A Nagy család élete

Vasárnap:

Egy nagyon kedves Beagle tenyésztős ismerősünknél pár héttel (8) ezelőtt kis Beaglek születtek. Azóta kísérjük figyelemmel a fotókon a picik növekedését, fejlődését, az egész életüket. És azóta érett bennünk a gondolat, hogy ezeket a mini manókat milyen jó lenne meglátogatni. :) És persze a gazdikat és a nagy kutyákat is, mert bizony a távolság miatt ritkán tudunk találkozni. Most is csak egy napra "zavartunk". ;)

Reggel ugyanúgy ébredtünk, mint ahogy szoktunk, talán egy picivel gyorsabban készülődtünk, így már kicsivel 8 után el is indultunk. Süti és Masni nagyon örültek, hogy jönnek Velünk, akkor még nem is sejtették, hova megyünk. A vasárnap általában a sétáé, kirándulásé... Ügyesen elfeküdtek a hátsó ülésen és pihengéltek.
A határ előtt még megálltunk tankolni és eü. pihenni. Mi is és a kutyók is, bár ha jól emlékszem, kutyók közül csak Masni élt az utóbbi lehetőséggel. :)

Majdnem dél volt már, mire megérkeztünk. Üdvözölt Minket Helena és Tomi, aztán 5 felnőtt és 6 mini-baba Begle :) Nem kellett sok idő, hogy a földön kössünk ki a kutyák körében. Néha egy-egy nagy Beagle is beült az ölünkbe, de a jellemző ugye a mini-terroristák támadása volt. :D Nem is nagyon tudok mit írni, hiszen annyira tüneményesek!!! Eszméletlen vadóckák, de látszik rajtuk, hogy kiegyensúlyozottak, boldogok, abszolút ideális környezetben nevelkednek. :) Az a legkevesebb volt, hogy másztak ránk, rágták a kezünket, puszikat osztogattak. Aztán nekiálltak a cipőnket is rágni. Konkrétan a cipőfűzőmet, amit azt hiszem ki is kell cserélnem, annyira megcincálták. :D Nem tudok rájuk haragudni, olyan kis pihe-puha kincsek. <3

A Mi tündér manóinkról is kell írnom mindenképpen. Azt gondoltam, hogy be lesznek tojva, de hogy ennyire, azt nem gondoltam. Teljesen kétségbeesetten ültek a kanapén és totál bestresszeltek. :S Még a nyáluk is fojt, amit szégyen szemre nem is tudtam, hogy így reagálnak stressz helyzetben.
Édes kincseim, próbáltuk Őket nyugtatni, de arra nem is akartam vállalkozni, hogy megbarátkozzanak a minikkel. Az reménytelen volt. Helyette ültek a fotelon, onnan lestek lefeleé, kaptak simiket és mikor a picik elmentek a helyükre, akkor kaptak jutifalatokat, sok-sok simit, puszit és nyugtatást. Persze, hogy sajnáltam Őket egy kicsit, de örülök is, mert ez egy új helyzet volt, Nekik is kell a változatosság és szokni kell az ilyeneket. Felért egy terápiával a nap. ;)

Finom ebédet is kaptunk, majd kávét és sütit is. Nagyon szépen köszönjük!!! Az egész vendéglátást is, hiszen ebből a pár órából is nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy abszolút nem kis meló ennyi mini kutyát gondozni, takarítani, nevelni, pláne hogy még ugye a nagyok is vannak, na meg nem elhanyagolhatóan a gazdiknak is van életük. Le a kalappal!!!

Ebéd, süti, kávé után megint kijöttek a mini Beaglek tombolni, rágcsálni és Masnit stresszelni. Nagyon tetszett Nekik a fura szerzet, hiszen ilyen kutyát még nem láttak. :O Masnika néha odamorgott Nekik, de csak félelemből. A piciket nem nagyon hatotta meg a dolog. Még ugatták is és hívták játszani. :) És Masnika teljesen beleszerelmesedett Tomiba, vagyis inkább mellette biztonságban érezte magát, követte mindenhova. Leginkább a konyhába. ;)

Délutáni programként el is mentünk a helyi kutyafuttatóba. Itt Süti sem stresszelt és Masnika is feloldódott. Futkározott, pattogott a többiekkel a labdáért. Ami igazából csak hogolyó volt, labda hiányában. :D Ám egyszer csak valahonnan mégis előkerült egy narancssárga laszti, amit valszeg a hó alatt találtak. Innentől kezdve azt dobáltuk, de nagyon hamar szét is rágták, így maradtak a labda-darabkák hogolyónak álcázva. :D

Otthon még kaptunk forró teát, ami nagyon jól esett, lévén eszméletlenül hideg volt kint. Az arcunk annyira kipirosodott, ahogy Nekem sosem szokott. És még a kapucnit is feltettem!

Tea után pedig elköszöntünk. Még sötétedésig vissza akrtunk érni a határra, ami éppenhogy sikerült. Már javában szürkület volt,. de még nem korom sötét. ;) Süti és Masni hazáig alig mozdultak meg, csak pihengéltek, szuszogtak a hátsó ülésen. :)

Nagyon szépen köszönjük a vendéglátást és a lehetőséget, hogy ott lehettünk! :)

Rengeteg képet készítettünk:
Utazunk, oda:

Magyar malmok...

Egy vad-átjáró: Nagyon tetszik!

Ez már Ausztria!

Osztrák malmok:

Hopp! Megérkeztünk.
Mini pöttöm kutyák a nekik elkerített sarokban:

Nagyon ki akarnak jönni! :)

Nem kellett sokáig várniuk ;)
Pusziiii

Jajj, de bébiiii<3

A cipőm, mint a nap slágere :D

Süti tüneményem a kanapén. Tudják, hogy az ott fent mini-terrorist mentes övezet. ;)

Peti körül is van ám sokadalom :)

Apa-gzdi felült Sütit és Masnit lelkileg támogatni.

Ám lent... ;)

Masni (a fura kutya) nagyon tetszett a piciknek: Nem csak Nekik ;)

Ugatták is. :O
Masnika Tomi lábánál, biztonságban :)

Ebéd:

Csirkepöri, nyamiiii

Közben a minik a helyükön...

Bealudtak: És horkoltak! :D

A csirke bőre és a porc természetesen a kutyáké ;)

Érzik már!

Kis kunyi Tomitól is ;)

Aztán sorban állás a tányéron lévőért ;)

A picik már fel is ébredtek...

Tombolás indul!

Nagyok is ;)

Gondoltam "pózolok" megint a picikkel: Hát nem a hajamt kezdték rágni!? :D

Vidik...

Csak sikerült: :)

Tombolás tovább!

A biztonságos magaslaton ;)

Piciknek irány vissza a helyükre!

Nem egyszerű ;)

Tombolás a helyükön!

A doboz csuda jó játék!

Sütikém ilyenkor búúúúúújt! <3

Kávé és kuglóf :)

Asztalnál...

Nagy kutyák is ölbekuttyok <3

Eü. "séta" a kertben:

"Anyaaaaaaaa!"

Játszani akartak volna Sütivel :)

Futiiiiiii!

Közben, bent: bealudtak... :)

Nagyoknak rágcsa osztás:

Aztán indulunk!

Futtatóban:

Beaglek és egy Terrier :)

Dobjad! Dobjad!!!

Süti a lábunk mellett...

Most már a labdát dobjad!!! :D

Keressük már! ;)

Édeseim...

Beaglek egymás közt: tombolás!

Már otthon, melegedés:

Teáztunk :)

Masu elfáradt... ;)

Piciknek is kaja idő van!

Búcsú...

Hazafelé, utazás: Plédek alatt, bár Süti hamar lemozogta magáról...

Masni nem mocorgott ;)

Egy évvel ezelőtt...>>