A Nagy család élete

Szombat:

Előtúrázni voltunk ma. :) A Börzsönybe mentünk, Királyrétre. Ráadásul egy olyan útvonalat néztünk meg, amit már lejártunk egyszer a csapattal is. Azaz volt már itt túra, csak télen... De azért biztos, ami biztos, mindig elmegyünk az aktuális túra előtt is...

Szóval: Jött velünk Tünde is a két kis tündér terrierjével. :) Így hárman, négy kutyussal indultunk neki az erdőnek. Na meg a mezőnek is, mert sokat voltunk ám kint. Este néztem, még le is égett az arcom. :O
Először felmentünk egy hosszabb, de lankás emelkedőn, majd szinte egészen végig vízszintesen mentünk egy kört. Najó, nem teljesen vízszintesen, de ahogy emlékeztem, tényleg nagyon kényelmes volt a terep.
Mikor kiértünk a mezőre, nagyon meglepődtünk, annyi pocsolyát láttunk. Némelyik olyan nagy volt, hogy egy kisebb tóval is felérne. :D Oké, tényleg esett a héten sokszor, sőt felhőszakadás is volt, mégsem gondoltam, hogy bakancsban menjek sportcipő helyett... Azért tudtunk kerülni, szóval nem volt ezzel gond. ;)
Kutyák viszont nagyon élvezték. Illetve leginkább Maja trappolt bele teljes erővel a vízbe. :D Őt követte Masni, de Natasa is. Süti csak békésen lépdelt, de már Őt sem zavarja annyira a víz, mint annak idején. Najó, a nagy víztől még mindig nagyon fél, de úszásra azért nem volt szükség. ;) Ezen a nagy pocsolyás szakaszon nem is tudtunk az úton menni... Helyette átmentünk a szomszédos szántóföldre és ott estem el. :D Na igen, ha nem az úton megyünk, akkor érdemes a lábunk elé nézni. ;) Semmi komoly nem történt...
Mielőtt kimentünk volna újból az útra, autódübörgést hallottunk. Gondoltuk, hogy megint az úton fog jönni, ahogy nem is olyan rég, mikor ott voltunk. De nem! Egyszer csak azt láttuk, hogy egy terepjáró behajt a szántóföldre, majd mellettünk elmegy és megy tovább befelé. :O Csak úgy, út nélkül középen... Fura volt. :D

Ezután erdős szakasz következett, ahol azért sáros volt a talaj, de nem vészesen. Próbáltunk csoportképet is csinálni, de itt az erdőben vakuzni akart a gép, így nem lett tökéletes. Ismét a mezőn pedig a kutyákról akartunk egy jó kis képet, mikor feltettük őket egy szalmabálára. Ám Sütinek sok fóbiája van. Most a magasságtól való félelmén nem tudott felülkerekedni. Egyszer felraktam, de elég gyorsan leugrott. Azért a terrier huncutokról csak sikerült egy egészen jó kis képet kreálnunk. ;)

Majd a parkolóban, mikor visszaértünk a kocsihoz, még egy utsó próbálkozás és a kocsi tetejére rakva a gépet, mégiscsak sikerült egy újabb kép. :)

Közben nagyon jól éreztük magunkat. Sokat beszélgettünk, nosztalgiáztunk. Valahogy úgy éreztem, hogy csak őgy dőlt belőle a szó, pedig nem szokott. De most még hazafelé a kocsiban is csacsogtam. :O Vagy mindig sokat beszélek??? Most kezdek erre ráeszmélni. :D

Most már jönnek a képek:
Anyósülés... :)

Natasa kapitány :)

Megérkeztünk: A parkoló

Indulás: A betonúton még pórázon, hiszen autó is jöhet...



Itt jobbra, be az erdőbe!


Át a patak felett...

Még el sem indultunk igazán. Maja már a vízben. :D

Felfelé...

Találtunk egy lukat. :O

Tovább...

Fent pihi: virslit kérnek ;)

Kiértünk az erdőből...

Kissé sáros...

Dagonya party :D

Visszafordulás...

Inkább a mezőn mentünk:

Az autó! :O

Visszatértünk az útra:

Milu mutogat: erre megyünk majd vissza...

Kutyák előre...

Rét :)

Aztán erdő:

Ami nagyon szééééép! :)

Kunyis ebek :D

Maja bepörgött: :)

Natasa ás :)

Első csoportkép: ;)

Felfelé, lankásan, kényelmesen...

Fel!

Virsli osztás ;)

Tábla:

Még egy utolsó mártózás...

Aztán kiértünk a rétre megint. Másik oldal...

Szerelmeim <3

Virslit kaptak ;)

Szalmabála: feltettük az ebeket :)

Sütit csalogattuk virslivel... Hátha! De nem...

Pózolunk ;)

Terrier kommandó ;)

Na de mentünk tovább... Elágazás, ahol már jártunk.

Ösvény:

Makk! :)

Ismét erdőben...

A végén már csak lefelé...

Mellettünk: mini fácskák :)

Mohás :)

Visszaétünk: Csoportkép a parkolóban :)

És amit a GPS mutatott: 6,74 km-t mentünk

Hazafelé, kidőlve:

Egy évvel ezelőtt...>>