Vasárnap:
A mai napot igazából pihenéssel töltöttük. Illetve csak egy minit dolgoztunk. Peti a kertben szedett összes ezt-azt (khm...), Én meg sütöttem, főztem és vasaltam egy kicsit.
Mivel a héten vettem pár csapdát, Peti ma felment a padlásra kihelyezni őket. Bár mondtam Neki, hogy pár napja már nem hallom a tappancsokat, de ugye ártani nem árt (vagy mi), jobb a megelőzés. Szóval Peti felment és meg is látta a kis albérlőnket, de már nem élt. Hogy mi volt, még most sem vagyunk benne biztosak, de Én pézsmapocokra szavazok. Ha nem az, akkor is abban hiszek. :) Hogy mitől halt meg, nem tudjuk, de jobb ez így... És azt is megtalálta Peti, ahol bejött a padlásra, szóval most igyekezett befoltozni.
Délután pedig hirtelen ötlettől sétálni mentünk. :) Már a múltkor is felfedeztük, hogy a közeli patakpart remek terültet egy rövidebb sétához. És most végre a fotógépet is vittem. ;)
Odáig persze pórázon jöttek a kutyók, de a parton már szabadon futkostak. Masni megint bepörgött egy kissé, annyira élvezte a szabadban rohangálást. Sprintelt előre, majd vissza, jó volt nézni! :)
Mikor hívtuk Őket, robogtak vissza és kérték a jutifalatot, amit meg is érdemeltek. Visszafelé meg már egészen felbátorodtak, hogy az út melletti bozótosba is beleszaladtak, szaglásztak és pattogtak a magas gazban. vagy mi...
Képekben: És videókban... ;)
Először a csapdák:
A tetem:
Ahol bejöhetett...
Ábel: Szép idő van odakint. :)
Menjünk! Szagi, még pórázon...
A patakpart:
Szabadon rohanunk!
A töltés mögött: horgásztó
Kutyók is megnézték: :)
Szépséges hely:
Visszafordulás:
Bementünk a bozótba!
Ok, szaladunk kifelé!
Na, menjünk!
És még egy utolsó beérkezés a póráz előtt...
Nem is. Ez az igazi beérkezés! ;)
Utolsó kommentek