgy döntöttünk, hogy nem ácsorgunk a hidegben tovább, hanem elindulunk. A későn érkezők meg majd utánunk jönnek. Telefonon irányítottam Őket, és fél távnál be is értek Minket. ;)
Próbáltam Én Mindenkire figyelni, de leginkább csak Magamra tudtam. Küszködtem a köhögéssel, az orrfújással, a fejemmel, mindennel... :S Remélem azért kifelé ez nem látszott annyira! Arra emlékszem, hogy nagyon izzadtam. Még mikor lefelé mentünk, akkor is. :O De hagytam, gondoltam, az a jó, ha kiizzadom a bacikat Magamból. Talán... Mondogattam is, hogy most vagy totál meggyógyulok, vagy visszaesek, ha ezt a napot túlélem... :D Hogy végül melyik lett, az majd kiderül...
Nos: Mentünk, sétáltunk, nem rohantunk... Összesen 6 km-t mentünk. (Pontosabban megnéztem és tényleg 6,3!) Nem volt sok, de éppen elég. Az időjárás nagyon kegyes volt Hozzánk: A napocska ugyan nem sütött ki, de hideg sem volt és a szél sem fújt. Pont jó kiránduló időt fogtunk ki. ;) A táv kb. 2/3-nál megálltunk egy tisztáson és megtartottuk a vetélkedőket. Futóversenyt a kutyáknak a gazdikkal és a szokásos agytornát, ami csak a gazdiknak szól és most csak karácsonyos kérdések voltak benne. Újításként azt találtuk ki, hogy ne számítson az idő, hiszen akkor Mindenki kapkodott, nem figyelt, stb... Ezért viszont akinek egyforma pontja lett, Ők (csak Ők) kaptak új kérdéseket a túra végén. És így alakult ki a végeredmény. Itthon aztán átbeszéltük ezt Petivel és arra jutottunk, hogy van még mit csiszolni a kivitelezésen, de elsőre jó volt szerintem. És jobb lesz így a jövőben, mint a kapkodás. ;)
A kocsiknál összesítettük a közönségszavazatokat, Kriszti segítségével kijavítottuk az agytorna teszteket és kezdődhetett is a díjkiosztó. Nagyon szépen köszönöm Kriszti a segítséget!!! :)
És hogy a kutyókról is írjak azért pár sort: Süti nagyon okos, tündér Beagle módjára szaglászott, futkosott egy kicsit, de leginkább csak Ránk figyelt. :) Masni viszont hozta szokásos "Nem látok senkit és semmit, ha itt van Bodza" viselkedését. :S Próbáltuk ám elemezni páran és olyan, mintha tényleg csak a botot akarná elkérni Bodzától. Ám, mikor valaki elvette a botot és eldobta Nekik, Masni akkor is Bodzát figyelte és ugatta, nem a botot. Szóval valami vonzalom féle is lehet a dologban, csak ne lenne ilyen hangos. :(
Mikor megérkeztünk, nagyon beöltöztettük Masnit, hiszen hidegben annyira tud fázni, hogy már szétesik a reszketéstől... Erre persze belegyalogolt a patakba: természetesen Bodza után! :D Totál vizes lett a pulcsija. Nem gond: ott volt még a kabát. Majd, a hegygerincre érve láttam, hogy már a kabátka is totál nedves és sáros, azt is levettem róla. Úgyis rohangál Bodzival, gondoltam, nem fázik. Viszont pont ekkor értünk fel a magasba, egy nagy nyitott rétre, ahol picikét fújdogált a szél. És minimanó persze, hogy reszketni kezdett. Még jó, hogy vittünk még egy pulcsit. A jól bevált kötöttet: Abban jött végig Masni és abban már nem is fázott. Az eddigi legjobb kutyaruha! :)
Már a díjkiosztó alatt is a kocsiban pihentek a manók, szépen lepihentek, miután maguk alá gyömöszölték az összes plédet a hátsó ülésen. :D Hazaindulva azért elrendeztem kicsit alattuk, megkapták a hámokat és szundíthattak hazáig. Én meg küzdeni kezdtem, mert a túra alatt nagyon megfájdult a torkom. Valószínűleg, mert a számon tudtam csak levegőt venni, az meg ugye hideg volt. :S És ott a kocsiban olyan köhögéseket vágtam le, hogy azt hittem kiköpöm a tüdőmet is. Ezt persze itthon is folytattam...
Aztán beültünk egy forró vízzel teli kádba, Peti NeoCitrant is csinált Nekem, Én meg csak elképzeltem, hogy minden rendbe jött. Elkezdtem fényképeket feltölteni, videókat rendezni, aztán nagyon álmos lettem...
Mai rengeteg kép:
Utazás oda...
Üdv.:
4 hónapos kicsi Beagle, Artemis: Meg kell szagizni minden oldalról. ;)
Picikutya, szintén szagi:
Egyre többen:
Üdv. ajándékok:
Elindultunk: Tó mellett...
Aztán a sások mellett: Kutyókat látni a sásban! ;)
Réten:
Patakon átkelés:
Hangoska: 
Be, az erdőbe:
Sár:
Indulás felfelé:
Felértünk: A nyereg
A nagy réten:
Az első csoportkép:
A későn érkezők itt csatlakoztak Hozzánk: 2 gyönyörű Beagle-vel!
Még egy kis sarazás:
És indultunk tovább: Lent, bevártuk egymást...
Majd lepihentünk a közeli réten: Vetélkedők, ebéd, pihi...
Beaglek és gazdik a rajtnál: 
Futás:
Terrierek a rajtnál:
Indulás!
Agytorna:
Pihi:
Terrierek: botra kattanva
Beaglek: szinkron kunyizás
Süti is itt volt ám! :)
Még egy csoportkép: Hogy a későn érkezők is rajta legyenek!
Katt. a nagy méretért:
Indulunk tovább:
Kerítés mellett:
Lefelé:
Megnézzük a fotóst közelről. ;)
Visszaértünk a tóhoz:
Kutyók elöl:
Jönnek a gazdik is. ;)
Kis tó:
Tó mellett visszafelé:
Visszaértünk a kiinduláshoz: Kijárat...
Kocsiknál: Várjuk az eredményeket. :) 
Kriszti javít:
Milu összesít:
Agytorna "döntő": 
Egyetlen kép a díjátadóról: "Mit kaptunk? Mit kaptunk?" :)
Utazás hazafelé:
Utolsó kommentek