Budapest Time
Vasárnap:
Egy nagyon kedves Beagle tenyésztős ismerősünknél pár héttel (8) ezelőtt kis Beaglek születtek. Azóta kísérjük figyelemmel a fotókon a picik növekedését, fejlődését, az egész életüket. És azóta érett bennünk a gondolat, hogy ezeket a mini manókat milyen jó lenne meglátogatni. :) És persze a gazdikat és a nagy kutyákat is, mert bizony a távolság miatt ritkán tudunk találkozni. Most is csak egy napra "zavartunk". ;)
Reggel ugyanúgy ébredtünk, mint ahogy szoktunk, talán egy picivel gyorsabban készülődtünk, így már kicsivel 8 után el is indultunk. Süti és Masni nagyon örültek, hogy jönnek Velünk, akkor még nem is sejtették, hova megyünk. A vasárnap általában a sétáé, kirándulásé... Ügyesen elfeküdtek a hátsó ülésen és pihengéltek.
A határ előtt még megálltunk tankolni és eü. pihenni. Mi is és a kutyók is, bár ha jól emlékszem, kutyók közül csak Masni élt az utóbbi lehetőséggel. :)
Majdnem dél volt már, mire megérkeztünk. Üdvözölt Minket Helena és Tomi, aztán 5 felnőtt és 6 mini-baba Begle :) Nem kellett sok idő, hogy a földön kössünk ki a kutyák körében. Néha egy-egy nagy Beagle is beült az ölünkbe, de a jellemző ugye a mini-terroristák támadása volt. :D Nem is nagyon tudok mit írni, hiszen annyira tüneményesek!!! Eszméletlen vadóckák, de látszik rajtuk, hogy kiegyensúlyozottak, boldogok, abszolút ideális környezetben nevelkednek. :) Az a legkevesebb volt, hogy másztak ránk, rágták a kezünket, puszikat osztogattak. Aztán nekiálltak a cipőnket is rágni. Konkrétan a cipőfűzőmet, amit azt hiszem ki is kell cserélnem, annyira megcincálták. :D Nem tudok rájuk haragudni, olyan kis pihe-puha kincsek. <3
A Mi tündér manóinkról is kell írnom mindenképpen. Azt gondoltam, hogy be lesznek tojva, de hogy ennyire, azt nem gondoltam. Teljesen kétségbeesetten ültek a kanapén és totál bestresszeltek. :S Még a nyáluk is fojt, amit szégyen szemre nem is tudtam, hogy így reagálnak stressz helyzetben.
Édes kincseim, próbáltuk Őket nyugtatni, de arra nem is akartam vállalkozni, hogy megbarátkozzanak a minikkel. Az reménytelen volt. Helyette ültek a fotelon, onnan lestek lefeleé, kaptak simiket és mikor a picik elmentek a helyükre, akkor kaptak jutifalatokat, sok-sok simit, puszit és nyugtatást. Persze, hogy sajnáltam Őket egy kicsit, de örülök is, mert ez egy új helyzet volt, Nekik is kell a változatosság és szokni kell az ilyeneket. Felért egy terápiával a nap. ;)
Finom ebédet is kaptunk, majd kávét és sütit is. Nagyon szépen köszönjük!!! Az egész vendéglátást is, hiszen ebből a pár órából is nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy abszolút nem kis meló ennyi mini kutyát gondozni, takarítani, nevelni, pláne hogy még ugye a nagyok is vannak, na meg nem elhanyagolhatóan a gazdiknak is van életük. Le a kalappal!!!
Ebéd, süti, kávé után megint kijöttek a mini Beaglek tombolni, rágcsálni és Masnit stresszelni. Nagyon tetszett Nekik a fura szerzet, hiszen ilyen kutyát még nem láttak. :O Masnika néha odamorgott Nekik, de csak félelemből. A piciket nem nagyon hatotta meg a dolog. Még ugatták is és hívták játszani. :) És Masnika teljesen beleszerelmesedett Tomiba, vagyis inkább mellette biztonságban érezte magát, követte mindenhova. Leginkább a konyhába. ;)
Délutáni programként el is mentünk a helyi kutyafuttatóba. Itt Süti sem stresszelt és Masnika is feloldódott. Futkározott, pattogott a többiekkel a labdáért. Ami igazából csak hogolyó volt, labda hiányában. :D Ám egyszer csak valahonnan mégis előkerült egy narancssárga laszti, amit valszeg a hó alatt találtak. Innentől kezdve azt dobáltuk, de nagyon hamar szét is rágták, így maradtak a labda-darabkák hogolyónak álcázva. :D
Otthon még kaptunk forró teát, ami nagyon jól esett, lévén eszméletlenül hideg volt kint. Az arcunk annyira kipirosodott, ahogy Nekem sosem szokott. És még a kapucnit is feltettem!
Tea után pedig elköszöntünk. Még sötétedésig vissza akrtunk érni a határra, ami éppenhogy sikerült. Már javában szürkület volt,. de még nem korom sötét. ;) Süti és Masni hazáig alig mozdultak meg, csak pihengéltek, szuszogtak a hátsó ülésen. :)
Nagyon szépen köszönjük a vendéglátást és a lehetőséget, hogy ott lehettünk! :)
Rengeteg képet készítettünk:
Utazunk, oda:
Magyar malmok...
Egy vad-átjáró: Nagyon tetszik!
Ez már Ausztria!
Osztrák malmok:
Hopp! Megérkeztünk.
Mini pöttöm kutyák a nekik elkerített sarokban:
Nagyon ki akarnak jönni! :)
Nem kellett sokáig várniuk ;)
Pusziiii
Jajj, de bébiiii<3
A cipőm, mint a nap slágere :D
Süti tüneményem a kanapén. Tudják, hogy az ott fent mini-terrorist mentes övezet. ;)
Peti körül is van ám sokadalom :)
Apa-gzdi felült Sütit és Masnit lelkileg támogatni. 
Ám lent... ;)
Masni (a fura kutya) nagyon tetszett a piciknek: Nem csak Nekik ;)
Ugatták is. :O
Masnika Tomi lábánál, biztonságban :)
Ebéd:
Csirkepöri, nyamiiii
Közben a minik a helyükön...
Bealudtak: És horkoltak! :D
A csirke bőre és a porc természetesen a kutyáké ;)
Érzik már!
Kis kunyi Tomitól is ;)
Aztán sorban állás a tányéron lévőért ;)
A picik már fel is ébredtek...
Tombolás indul!
Nagyok is ;)
Gondoltam "pózolok" megint a picikkel: Hát nem a hajamt kezdték rágni!? :D
Vidik...
Csak sikerült: :)
Tombolás tovább! 
A biztonságos magaslaton ;)
Piciknek irány vissza a helyükre!
Nem egyszerű ;)
Tombolás a helyükön!
A doboz csuda jó játék!
Sütikém ilyenkor búúúúúújt! <3
Kávé és kuglóf :)
Asztalnál... 
Nagy kutyák is ölbekuttyok <3
Eü. "séta" a kertben:
"Anyaaaaaaaa!"
Játszani akartak volna Sütivel :)
Futiiiiiii!
Közben, bent: bealudtak... :)
Nagyoknak rágcsa osztás:
Aztán indulunk! 
Futtatóban:
Beaglek és egy Terrier :)
Dobjad! Dobjad!!!
Süti a lábunk mellett...
Most már a labdát dobjad!!! :D
Keressük már! ;)
Édeseim...
Beaglek egymás közt: tombolás!
Már otthon, melegedés:
Teáztunk :)
Masu elfáradt... ;)
Piciknek is kaja idő van!
Búcsú...
Hazafelé, utazás: Plédek alatt, bár Süti hamar lemozogta magáról...
Masni nem mocorgott ;)
Utolsó kommentek