Péntek:

A kánikula mára tényleg alábbhagyott, de csak egy keveset... Mondjuk annyira, hogy fúj a szél. ;)  Éjjel jött a nagy villámlás és a dörgés, amitől Masnika meg is ijedt annyira, hogy beszökött Hozzánk a hálóba... De eső az nem esett. :( Egy csepp sem... :O

Ezután a mai nap sem tartogatott hatalmas izgalmakat. Dolgoztunk, majd hazajöttünk. Locsoltunk, manócskáztunk és túrát is szerveztünk.

Ezzel kb. el is mondtam az egész napot. Gondoltam, elmegyek még este bevásárolni, de annyira, de annyira nem volt kedvem... Hogy most majd reggel kell mennem. Persze akkor meg álmos leszek, de... Evvan. :D 

Csütörtök:

Álmos napok ezek a mostaniak. :D Talán azért is, mert még mindig tombol a kánikula. Igaz, hogy pont ma éjjel készül fordulni ez a helyzet, de majd azért meglátjuk. ;)

Természetesen ma is átlagos napunk volt. Kicsit visszafeküdtünk reggel, majd dolgozni mentünk. Délután egy csöppnyi túlóra után indultunk haza. És bár, holnapra esőt jósoltak, Mi mégis locsoltunk. A billenőset is kiraktam, de csak egy helyre tudtam ugye. Pedig mindenhova kéne, mert ez a nagy hőség igen kikészíti a füvet. :(

Masnika közben békákra vadászott sajnos. Bár Apa-gazdi a békák segítségére sietett: megfogta őket és kivitte a csatornába. Ott még élhetnek. ;)

A nap végén Peti még a szedret is leszedte, nehogy a holnapi esetleges vihar leverje... Beindult nagyon a két "kis" bokor! ;)

Szerda:

Ma is nehéz... Annyira átlagosnak érzem a napunkat, hogy szinte semmit nem érdemes kiemelni. :O

Mivel az elmúlt napokban sokáig maradtunk fent, ezért még ma is később keltünk. Na nem sokkal, de az épp elég volt, hogy ma sem érjünk be 9 óra előtt...
Aztán munka, majd délután haza. Itthon szintén a szokásos: Locsolás, locsolás, kert nézegetés, paradicsom szedés és mindezek után Masnival labdázás. ;) Azt hiszem, már ezen a téren is kialakult a "rend". Mert míg a slaggal locsolok, addig Masni türelmesen vár, téblábol a teraszon vagy a bokrok alatt, stb... Ám, amint kiteszem a billenőset, Ő rögtön tudja, hogy "szabad" vagyok, azaz tudok labdázni Vele. :D És kérleli is. ;) Édes pofa nagyon! 
Persze, hogy labdázunk, de nem sokat. Max. 10 percet, aminek a végén megpróbálom átmasszírozni a kis combiját. Sajnos a matracon állást még nem is gyakoroltuk a héten, pedig Tünde kérte...

Peti közben szintén végzett a locsolással és a szőlőkhöz vonult. Pár fürtöt le is vágott, mert talán sok és nem bírja el a tő. Ugyanis néhány szem szőlő megfonnyadt vagy mi... :O

Este még teregettem is egy sort, plusz kivasaltam 1 inget Petinek holnapra...

Ugye, hogy kicsit "csip-csup" teendőkkel teli volt a mai napunk is? :) 

Kedd:

Hááát, a mai reggelről lenne mit írnom, de most mégsem teszem. ;) Legyen elég annyi, hogy a postán kezdtünk... Majd még egy műanyagos boltba is benéztünk, mert megláttam a "kirakatban" lógni egy locsolókannát. Pont olyat, ami Nekünk is van és Én nagyon szeretem. :) A másikat nem! És ezért ma megvettük ezt a narancssárga szuper locsolót. 

Eme pár reggeli kitérő után bizony kissé késve mentünk a melóba. Aztán beindult a gépezet, dolgoztunk, dolgoztunk... Délután pedig hazajöttünk.
Itthon locsoltunk, Masnival játszottunk, nevelni próbáltunk és most este van. :)
Ja: a locsolót még meg is szereltem, ugyanis a szűkítős résznél tegnap kilukadt a gumi. :O Ezért ma levágtam a végét és újból összeraktam. Most szuper! ;)

Jól belesűrítettem pár mondatba a napunkat. :D
Itthon minden rendben van, kis tündér manóink is jól vannak, pedig 27 fok van a házban. :( Gondolom, egész nap csak fekszenek a házban, aztán örülnek, hogy  délután kimehetnek a kertbe. Mármint a kutyik, mert a cicuk ugye nem... Ők talán még élvezik is a meleget? :O
Bár ha jobban belegondolok, nappal a házban van hűvösebb. :D

Hétfő:

A hétvégén a melóban nagytakarítás volt.
Az egész emeleten végig, mindenhol padlószőnyeg van, amit az ilyen nagytakarítások alkalmával gondolom kimosnak. Vagy mi... :O Na de, hogy a lényegre is térjek: Ma, mikor kiszálltam a liftből, nagyon fura szag csapott meg. :( Először azt gondoltam, hogy nedves por száll az orromba és alig kaptam levegőt... Aztán egész nap azon tanakodtunk, mit is érzünk valójában.
Kicsit "segített", hogy a padló nedves volt, ahogyan a székeink is. Szuper sz...r volt rajta ülni. :( És délután rájöttünk, mihez is hasonlít az a poshadt szag: Mint mikor az ember kimos egy torna- vagy edzőcipőt, ami nem tud megszáradni... És ez a "remek" szag most az egész padlóból árad az egész emeleten.
Nem akarom minősíteni, de le kellett írnom, plusz kíváncsian várom a folytatást... ;)

Ezen kívül egy átlagos hétfő volt a mai. Fáradtan ébredtünk, melóba mentünk, izzadtunk a kánikulában, majd hazajöttünk. Itthon locsoltunk, pihiztünk, neteztünk... Masnival labdáztunk a kertben egy kicsit, aztán olyan hirtelen este lett, hogy már mehettek is a helyükre aludni.

És mikor a kutyók elmennek a helyükre, azonnal "előkerül" két tündér cica és Mi tudjuk a dolgunk. ;) Mindig, minden este Zeuszka leül a vizes tálka elé és megvárja, míg Apa-gazdi teletölti friss, hideg vízzel. Ábel pedig Hozzám jön és szól, hogy jöhet az esti tejcsi. A konyhapulton ücsörög, míg kitöltöm a tálkába, majd egy buksipuszi után nekiáll lefetyelni. :)

Mai képek eme ivászatkoról:

 

Egy évvel ezelőtt...>>

Vasárnap:

Éppen most olvastam, hogy az elmúlt 4 év legmelegebb napja volt a mai... Ilyen meleget bizony csak vízparton lehet kibírni. ;)

Szuper jól időzítettünk, mikor kb. 1 hónapja lefixáltuk a mai napot, hogy közösen pancsoljunk és piknikezzünk egy kicsit. Kutyás barátainkkal mentünk el egy kutyás strandra, ahol pihiztünk, ettünk-ittunk, pancsoltunk, fürödtünk, ücsörögtünk, beszélgettünk és ilyenek. :)
Az egyik nagyon fontos tényező az volt a helyválasztásnál, hogy a kutyák is fürödhessenek! Akár a gazdikkal együtt és ezt ne tegyék szóvá, vagyis jobban mondva engedéllyel tegyük. :)
Mondhatom, hogy szuper jó napunk volt! Korán érkeztünk a strandra, amit nagyon jól tettünk, mert "lefoglalhattunk" egy csodás, árnyékos helyet. Sajnos a tűzgyújtás elmaradt, mert bár az előzetes látogatás és levelezés alkalmával még arról volt szó, hogy nyugodtan lehet bográcsolni, mára ezt megelégelték a strand tulajok. :( Az a szerencsénk, hogy Ági és Feri hoztak egy szuper jó gázos szerkezetet, amin viszont nyugodtan sütögethettünk. ;) Még sosem láttam ilyet, de nagyon tetszik! Lehet rajta tárcsán is sütni, bográcsban is, tiszta univerzális! ;)

Szóval fincsi pörköltet csináltunk pulykacombból. Illetve a fiúk, mert Őket láttam kevergetni és fűszert önteni és ilyenek. :) Az eredmény nagyon finom lett!!! 

Persze az asztal roskadásig telt finomságos falatkákkal is: pogik, linzerek, kókuszgolyók és almás vagy szedres finomságok sorakoztak végig. Szinte jól is laktunk, mire a pöri készen lett. :D Pedig utána még várt Ránk 2 (vagy 4 ???) dinnye is! ;)

Közben pedig egész nap élveztük a strandot. Mivel az időjárás a melegrekordot döntögette, eszméletlen sokan voltunk a parton. Folyamatosan érkeztek az újabb strandolók, kutyáikkal egyetemben. :)

Mit mondhatnék még? A hely nagyon megfelelő volt, a víz csodás, a társaság szuper! :) 

Kutyókáink is nagyon jól érezték Magukat. Míg Masnit végül elég sokszor sikerült a vízbe hívnunk, vagyis inkább raknunk, de akkor úszott, mint egy kis ügyes tündér... Addig Sütit egyáltalán nem sikerült a vízbe varázsolnunk. Nagyon félt. :O Már a víz közelébe sem akart jönni... Ám annyira meleg volt ma és Ő csak lihegett, lihegett, hogy párszor csak levittem és lemostam a hátiját, hogy legalább egy kicsit lehűljön. :) Nem tudom, hogy hálás volt-e, hiszen úgy nézett olyankor, hogy konkrétan azt hittem, fáj Neki a víz. :O Édes kis tündérem, nem egy vízi kutyó...

Délután pedig hazajöttünk és még itthon is beültünk a medencénkbe. :) Kicsit ugyan felfrissítettük, mert olyan forró volt. :O "Kiszivattyúztuk" a homokot az aljáról és máris lett hely a fincsi, új hideg víznek. ;)
Ücsörgés után locsolás következett, ami közben Süti és Masni már a fűben elaludtak. Nagyon elfáradtak ma, vagy talán a nap szívta le az energiájukat. :)

Szombat:

A kánikula visszavonhatatlanul ideért... De most valahogy nem örülök neki. :( Eszméletlenül elviselhetetlen, fülledt meleg volt ma egész nap. Sőt: még holnapra és a jövő hétre is ugyanezt jósolják. :O 

Azért csak megpróbáltuk átvészelni és még dolgozni is a kertben. Vagyis leginkább Peti, aki már kora reggel permetezett, utána pedig a fűnyírásnak állt neki. Nem tudom pontosan, de azt hiszem, már ekkor 25 fok felett volt a hőmérséklet. :O 
Én egy kicsit tovább aludtam, majd az ikreket vittem állatorvoshoz. Mind ketten nagyon ügyesen viselkedtek, bár Lolit nehéz volt a hordozóba imádkozni. Nem úgy Ábelt, aki magától pattant be és várta, hogy rázárjam az ajtót. ;) A kocsiban azért adtak egy rövid koncertet, de a váróban totálisan megnyugodtak és csak pihegtek. Jött a vizsgálat és a szurik, majd még vettem pár dolgot, fizettem és elköszöntünk. Itthon pedig boldogan bújtak elő a hordozóból és egyáltalán nem haragudtak.

Peti kb. ekkor lett kész a fűnyírással. Ideje is volt már bejönni a házba. Kint az ember 1 perc alatt leizzadt. :(

Gyorsan porszívóztam egy kicsit, majd elmentem Tündéért, aki ma is jött és barátkozott Masnival, illetve edzettünk egy kicsit. A masszírozás nem nagyon jött össze, mert Masni nem engedi Magát még simizni sem, de a matracon való egyensúlyozást leteszteltük. A célja, hogy a matrac minél instabilabb legyen, vagyis mikor Masni rajta egyensúlyoz, akkor pontosan azokat a comb izmokat erősíti, amiket nagyon is kell. :) Ez a része nagyon jól sikerült!

Tündét Peti vitte vissza Pestre, amíg Én itthon csináltam egy gyors ebédet. Délután pedig csak pihiztünk... Egy mosást ugyan beraktam, de a teregetéssel megvártam a késő délutánt. Gondoltam, akkor majd talán hűvösebb lett, de nem lett igazam. :( Így is megfájdult a fejem, miután kijöttem a nagyon-nagyon párás szobából.
Aztán nekikezdtünk a locsolásnak. Igyekeztünk megint mindent nagyon átáztatni, főleg a füvet néhány kritikus helyen.

Mindezek után még azzal koronáztuk meg a napot, hogy beültünk a medencébe. :) Nagyon felmelegedett benne a víz, de még így is jól esett ott ücsörögni és ha nem is hűtött le teljesen, mégis felüdülést hozott. ;)

Este pedig már csak a holnapra készültünk. Együtt daraboltunk fel közel 6 kg húst, kerestünk tányérokat és ilyesmi... De erről majd inkább holnap. ;)

Péntek:

Totál átlagos volt a mai napunk is. Már kezdek azon gondolkodni, hogy hétköznap majd csak képeket hozok... Mert ez így nem csak Nekünk unalmas. :(

Délután azért akadt egy kis rohangálni való: Kicsit hamarabb jöttünk el a melóból, majd a manók etetése után Én visszamentem a városba fodrászhoz. ;) Onnan hazafelé pedig bevásároltam.
Így aztán már sötétben értem haza, kicsit fáradtan illetve a melegtől kipurcanva. Előttünk volt még Masnika szuri projektje, ami a végén nagyon jól sikerült. Ügyesen nyugton maradt és asszem Én is egyre gyakorlottabb vagyok. Utána ugyan a jutit nem tudta megenni, mert békázott és még mindig habzott a szája. :( Úgy sajnálom olyankor... De Ő biza nem tanul egyik esetből sem. :O

Csak két képet hoztam. Nekem nagyon tetszenek!
Apa-gazdi fotózta a manókat, a délutáni, ablakon beszűrődő fényben. :)

 

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Hétköznap, hétköznap... :) 

Ma reggel korábban keltünk (vagyis Én a mostanában megszokottnál), mert piacra mentünk. Vettem nagy fakanalat a bográcsoláshoz, na meg a lekvárfőzésekhez. Mert mikor a meggylekvár készült, majdnem beleesett a mostani kicsi. :D 
Peti lángost reggelizett, majd indulhattunk is a melóba. Sokkal nem értünk ám be hamarabb, mint mostanában szoktunk...

Aztán meló, majd hazajöttünk, ahol őrületes locsolásba kezdtünk. Néhol nagyon csúnya lett a fű, mert régen locsoltuk és bizony elkezdett feketedni. :( Igyekeztem ott elárasztani, utána pedig még a billenőset is kiraktuk.

Peti is locsolt, majd szőlőzött. Kötözött és vagdosott, na meg fotózott, mert olyan szépségesek. :) A Nero már pirosodni is elkezdett! :O

Hát ennyi... Nem valami érdekfeszítő, de a Mi napunk. ;)
Cicók, kutyók jól vannak. Velük is csak a szokásos dolgok történnek...

Ja! Mára ideért a kánikula, ami állítólag hétvégére csak fokozódni fog. Jó lesz majd strandolni. ;)

Szerda:

Kifogytam a témákból. :D
De most komolyan! csak egy szimpla hétköznap volt a mai is, amikor majdnem elaludtam a melóban. :O Ebéd után annyira elálmosodtam, hogy őrület.

Nos: reggel az okmányirodában kezdtünk, ám nem jutottunk be az ügyintézőkhöz. Helyette kaptunk egy időpontot, így asszem 2 hét múlva mehetünk ügyet intézni... Ahhoz képest, hogy azt mondták a szervizben, 15 napon belül kötelesek vagyunk bejelenteni, azaz lecserélni a forgalmit... Remélem, azért ez a kis "csúszás" nem lesz gond.

Ezen kívül ma még túlóráztunk is. Illetve igazándiból csak Peti, Én ücsörögtem és vártam Őt, hogy együtt jöhessünk haza. ;) Ezért aztán a mai locsolás elmaradt, csak a billenőset tettem ki egy helyre...

Manócskáink napja is átlagos volt, gondolom... Kutyók reggel szokás szerint tomboltak, cicók pedig bújócskáztak. :D

Kedd:

Szokásos hétköznap, szokásos történésekkel. 
Már egy órája itt ülök és azon agyalok, hogy milyen érdekeset szedjek elő a mai napból... De komolyan nem tudom. :D 

Hacsak nem azt, hogy mennyire beindult a kert. Ma már fekete szedret is találtunk, pedig Én úgy tudtam, hogy a szeder augusztusban érik. :O Igaz, hogy ezek a fekete szemek még nem ehetőek, mert kemények és fanyarak, de már nincs sok hátra és szüretelünk! ;)

Ezen kívül ma felfedeztem még, hogy a nagy levelek alatt, milyen szépséges padlizsánok lapulnak. Mondtam is Petinek, hogy a hétvégén készülhet a padlizsánkrémre. :)

Nos: ennyi... Mivel a felmelegedés is elkezdődött, ezért ma őrületes locsolást rendeztünk. A muskátlikat még meg is tápoztam, Peti pedig füvet nyírt az oldalkertben. Ja, merthogy a hétvégén nem volt rá időnk, majd alkalmunk... Most meg már nagyon magas a fű. :(

Hétfő:

Most nagyon jól jött, hogy van Nekünk egy ilyen tuti kis blogunk. :) Vagyis naplónk, még akkor is, ha nem írunk ki minden kis apróságot... Tegnap viszont egy nagyon fontos dolgot olvastam a két évvel ezelőtti bejegyzésbe: (Másik mázli, hogy el szoktam olvasni, na meg be is linkelem!) Történetesen arról van szó, hogy pontosan 2 éve vittük a kisautót műszaki vizsgára. ;)
És akkor beugrott! Gyanakodni kezdtem, majd elkértem Petitől a forgalmit. És igazam volt: tegnap járt le a 2 év és vele együtt a műszaki vizsga érvényessége is. :O

Ma reggel azzal indítottam, hogy felhívtam a szervizt, hogy mikor tudják fogadni Pallát. Mikor meghallották a sztorit, azt mondták: "Vigyem ma!" :)
Így is lett. Palla levizsgázott, kapott új zöld kártyát is, sőt még a következőleg esedékes szervizt is megejtettük. Azaz vezérműszíj csere vagy mi, és egyéb apróbb nyalánkságok...
Kis híján ott hagytunk egy vagyont, de most egy időre megint nyugodtak lehetünk. ;)

Mondjuk még a napokban majd felkeressük az Okmányirodát, ugyanis az autó forgalmija betelt, ezért újat kell kiállítani. No comment. :( Nekem ez egy kicsit furi: Nem kicsit tűnik úgy, hogy anno előre tervezték a mostani pénzbeszedést...

Mivel a kocsi szervizben volt és érte kellett menni időben, ezért hamarabb jöttem el a melóból, majd indultam haza. Itthon ugyan sok mindenre nem volt időm, de már a manókkal lehettem. :) Aztán pár perc múlva telefonált Peti, hogy Ő is készen van, mehetek érte. És akkor a kutyókkal együtt mentünk: Nem lehetett Őket itthon hagyni, mikor kb. 20 perccel azelőtt értem haza... :)

Kép az sajnos nem készült sok. Sőt: inkább kevés!
Az egyetlen ma esti "használható" felvételen: Ábel, a tejcsi imádó! :)

 

Egy évvel ezelőtt...>>

Vasárnap:

Pihenés és punnyadás jellemezte a mai napot. Legalábbis a Miénket itthon. :) 
Peti ugyanis még ma is "bulizott", sütögetett és elvolt a barátokkal.

Mi szinte egész nap aludtunk. :D Na neeeem, csak délelőtt. ;)
A reggeli etetés és takarítás után visszabújtunk az ágyba. Pár óra múlva a macskák ébresztettek Minket, hogy most már aztán (vagy még mindig) nagyon éhesek, mert nem kapták meg a harmadik reggelijüket. :D Így kb. fél 11-kor felkeltünk.
Kimentünk a kertbe, körbenéztünk, paradicsomot szedtünk és még a kakikat is összegyűjtöttük.

Utána bejöttünk és a kutyók folytatták a punnyadást, immáron a jóllakott macsikkal egyetemben. ;) Én meg beraktam egy mosást, mosogattam és csináltam egy kis málna lekvárt. A múlt héten összegyűjtött 40 dkg-nyi gyümi pont elég lett egy kis 3dl-es üvegre. :)
Utána teregettem, vasaltam és megírtam a tegnapi blog bejegyzést. Ezután pedig már csak Apa-gazdit vártuk haza. Meg is érkezett kb. 6-kor, de addigra az eső is rákezdett, így a tervezett fűnyírás elmaradt. Helyette lehetett bandázni a kutyókkal a kanapén. Amolyan horkolós, film-nézős stílusban. ;) 

Szombat:

Megint egy szuper napon vagyunk túl. Igazán elfáradtam, ezért a többi naptól eltérően hamar el is megyek aludni... 

Kedves barátainkhoz mentünk el a nyaralójukba, ami a Holt-Tisza mellett épült. Csodás és nyugis a hely, a telek végében a víz, ami alkalmas fürdőzésre, horgászásra vagy csak nézelődni, kikapcsolódni. :) Köszönjük a meghívást! 

Reggel ébredés után már készülődtünk is, majd indultunk. Természetesen a kutyók is jöttek Velünk! 2 órás autózás után érkeztünk meg a gátőr házáig. Idáig lehet ugyanis autóval megközelíteni a nyaralót. Innen földút vezet tovább, ami száraz időben még csak-csak járható, ám a sok traktortól már elég hepe-hupás és akkor finoman fogalmaztam. Szóval nem egy aszfaltúthoz szokott városi autóra van tervezve. Tehát innen gyalogoltunk. Szilárdék kijöttek volna elénk egy terepjáróval vagy mivel, de Mi direkt sétálni akartunk.
Kb. 2-2,5 km, aminek az 1/3-a a gáton vezet. A kutyáknak nagyon kellett a mozgás és látva Őket, ahogy felpörögtek a szagoktól, tudtuk, hogy jó döntés volt. Szaladgáltak össze-vissza, szaglásztak és dugták a nózijukat, sőt: a fejüket a kis üregekbe. :) Nagyon élvezték!
Mi is sétáltunk egy jót. El sem fáradtunk, de nagyon jól esett. Közben ugyan fülledt volt a levegő, ám néha mintha fújt volna egy kicsit a szél...

Megérkeztünk. Üdvözlés után éppen hogy felnéztem és Peti kezében máris egy dobozos sört láttam. :D Azt hiszem a nap további részében sosem volt üres a keze. ;) 
A tűz már javában lobogott, felette melegedett az odakészített marhapörkölt. Azt hiszem összesen 5 órán át főtt, rotyogott, aminek a végén egy isteni finom, kora délutáni ebédben volt részünk. :)
Míg vártunk a kajára, beszélgettünk, ücsörögtünk, egyszer még játszani is elkezdtünk. Aztán jött egy vihar, illetve csak a széle, vagyis a szele. ;) Hirtelen feltámadt a szél és vitt volna mindent magával. :O Esni végül nem esett semmi, csak a levegő hűlt le...

Kutyáink pedig továbbra is jól érezték Magukat. Eleinte a szomszédban tobzódtak, ahova a tulajék alig járnak, ezért derékig érő gaz van. Masni már ásni kezdett, Süti pedig hempergőzött a bozótban. Majd visszajöttek és Masni egy méhekkel teli farakást őrzött szinte egész nap. Pár kirepülő méhet el is kapott... Nagyon bezsongott a repülő bogaraktól. Süti leginkább mellettem ücsörgött vagy szaglászott, néha pedig a másik oldali szomszédnál "koldult". :(
Összességében nagyon jól viselkedtek. Igaz, hogy mikor felfedezték a partot, nagyon nehezen lehetett Őket visszaimádkozni a házhoz. A "baj" az volt, hogy a part és a stég kialakítása nem olyan volt, mi mellett könnyen ki tudtak volna úszni. Ezért figyelni kellett, nehogy megijedjenek és beessenek vagy netán beugorjanak egy béka vagy hal vagy bármi után. Egyszer még egy hattyú is előkerült, amitől Masni újfent bepörgött. :O Morgott és ugatott, ami magában nem is lett volna akkora baj, csak a stégen horgászó Bocit és Szitust is zavarta. A botok alatt rohangált, amik ettől elmozdultak, stb, stb... 

Pöri és még egy kis beszélgetés után azonban Nekem indulnom kellett haza. Ismét sétáltunk az autóig, ám most már nem egyedül. Páran (Bogi, Vitya és Ferti, na meg Peti) elkísértek. Mi a kutyókkal beszálltunk az autóba és hazajöttünk. Bizony: Peti is ottmaradt és bulizott a többiekkel. :)
Nekünk elég könnyű utunk volt. Süti és Masni azonnal elterültek a hátsó ülésen és aludtak hazáig. Néha annyira csöndben voltak, hogy hátra kellett tekintenem, minden rendben van-e. ;) 
7-re értünk haza, amikor mindenki kapott enni, kicsit még neteztem, majd beestem az ágyba. Nem volt semmi másra erőm...

Péntek:

Hétvégeeeee! :) Igazából a mai napról sem tudok elmondani semmi érdekfeszítőt. Nagyon örülünk a pénteknek!

Reggel kicsit vissza is aludtam, majd készülődtünk és munkába mentünk. Aztán úgy alakult, hogy 1 órával hamarabb indultunk haza. Végre van elég órám, így megtehetem néha-néha. Peti is végzett már, szóval roboghattunk haza a manókhoz. Tündér kincseknek nagyon hiányzunk már így hétvége felé.
Masni megint kikövetelte a foglalkozást, ami nem is volt baj. Tervben volt, de így ma tanultunk is. Ülni, feküdni, hanyatt vágódni és pörögni, majd ülni és maradni. Na meg még egy fontos dolgot is, hogy a fekvésből is lehet újra ülni. :) Igyekeztem a kézjelekre koncentrálni. Ilyenkor jövök rá, hogy mennyire fontos az is, hogy mindig, minden helyzetben ugyanúgy használjam. ;) Tündér manók pedig értik és ügyesen teljesítik a feladatot.
Ezek természetesen még labdázni is kellett a kint tomboló, hűvös szélben... ;)

Majd este lett, Én a gép elé ültem, chat-eltem, neteztem, játszottam és most már eléggé álmos vagyok. ;)

Sajnos kép sem készült sok. Ezért most kattintottam kettőt.;)
Kutya tündérek az ágyikóban: 

Zeusz kincs a fürdő ablakban: :)

 
Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Megérkezett az eső! :) Csoda, hogy már megint örülök? :D
Persze, mert nem kell locsolni. A héten szerintem már egyik nap sem. ;) Igaz, gazolni azt kéne, de az mégsem minden napos feladat! Majd talán vasárnap megejtem, ha addig eláll...

Az eső láttán reggel Peti ki is szórta a fűre a pétisót. Már régóta tervezte és mindig az eget kémleltük, de sosem volt alkalmas. A mai nap viszont tökéletesnek mondható. Egész nap szemerkélt, így délutánra már be is áztatta a földbe a granulátumot. ;)

Ezen kívül nem történt semmi extra. Dolgoztunk, majd siettünk haza.
Éppen akkor is esett, Masni mégis mindenáron ki akart menni a kertbe labdázni. :O Nagyon nehezen tudtuk csak leszerelni... Benti rágókötél dobálással, huzival és kis tanulással helyettesítettük. Plusz: ma is sikerült borogatni a lábikóját és kicsit masszírozni is. Utóbbiban még mindig nem vagyok biztos, hogy jól csinálom-e, de a borogatás már nagyon jól megy. Édes kis manó tündér módon nyugton marad, nem  is mocorog, csak nagyon kicsit, hogy ne essen le a gél a lábikójáról. :) Persze ott vagyok Vele végig... De szerintem azért jól is esik Neki a meleg borogatás. Vagyis bízom benne! ;)

Pár mai kép:
Pétisó szórás esőben...

Masni Apa-gazdi ölében: Na meg félig az asztalon... (Irgum-burgum!)

Vilmos tündérem: Húú, de szigorú :O

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

BOLDOG NÉVNAPOT BOGÁR!!!

Ma a fenti esemény volt a legfontosabb! :) Emellett talán minden eltörpül...

Na de: ma végre olyan nap volt, hogy indokoltan nem kellett locsolni. Ugyan nem vitte túlzásba az eső, de meleg sem volt ma egész nap, így kibírták a növények. Remélem. ;)
Peti még pétisót is szórt reggel egy csomó növényke alá, szóval azért elhanyagolva sem voltak ám.
Ezen kívül? Este gyakoroltunk a kutyókkal és egy fokkal tovább léptünk a tanulásban. Már a pörög vezényszónál tartunk. Annyira édesek, mikor leesik Nekik, hogy mit kérek és még nem is mutatom, Ők már nekikezdenek. ;) De tényleg: elsőre szerintem nagyon jól ment. Persze ez abszolút amatőr és sokat kell még finomítani, de nem is a verseny a cél. Egyszerűen a tanulás öröme. :) 

 

Kedd:

Mára elkészült a szomszéd kerítése a telkünk végében.  Hááát, baromi ronda! :(
Most kicsit olyan érzésem van, mintha valami gyár mellett laknánk. :O Nem is nagyon értem, hogy ez nekik komolyan tetszik??? Értem Én, hogy időt álló és majd ezzel nem is kell törődniük, de ennyire mindegy lenne??? Megéri? Bár ugye Magamból indulok ki... Nem vagyunk egyformák! Persze gonosz vagyok ám, mert tegnap csak odamondtam, hogy a másik oldalon bezzeg nem cserélik le. Ja, mert az ottani lakó 2 évente lecsavarozza a fa elemeket és leápolja mind két oldalt. Nem is rohad és nem is ment még tönkre az 5 év alatt. Nem úgy az övéké, amit a leges-leg első felcsavarozásnál is csak az ő oldalukon kezeltek le. Csoda akkor, ha néhol letört, mert elkorhadt? :S No mindegy...

Ma már nézegettem is valami takaró dolgot erre a rondaságra. Talán majd nádszövetet rakunk rá, ami persze Nekünk kerül plusz költségbe. :( De még meglátjuk. Mindenesetre abban megegyeztünk Petivel, hogy szörnyen néz ki...

Ezen kívül másról nem nagyon tudok beszámolni. Dolgoztunk, majd hazasiettünk. Aztán szörnyűlködtünk a kerítés láttán, utána ment tovább az élet. Manócskáinkra koncentráltunk: labdáztunk, borogattunk és masszíroztunk. :)

Hétfő:

Ma visszatértünk a munkás hétköznapokba. Nem alakult felhőtlenül, mármint nem volt olyan húde szuper érzés... De örülünk, hogy van hova menni! ;) 
Szóval: munka után siettünk haza. Itthon pedig megint csak egy kis meglepetés fogadott. Bár nem annyira meglepetés, hiszen tudtunk róla, csak... Mióta megvettük a telket, nem láttuk a hátsó kerítést paraván nélkül. :O
Hátsó szomszédunk lecseréli a szép fa paravánját valami aluminium bigyóra. Nem is nagyon értem, miért teszi ezt, de szíve joga. Szerintem sokkal rondább!!!
Plusz ma tudatosult bennünk, hogy ahogy eddig sem törődött a paraván mögötti résszel, a jövőben talán hatványozottan sem fog, mivel még kukucskálva sem látnak át. Ezért az aluminium fal mögötti vas (ami lényegében az egész kerítést tartja) úgy fog rozsdásodni, ahogy nem szégyell. Hacsak nem festjük le Mi. :O Mert eme észrevételünknek hangot is adtunk ma este. A válasz: nyugodtan lefesthetjük Mi is! Igazából azt csinálunk az aluminium másik oldalán, amit akarunk. Még a hálót is levehetjük, ha úgy tetszik. Megjegyzem: meggondolandó. Mert kicsit félek a fényvisszaverődéstől. Ott van a vetemény, közvetlenül a kerítésnél a paradicsom, nem szólva az összes gyümölcsről. No, majd meglátjuk... Még az is lehet, hogy semmi gondunk nem lesz. A rondaságát meg csak megszokjuk valahogy... :S

Ezen kívül nem nagyon tudok miről írni. Elvagyunk...
Masninak vettem ma hűtő-fűtő gélt, amivel meg is próbáltuk este beborogatni a lábát. Azt hittem, könnyű lesz. Pár percre az is volt. De egy terriert egy helyben marasztalni 10 percen át. Nehézséges. :D De azért elsőre szerintem egészen jó volt. Kb. 5 percig borogattuk, majd ugyanennyi ideig masszíroztam a combiját. Nem vagyok benne biztos, hogy tökéletesen jól csinálom, de igyekszem. ;)

Vasárnap:

A ma délelőtt a regenerálódásról szólt. Kicsivel megint tovább aludtam, de mégsem délig. Pedig hú, de jó lett volna. :D Ám, mivel a tegnapi bejegyzést ma délelőtt kreáltam, neki kellett állnom időben. Ebédre készen is lett. ;) Közben persze pihentem is valamennyit... 

Ebéd után pedig nekiindultunk vendégségbe. László, illetve Péter is van a családban, volt hát mit ünnepelni. Először Bátyámékhoz sétáltunk a kutyókkal, majd onnan együtt meneteltünk tovább Szüleimhez. :)
Most nem csaptunk nagy dínom-dánom ünneplést, de nem is baj. Pont elég volt az itóka, rengeteg sütemény és a végére még frissen szedett málnával borított fagyit is ettünk. Közben pedig beszélgettünk, kertet néztünk, beszélgettünk és nevetgéltünk. Ahogy egy családhoz illik. ;)

Kutyóink is ügyesek voltak, bár Süti szokásához hűen nagyon hangosan vakkantgatott. Masnika összesen 3 lasztit talált a kertben, amit sorban hordott Hozzánk, hogy dobáljuk. Mivel kímélni kell a lábikóját, csak pár percet engedélyezett a szigorú Anya-gazdi.

Aztán viszont sietni kellett haza, mert várt még Ránk a locsolás, a mosogatás és a vasalás. 9-kor már le is ültem...

Szombat:

Nagyon eredményes, kicsit zsúfolt, de csodás hétvégi napon vagyunk túl. :)

Először is, reggel jött Hozzánk egy nagyon kedves ismerősünk, aki most végzett, mint kutya fizioterapeuta. Még csak a vizsgája van meg, hivatalos engedélye nincs, ezért nem reklámozom. De Nekünk, illetve Masninak nagyon sokat segít! :)
Tünde ma eljött Hozzánk és összebarátkozott a pici kuttyal. Tartottam Tőle, hogy nem fog sikerülni, ugyanis Masni alapból Mindenkivel bizalmatlan. Nem engedi Magát megfogni, még simogatni sem... Nem hogy masszírozni! De ennyit számít egy hozzáértő kéz, viselkedés: Tünde leült a szőnyegre és várta, hogy Masni kezdeményezzen. Ment is és szaglászott. :) Majd előkerült a rágókötél és a nagy szerelem, a labda! 
Véleményem szerint az is segített, hogy a barátkozás közepén Masnit feltettük a "műtőasztalra" (Az egyik konyhapultra: Neki az jelenti az orvosi asztalt. Ott kapja a szurikat is és mindenféle vizsgálatot). Megtörtént a térdkalácsok vizsgálata: Éljen éljen!! Masni lábikói nincsenek begyulladva. Viszont fáj Neki, mert futás közben bizony emelgeti. Az asztalon még masszírozni is hagyta Magát. Gondolom, azért az Neki is jól esik. :) Amit még Tünde javasolt, az a térd melegítése és után a a masszázs minden nap.
Aztán még a kertbe is kimentünk labdázni, csak hogy lássuk, hogyan fut a minimanó. Sajnos emelgeti a lábát, sőt: néha csak 3 lábon fut vissza... Még egy hatásos gyógymódra kaptunk tippet. Egyrészt vissza kell fogni kicsit a labdázást, de nem teljesen. Mellette pedig lehet fárasztani mással. Akár agyilag vagy huzival, amikor is a hátsó láb izmait erősíti, mikor rugózik. :)
Nagyon szépen köszönjük Tündének a sok tanácsot és egyáltalán, hogy foglalkozik Velünk!!! Megháláljuk. ;)

Mikor a vizsgálatnak vége lett, együtt autóztunk be a városba, ugyanis Mi kirándulni mentünk. Tünde hátraült a manókkal, ami még jobban erősítette a kapcsolatot Masni és "gyógytornásza" között. :) Tündét hazavittük, majd Mi mentünk tovább Budakeszire...

Találkoztunk Ágival, Ferivel, Bencével és Tamással, na meg Bigivel, Drazséval és Prézlivel. Így 6-an, 5 kutyával indultunk neki az erdőnek. A mai túra célja az volt, hogy leteszteljük, illetve megkeressük a TúraCsapat köv. kiszemelt túra-útvonalát.Nagyon jó volt, hogy elmentünk, mert egyrészt rájöttünk: Nem nagyon tudunk rövidíteni a vadkerítés miatt. Ugyanott kell átmásznunk, ahol már megtettük egyszer. No sebaj! Mire ezt leteszteltük, már mentünk 1,5 km-t. :) Aztán nekiindultunk. Szuper jó volt az idő: nem volt hőség, nem volt hideg sem, kicsit fújt a szél. A legjobb idő az erdőjárásra. Aztán egyszer csak nagyon meredeken felfelé mutatott a nyíl. Mi mentünk... Fújtattunk, de felértünk. Nagyon szép tisztásra értünk, ám a jelzést már nem láttuk sehol. :O És akkor visszamentünk, alaposabban kémleltünk. Megláttunk egy jelzést az út mellett, de mögötte csak valami dzsindzsás, vadregényes, benőtt, mini ösvényt találtunk. Nem nagyon hittem el, hogy kijelölt túra útvonal  erre lehet, de csak nekiindultunk. És a jelzések tényleg arra vezettek! :O Végig egy vadkerítés mellett haladtunk, ami arra szuper volt, hogy kapaszkodjak benne, ugyanis elég sokszor megbotlottam. :D A közepén szúrós szedrek keresztezték utunkat, majd még csalánba is kapaszkodtam, sőt egyszer teljes erővel egy kidőlt fába rúgtam. :( A vége az lett, hogy kb. 1 óra múlva,tele karcolással és egy lila folttal jutottunk ki a rendes útra. A legjobb viszont az egészben, hogy nagyon sok szamócát találtunk! :) Irtó édes, finom gyümölcsöt legeltünk Mindannyian.. ;)
Örültünk, hogy Magunk mögött hagyhatjuk a vadregényes útszakaszt és megegyeztünk, hogy ide sok kutyás túrát szervezni nem szabad! 6:0 arányban Mindenki nem-mel szavazott! 

Folytattuk utunkat, immáron járható úton, azt hiszem, innentől már csak lefelé. Persze egyszer még elkeveredtünk, mikor letértünk a jelzésről, de hamar észbe kaptunk. :D Kiértünk végre a hatalmas rétre, ahol a majdani vetélkedőt és nagy pihit szeretnénk tartani. Itt Mi is pihentünk, fényképezkedtünk, kutyák rohangáltak, ismerkedtek és szintén pihiztek.
Elég sokat mentünk már: tegnap összesen 9,2 km-t. Nem is lett volna sok, de a vadregényes, út nélküli ösvényen való haladás Mindenkiből kivette az erőt. Szóval a réten már csak arra vágytunk, hogy visszaérjünk az autókhoz. Nem is kerestünk más útvonalat, egyenesen lefelé indultunk. Ismét megmásztuk a "félelmetes" vadkerítést, illetve a létrát és hamarosan elérkeztünk a parkolóba. Elköszöntünk és hazaautóztunk. I

tthon megvacsiztunk és ücsörögtünk. Nem nagyon volt erőnk másra. :D Aztán vendégeink érkeztek: Bátyám és felesége, Barbara jöttek Petit felköszönteni. Ittunk egy kis rövidet, majd sört, hozzá pedig ropit majszoltunk. Végre vettem citromos sört is, mert bár nem vagyok nagy sör rajongó, de ez jólesik. Így Mi csajok is sörözhettünk. ;)

Mikor Bátyámék lementek, már nem volt lelki (sem testi) erőm nekiállni netezni és bejegyzést írni, csak bedőltem az ágyba.

Péntek:

Ma tisztára szombati hangulatom volt. :D Egész nap... 
Ugyan, csak 1 napot dolgoztam a héten, mégis nagyon örültem a hétvégének és furcsa mód, még fáradt is voltam. Totálisan úgy, mint egy végig dolgozott hét után. :O

Nem hiszem, hogy csak ezért, de ma megint csak később keltem. Annyira hálás vagyok Petinek, hogy ilyenkor hagy aludni és ellátja az összes manót. :) Köszi!!! 
Ébredésem után aztán készülődtem és felkerekedtem bevásárolni. Jártam 2 áruházban és még tankoltam is. ;) Majdnem dél volt már, mire hazaértem... Gyorsan neki kellett állnom ebédet főzni, közben porszívóztam és még egy adag mosást is beraktam a gépbe. Peti közben füvet nyírt a kertben. Bár már gyülekeztek a felhők az égen, Ő mégis nekilátott. Egészen jól sikerült, mert csak az előkert maradt holnapra... Akkor abba kellett hagyni a fűnyírást, mert ideért az eső.
Nem esett sok, még a hordó sem telt meg, de arra éppen elég volt, hogy ne kelljen locsolni ma este. Helyette lekvárt főztem. :) Na nem sokat, de annyira vágytam rá, hogy málnalekvárunk is legyen... Már hétfő óta gyűjtögettem a leszedett kis menyiségeket és a mai adaggal végre elértük a kemény 1/2 kg-ot. Nem sok, de azért másfél kicsi üvegnyi dzsem csak kijött belőle. ;)

Csütörtök:

Ma be kellett mennem a melóba egy napra... Eredetileg úgy volt, hogy egész héten itthon leszünk szabin, ami Petinek össze is jött, ám Nekem bejött ez az egy nap... Nos: nem is nagyon bántam, hiszen kánikula volt ma egész nap. Érdemben nem sok mindent tudtam volna itthon tenni...

Peti reggel kivitt a vonathoz, majd hazajött és pihent. Néha fotózott a kertben, de leginkább a hűvös, de főleg UV és napsütésmentesen bent töltötte a napot.
Velem nem volt semmi különös. Ledolgoztam a napot, majd hazaindultam. Ismét a vonatot választottam. Reggel, befelé még egészen tetszett. Átjárta a friss levegő a kocsit, hogy még a hajam is lobogott. Mondjuk a melóba gyaloglás már nem tetszett annyira, mert bár még reggel volt, állatira izzadtam. :O Levegőt alig lehetett kapni, annyira fülledt volt a légkör. :(
Délután, hazafelé azonban még a vonatozás is rémes volt. Semmilyen mozgó levegőt nem éreztem... Sokan voltak a kocsiban és mint este utána számoltunk, még lassabb is ez így, mint autóval, ahogy megszoktuk. Egynek azért jó volt. ;)

Itthon aztán nekiálltunk kertezni, azaz locsolni. Erősen elgondolkodtunk, hogy lesz-e ma eső, illetve mennyi csapadékot kapunk a ma estére beharangozott viharból. Most, így éjfél után nézve nem bántam meg a locsolást. Esett ugyan valamennyit, de inkább szél volt és égzengés, villámlás. Utóbbiknak Masnika nagyon nem örült. Többször is átugrotta a paravánt és nyugtalanul, zihálva rohant Hozzánk. Fő a nyugalom: Egészen jól és hamar sikerült megnyugtatni, ám a legfontosabb az volt, hogy a vihar hamar átvonult felettünk... ;) Kicsi kutty nagyokat sóhajtva bújhatott vissza Sütihez.

Szerda:

Mászkálós volt a mai napunk. Annak ellenére, hogy irtó meleg volt és fülledt a levegő. :O 
Ha jól emlékszem, holnapra mondták a kánikulát, most este mégis változtattak... Szerintem inkább ma volt az a kánikulai idő.

Nos: Reggel ismét később keltem, majd készülődtünk és mentünk. A cél Gyöngy barátnőm és cicái voltak, de előtte még beugrottunk a helyi mindenes boltba. Vagyis inkább csak megnéztük a hűlt helyét. :( Már mikor megálltunk a parkolóban, furcsálltam, hogy nincsenek kipakolva a bolt elé a cuccok... Aztán kiszálltunk és láttuk, hogy totál üres az egész helység és bizony ez a szuper kis bolt is megszűnt. :( Nagyon elkeseredtem! Nagyon! 
Szerintem egy ilyen bolt minden faluba és városba kell! Mert vannak olyan csip-csup dolgok, amik csak itt kaphatóak. A mulltiknál vagy jóval drágább vagy csak valamilyen nívós márkájú van, vagy nem is tudom...

Na de mennünk kellett tovább. Őszintén megmondom, nem is tudom, hogy Gyöngynek most hány cicája van. :O Ha jól emlékszem, akkor ma 7 tündér szőrössel találkoztunk ma. :)
Szóval cicáztunk, simogattunk, cirógattunk és közben beszélgettünk is. ;) Jó volt újra látni Mindenkit! 
De nem maradhattunk sokáig, mert egyrészt zavarni sem akartunk, másrészt vártak Minket itthon, harmadrészt még vásárolni akartunk. Persze ez a bolt bezárás téma ott is felmerült. És milyen jó, ugyanis Gyöngy elirányított Minket az ottani "Iparcikk" boltba, ami totálisan olyan, mint az itteni volt mindenes! Azt hiszem Náunk "Vas-Edény"-nek hívták. ;)
És kaptunk!!!! Slag összekötőt akartunk venni, ugyanis a régi tönkrement. Nem is csoda: ha jól tudom, 4 éve tekertük össze ezzel a műanyag toldóval a slagokat. Nem csoda, hogy ennyi idő múltán elfáradt az anyag. Vettünk még pár méter slagot is és ülőpárnákat. :) Plusz szétnéztünk a boltban...

Hazafelé még a kertészetünkbe is benéztünk. Ha már arra jártunk... Mindig szoktak lenni leértékelt, elvirágzott, akciós évelő növények. Ez volt most a cél: Mert a kis virágoskertben van egy kis hézag... Nos: vettünk 3 cserép primulát és 1 cserép menyecskeszemet. Utóbbin még virág is van! 

Itthon a fülledt melegben, égető napsütésben mentem ki a kertbe. Áttekertem a slag összekötőt, elültettem az új növénykéket, leszedtem a málnát, majd bemenekültem a házba. Bent sokkal hűvösebb volt. ;)

Este pedig locsoltunk. Kipróbáltunk egy új billenőset vagyis szórósat vagy mi... Jó lesz, bár ezt máshogy kell használni, mint amit eddig megszoktunk. Ez nem billen, viszont be lehet állítani, milyen szögben szórja a vizet. :O

És este beültünk a medencébe! :) Még fagyit is ettünk közben... Tiszta luxus! :)

Kedd:

Bajban vagyok...
Sok minden történt ma és fáradt is vagyok. Már többször történt Velem, hogy ilyenkor este, fogalmam sincs, miről is írjak. Pedig a mai nap is bővelkedett ténykedésekben, történésekben. Csak éppen: Most legszívesebben csak a képeket tölteném fel, hiszen abból is látszik igazából minden. Ám ez mégsincs így! Mert mikor olvasom az egy vagy két évvel ezelőtti bejegyzéseket, igenis fontos a szöveg. Fontosak az akkori érzések, sőt: még abból is sok mindenre emlékszem, mit miért és hogyan írtam le akkor. Tudom, ez nem Mindenkinek világos, de igazából ez egy napló. ;) A Mi kis életünk, amit jó napról napra olvasgatni, visszanézni és emlékezni.

Szóval: Ma reggel megint csak Peti kelt ki az ágyból a manókhoz. Én egy kicsit tovább szundítottam. :) Utána viszont Peti elment fogorvoshoz... Egyedül maradtunk a manókkal, kicsit neteztem, majd kimentünk a kertbe a kutyákkal. A tegnap félbehagyott virágoskertet kellett ma kigazolnom. És megcsináltam! Igaz, hogy mikor Peti hazaért, még mindig kint görnyedtem a fűben, közben jól leégett a vállam és a hátam, de megérte! Most nagyon szép és rendezett. :)

Ebédre halacskát ettünk. Nem is akármilyet, hiszen kint a kertben sütöttük meg rácson vagy rácsban vagy mi... Ettünk hozzá még sült krumplit és pitát is. Szuper finom lett minden!!! És még tüzeskedhettünk is egy kicsit. ;)
Mivel azonban nagyon fülledt meleg volt ma, bent a házban ebédeltünk...

Utána viszont csak kimentünk a veteményesbe. Kicsit gazoltam, paradicsomot kötöztem, majd nekiálltunk a futóbabnak támaszt építeni. Igazából nem akartam futót venni, és most el is határoztam, hogy soha többet! De azért idén már mindent megteszünk, hogy majd szüretelhessünk... Tehát Peti zártszelvényeket kalapált a földbe, majd kicipelte a ház mögül a teljes feltekert drótkerítést, amiből levágtunk egy darabot és odaillesztettük, majd odadrótoztuk a zártszelvényekhez. Gyakorlatilag építettünk egy kis kerítést, bár még alakítanom kell rajta. Sok helyen oda akarom drótozni, hogy biztosan álljon és ne mocorogjon... ;)

Ezután már csak locsolni maradt időnk. Minden növényke nagyon igényli a vizet és olyan érdekes, hogy tegnap is jó alaposan locsoltunk, ma estére megint minden kőszikla kemény lett. Mármint a talaj!

Hétfő:

A mára tervezett gazolás bizony csak félig valósult meg... Nem hiába vártam Én a hétvégi esőt! Ma olyan kőszikla kemény volt a talaj, hogy félbe kellett hagynom a nagy virágoskert rendbetételét, mert egyszerűen értelmét nem láttam...

Na de kezdjük az elején: Mától szabin vagyunk, ezért itthon tudunk ténykedni. Egész délelőtt a táp szállítmányt vártuk. Illetve csak reggel, mert aztán felhívtam őket, hogy mikor is jönnek... Merthogy Nekem vásárlás is volt tervben, amit nem akartam délutánra halasztani... Szóval elmentem, bevásároltam és éppen akkor értem haza, mikor meghozták a szállítmányt. Éppen be akartunk mindent cipelni a kamrába, mikor csöngettek. ;)
Sok-sok cica és kutya kaját rendeltem, plusz megint kaptunk promóciós termékeket a TúraCsapat részére. :) Köszönjük szépen!!! Nagyon sokat jelent!

Gyors ebéd, majd délután csak kimentem a kertbe. Olyan szél volt, hogy majd levitte a fejemet, de a hajamat tényleg összekuszálta. :D Meglocsoltam mindent a teraszon, majd nekiálltam gazolni. Még az orgonát is megmetszettem, mert nem akarom, hogy olyan nagyon bozontos és főleg széles bokor legyen. Bőven elég egy keskeny szakaszon... Inkább legyen olyan, mintha fa lenne! Na majd meglátjuk...

Aztán már csak a locsolás következett. Nagyon be kellett néhol locsolni a füvet, mert már megint elkezdett feketedni. :( Nem vészes ám, ilyenkor még simán magához tér. ;)

Vasárnap:

Ma Szarvasra utaztunk, ünnepeltünk, beszélgettünk, ettünk, ittunk...

Reggel még fülledt idő volt itthon, ám az időkép mást mutatott az egész országra. Nem is nagyon tudtam, hogyan öltözzek... Végül a hosszúgatyó mellett döntöttem és egyáltalán nem bántam meg! Már az odafelé vezető úton elkapott Minket egy olyan "mintha dézsából öntenék" típusú eső. :O Mikor odaértünk, ott még csak akkor kezdett csöpögni, ám utána ott is rákezdett... Ami azért volt necces, mert kinti sütögetés volt tervben. :O

A sütögetést meg meg is oldották, ám az ebédet már bent fogyasztottuk el. (Már aki...)
Közben beszélgettünk, előkerültek a sörös és boros poharak, jól éreztük Magunkat. Köszönjük! Peti szerint nagyon vigyorgós voltam :) Tényleg nagyon finom volt az a Rosé, amit szopogattam... Az ebéd fincsi volt, a társaság és a hangulat is szuper. :)

Ebéd után rövid pihi után, Mi elköszöntünk és hazaindultunk... Az autóban persze elaludtam, ahogy majdnem mindig szoktam. ;) Bár most érdekes módon végig aludtam szinte az egész utat. :O 

És itthon vált számunkra világossá, hogy itthon, kis kertünk felett egy csepp eső nem esett. :(Fura... Holnapra gazolást terveztem és örültem volna, ha mindezt átáztatott talajban tehetem. Persze így is megoldom majd, csak...

Röviden ennyit mára.

Még egy "érdekesség": A mai bejegyzést 5x írtam meg. Nem kicsit bosszantó, hogy már elmúlt éjfél és még most is 5 percenként száll el a blog.hu és ír ki hibaüzenetet. :( Egyszer már teljesen készen voltam, fényképekkel és linkekkel, aztán a bejegyzés egyszer csak eltűnt. :O Biztosan gondok vannak, de akkor is bosszantó!!! 

Szombat:

Munka, majd lazulás. :) Ez jellemzi mai napunkat. 
Reggel csak Peti kelt ki az ágyból a manókat ellátni. Nagyon köszönöm Neki!!! Én még maradtam pihenni és regenerálódni, ugyanis azt tegnap nem is írtam, de iszonyatos hasfájással küzdöttem egész délután. :( Mára elmúlt és ki is pihentem Magam, de most már nagyon úgy érzem, hogy orvoshoz kell mennem vele. No mindegy... :(

Ébredés után viszont beindult a nap. Gyorsan elszaladtam a helyi kis boltba, hogy legalább zsömle legyen itthon... Aztán reggeliztünk, majd Apa-gazdi elment egy találkozóra. Én közben megírtam a tegnapi bejegyzést, leszedtem a málnát és beraktam egy mosást. 
Aztán, mikor Peti hazatért, együtt mentünk ki a kertbe. Ő füvet nyírt, Én locsoltam, ültettem és utcát rendeztem (szélnyíróval nyírtam le a gazt :D).

Utána pedig kissé kimelegedve megint csak a medencénkben kerestünk és találtunk is lehűlést. :) Szuper jó érzés ám ott feküdni és ücsörögni benne, pedig nem nagy dolog ám. Nagyon jó döntés volt, mikor megvettük! ;)

Azért délután még locsolnunk is kellett, mert hiába a beharangozott front, már nagyon kókadoztak a növények. Az angyaltrombitának még a szára is lekonyult... :( Ettől függetlenül remélem, hogy jön az eső!

Lefekvés előtt pedig tanultunk egy kicsit a manókkal. Masni már egészen érti a "hanyatt" vezényszót is, bár még sok-sok gyakorlást kíván. Sütivel nem haladtunk ennyire jól, mert be kell valljam, kevesebbet is gyakorlunk. Ő elvan Magával és a szagokkal a kertben, Masni viszont jön és igényli és ki is követeli, hogy foglalkozzunk Vele. Olyankor még labdával is nagyon motiválható. :) Csak akkor dobom, ha lefekszik, stb... Szuper ügyes és okos kutya tündér. ;)

Cicák? Kis kincseim... Nagyon szeretem mind a négy puhuskát, ám ma reggel kicsit kihúzták a gyufát. Hajcihőztek, ahogy szoktak, csak úgy dübörgött a ház. :D Aztán egyszer csak valaki betévedt a hálóba is és pont a karomon dobbantott. Persze karommal... :( Elég mély karcolásom lett, ami még most is fáj, ha letámasztom az asztalra a karom. De nem vészes ám... ;) Puhuskák viszont nagyon összetartó banda, mert mindegyik hallgat. Egyik sem árulja el a másikat, ergo fogalmam sincs, ki volt a tettes reggel. :O Ám ha véletlenül tudnának olvasni és netalán-tán még meg is néznék a mai bejegyzést, akkor üzenem, hogy nem szeretnék máskor ehhez hasonló élményre ébredni!

Péntek:

Ballagáson voltunk ma. Kisebbik keresztlányom, Virág is elballagott és ezzel elhagyta általános iskoláját. Kis pihi következik a nyáron, majd szeptembertől egy gimiben folytatja tanulmányait. Gratulálunk!!! :) 

Ma megnéztük, ahogy csinosan, nagylányosan elbúcsúzott iskolájától, tanáraitól és osztálytársaitól. Mi meg ünnepeltünk. Vittünk szépséges virágokat ( Nem csak mert virágot a Virágnak :) ), végig ültük a beszédeket és végül elmentünk Hozzájuk vacsira és beszélgetni. Mondjuk a végig ültük kijelentéssel kicsit hazudtam, ugyanis nagyon, de nagyon meleg volt az udvaron, ahol a Szülőknek és hozzátartozóknak lehetett állni. A tűző napon nem igazán bírtuk volna ki, ezért kerestünk egy félreeső padot árnyékban, ahol lepihentünk és kivártuk az ünnepség végét. Úgyis az utána való beszélgetés és ünneplés volt a lényeg. ;)

Csütörtök:

Ha csütörtök, akkor piac! :) Na nem minden héten, csak mondjuk általában tavasszal és kora nyáron, mikor virágokat veszek a teraszra. ;) Most már javában benne járunk a nyárban (ugye?), mégis ma is a piacon kezdtünk. Ugyanis a mézikék úgy néz ki, megadták magukat. :( Érdekes, mert állandóan nedves volt a földjük, mégis elszáradtak. :O 1 hónapig gyönyörűek voltak, virágoztak, illatoztak, aztán egyszer csak... evvan. Azt hiszem, nem értek hozzájuk. És ami nem megy, azt nem is kell erőltetni! Szóltam is Petinek, hogy ha jövőre eszembe jutna mézikéket ültetni a teraszra, nagyon gyorsan beszéljen le róla! 
Amiért ezt elkezdtem írni, az az, hogy ma vettünk pár sivatagi rózsát az említett, "elszáradt" növénykék helyére. Jövőre talán kezdhetünk majd rögtön ezzel, de majd meglátjuk. Messze van még az...
Ha már ott voltunk, be is vásároltunk pár apróságot és Peti a kedvencét, lángost reggelizett. ;)

Aztán dolgozni mentünk. Ma sem történt semmi különös...
Meló után viszont ma nem siettünk haza. Igen: Mi ott voltunk. Elmentünk és megnéztük és szavaztunk. Vagy mi... Sajnos nem maradhattunk végig, sőt: elég hamar hazaindultunk, de vártak Minket itthon, plusz a parkolóórába is csak kevéske aprónk akadt.

Na ez utóbbihoz is lenne egy sztorim. :( Bizony kaptunk mikulás csomagot. Illetve egy lila zacsiba gyömöszölt csekket és felszólítást, büntetést. Merthogy az a fránya parkoló cetli felfordult. :( Vagy melege volt, vagy csak már neki is elege van az ország helyzetéből... Mindenesetre jogos a büntetés olyan szempontból, hogy a cetlin lévő számok egyáltalán nem voltak láthatóak. Hiába dobáltunk akkor be több, mint 800,- forintot???
Ezzel azért még futunk pár kört azt hiszem, aztán meglátjuk. Reménykedem! 

Röviden ennyit mára. Ezután már csak hazajöttünk és manócskáztunk.
Ja! És kicsomagoltam a tegnap főzött lekvárokat a dunsztból. Szépen megtisztítottam az üvegeket és kaptak címkét (Eper - Málna 2011.) is, majd elfoglalták helyüket a kamrában. :)

Őszintén megmondom, sok kép és még videó is készült ma: ott! 
Ám ide csak egyetlen képet szánok:
Ma vásárolt szépséges vinca verosa...

 

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

Én szóltam előre. :D 
A lekvár főzési láz még mindig tart. ;) Ma ugyanis a málna volt a soron, na meg egy kis eper, csak hogy megbolondítsuk az ízeket. Szerintem szuper jó lett! 5 kicsike üveg édes finomság! ;)

Kb. ez történt ma, na meg, hogy dolgozni mentünk. Ott aztán sok meló volt ma, mert negyedéves őrület volt vagy mi... De megoldottuk rendben, Mindenki tudta a dolgát. Bár a technika ördöge érdekes módon pont mára időzített egy leszakadást vagy mit, szóval vagy egy fél órán keresztül egyáltalán nem tudtunk belépni a rendszerbe. :O Sebaj, ebédelni is kellett valamikor. ;)

Délután pedig szokás szerint siettünk haza. Locsoltunk, ám az Én területem nagy részét Peti vette át. Köszönöm szépen! :) Én ugyanis szedtem még egy kis málnát és nekiálltam megfőzni a lekvárokat. Egészen gyorsan készen lett, mert megpróbáltam nagyobbra állítani a lángot. Így persze nem mertem magára hagyni egy percre sem, de megérte. ;)

Manócskákról már nagyon régen írtam, de hála az égnek nincs is most mit írni. És addig jó! Elvannak, örülnek Nekünk nagyon, mikor hazaérünk, aztán Masnival játszani kell, Sütivel pedig összebújni. :) Cicák érdekes módon csak akkor jönnek bújni, mikor a kutyik elmentek aludni... :)

Kedd:

Azt hiszem, befőzési lázban égek. :O Vagyis inkább lekvár lázban. :D

Ma kicsomagoltam a tegnap bedunsztolt meggy lekvárokat a konyharuhákból, felcímkéztem az üvegeket és kicsit átrendeztem a kamrát, hogy beférjenek a kész lekvárok. :) Nagyon szépségesek!!! 
Ezek után sem késlekedtem! Már hazafelé is megálltunk a boltnál, hogy cukrot és dzsemfixet vegyünk... Aztán kimentem a kertbe málnát és epret szedni. És hopp! Megint csak összejött 1 kg! ;) Szegény Petinek nem engedtem, hogy egyen belőle, de most egy időre ez lesz az utolsó adag lekvár, ígérem. Utána majd akkor főzök, ha olyan sok málna lesz, hogy nem bírjuk megenni... Na meg majd július végén úgyis jön a szeder, szóval lesz még mit a kamrába pakolni. ;)