A Nagy család élete

Hétfő:

Pünkösd hétfő volt ma. Ami igazából Nekünk annyit jelent, hogy szabadnap! :) 
Nem kellett munkába menni, ennek iszonyat módon örültünk. Sok-sok minden volt még a listánkon, bár este végignézve a felével sem végeztünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem haladtunk...

Reggel Peti permetezéssel indított. Ám előtte még leszedtük a málnát és az epret, nehogy egy kósza szellő rájuk vigye a permetlét...
Utána Én nekiálltam lekvárt főzni! :) Közben persze ebédnek valót is pakoltam a sütőbe, szóval nem fáztam a konyhában. :D 
Miközben kevergettem a lekvárt, mostam az üvegeket, még sült krumplit és kolbászt is kreáltam. ;) Na de vissza a lekvárhoz: Háááát, vagy túl sok volt vagy túl nagy lángon főztem, de sajnos kifutott. :( Csak éppen hogy, mert Peti segítségemre sietett és míg Én kevertem, addig Ő leszedte a habot a tetejéről, de még így is kicsurgott egy kevéske lekvár. Ami aztán persze jól ráégett a tűzhelyre, mert ugye még a sütő is ment alatta magas lángon. :( Na de a lényeg, hogy szuper sok meggy lekvár született. Még jó, hogy mostam nagy üvegeket is, mert bizony a végén raktam olyanba is. Összesen 21 üveg lett, bár ez így nem mond sokat, lévén ebből csak 2 a 7dl-es. A többi kicsike, talán 2dl-es... Mindenesetre nagyon örülök! Most a dunsztban pihennek és hűlnek. Fotó majd talán holnap lesz róluk, mikor "kiszabadulnak". ;)
Ezek után Peti kérésére még 2 üveg meggybefőttet is eltettem. Ezt most csináltam életemben először, szóval csak reménykedem, hogy ehető lesz... ;)

Délután igazából alig csináltunk valamit... Jól esett egy kicsit pihenni. Peti a kanapén szundított el, Én a hálóba vonultam inkább. Este pedig locsoltunk, mert már nagyon ráfért a kertre. Nem is tudom, talán több, mint egy hete nem locsoltunk, olyan sokat esett mostanában. :O

Na és locsolás után, végre kipróbáltuk a medencét! :) Beleültünk és lehűltünk. Nagyon szuper!!! :) Eleinte nagyon hidegnek tűnt a víz, de hamar megszoktuk. Igazából felhevült, izzadt testtel, melyik víz nem tűnt volna hidegnek? 
Peti még söröcskét is szopogatott, közben néztük a szépséges kertet és a vége felé már úgy tűnt, hogy fázunk. :O Pedig még javában tombolt a forróság.  

Vasárnap:

A mai nap 90%-ban a meggyről szólt. :D Persze ez biztos nem így van, mert sok más s történt, de Nekem most nagyon úgy tűnik, hogy csak a meggy körül forgott ma a világ. ;)

Mert úgy kezdődött, hogy Én visszafeküdtem. Közben Apa-gazdi elkezdte leszedni a meggyet. Vagy előtte még szőlőt metszett és kötözött? Nem nagyon emlékszem...
Mindenesetre utána már tényleg nekiállt és sok-sok finomságos gyümölcsöt szedett le. Összesen 11,2 kg-ot! :O Nagyon meglepődtem ám, mert ennyire nem is számítottam. Ezt a fát 2006 őszén ültettük és hogy már ennyi teremjen rajta... Csoda! :) Eddig csak pár szem volt, amit simán megettünk. De ez a mostani: megy lekvárnak a 90%-a. ;)

Én közben bent tettem-vettem. Először is mostan, teregettem, majd ebédet főztem.
Délután pedig meggyet mostam, mértem és végül ketten álltunk neki kimagozni. Jó kis meló ez.

Délután még vendégünk is érkezett. Kriszta barátunk és leendő családja (vőlegénye és kisfia) jöttek és hoztak Nekünk meghívót az esküvőjükre. :) Nagyon szépen köszönjük! Ott leszünk. :)

Mikor elmentek a vendégek, még gyorsan befejeztük a magozást, turmixolást és be is cukroztam a tisztán 7,7 kg gyümölcsöt. :) Reggel pedig nekiállok megfőzni!
A többiből befőtt és holnapra meggyleves lesz. Na meg eszünk egy kicsit nyersen is. ;)

Szombat:

Fáradtság...Leginkább ez jellemzi mind kettőnk állapotát. A kutyákról nem tudok nyilatkozni, mert látszólag Ők is punnyadnak, de egy mini kis neszre azért képesek felpattanni és ugatni, kirohanni és "elkergetni" a betolakodókat. :D

Szóval: Ma is kirándulni mentünk! A TúraCsapat pár tagja által összehozott spontán túrán vettünk részt, illetve elindultunk Velük. Ugyanis a kis csapat a Rám-szakadékot vette célba... Én úgy gondoltam, hogy oda nem megyek, mert nem bírnám. Nem csak azért, mert fáradt voltam és rossz élményeim fűződnek hozzá, hanem egészen egyszerűen a térdeim nem bírnák. :( A kutyákkal szerintem nem lett volna gond, de így volt a legjobb...
A "bejáratig" együtt mentünk a Többiekkel, majd Mi visszafordultunk és Lukács árkon indultunk el felfelé. Ám ott meg sáros volt és a patak szelte utunkat sokszor... Mi meg nyűgösek és fáradtak voltunk, így innen is visszafordultunk. Nem bántam, mert azért ez a táv sem volt kevés: Sétáltunk egy keveset (összesen 8 km-t) ma délelőtt, kutyáinkon megint láttam, hogy nagyon élvezik és szabad lett a délutánunk is.
Egyébként nagyon sokan voltak ma ott az erdőben! :O Sok társaság, iskolás csoport... Nem hiába egyirányúsították a Rám-szakadékot. Ami furcsa volt Nekem, hogy csak a Duna-parton tudtunk parkolni és egészen onnan kellett gyalogolni a helységen keresztül, a  házak között. Ugyanis a helyiek (Gondolom az Önkormányzat) sorompókkal védi az utcákat, kvázi nem lehet autóval elmenni az erdőig. :O Biztosan megelégelték a nagy forgalmat, de Nekem azért ez mégiscsak furcsa... Mikor kb. 15 éve erre jártam, még abszolút nem így volt. Sőt: akkor még földúton ballagtunk a Rám bejáratáig. ;)

Mikor hazaértünk, pihiztünk egy nagyot. Peti, Süti és Masni a kanapén, Én a gép előtt. :D
Aztán beindult a munka, kirajzottunk a kertbe: Peti füvet nyírt, Én gazoltam, kötöztem, terítettem, stb... Még a medencét is teli töltöttem most már vízzel. Mivel kibírt 3 napot (asszem), ezért "véglegesítettük". ;) Remélem, holnapután már bele is ülhetünk. Csak mert most megint visszahűtöttem egy kicsit az új vízzel... :O

Este pedig elfogyasztottuk a piknikre szánt szalonnát, kolbászt, kenyeret és zöldségeket. Mert azt nem is mondtam, hogy ez volt a terv: a Rám szakadékot megjárt csapat szalonna sütést tervezett. Mivel Mi visszafordultunk, "beértük" egy hot-dog és kürtős kalács kombóval, majd hazajöttünk. Bíztunk benne, hogy a Többiek gyorsak és beérnek Minket, de nem így történt...

Szuper nap volt! Megint fáradt vagyok, de most már éltet, hogy holnaptól kicsit lazább napok jönnek. Bár a listát elnézve nem fogunk unatkozni... :O

Péntek:

A mai bejegyzés nagyon rövid lesz... 
Fáradt vagyok, mert mostanáig meg sem álltam. Ott kezdődött, hogy Peti túlórázott, ami miatt ugye tovább maradtunk a városban. Később értünk haza és csúszott az egész délutáni és esti terv. Különben már tuti ágyban lennék...

Nos: Gyorsan elláttuk a tündéreket, majd elrobogtam bevásárolni. Majd hazaérve elpakoltam, Masninak szurit adtunk, neteztem, leveleztem és végül holnapra készültem. Szendvicsek, virsli és zöldségek, szalonna, kolbász, kenyér... Asszem minden megvan, bár még holnap kell majd bepakolnom. Természetesen megint kirándulni megyünk! :) Csak most szalonna sütést is terveztünk a végére... ;)

Még egy valami: SOHA, de SOHA nem fogom kiengedni a cicáimat a házból!!! 
Ma sírva jöttem hazafelé a bevásárlásból. :( Pont előttem ütött el egy autós egy gyönyörű szép cicát. :( Szegénykének a társa ott ücsörgött mellette, szagolgatta és próbálta visszahívni. :( Nagyon szívszorító látvány volt... Persze olyan utcáról beszélünk, ahol eddig nem volt nagy forgalom. Csak mivel tavaly télen egyirányúsítottak egy másikat, ide terelődik a forgalom. Ez lett a cica veszte...
Nos: Én nem ilyen sorsot szánok a cicáimnak! De egyetlen egy állatnak sem a földön! Ok, hogy természetes szelekció, de ez nem az!!! Abszolút bele tudom Magam érezni a gazdi helyzetébe, hiszen Én is így találtam meg anno Simont és Mankát. :( Édes kincseim: nyugodjatok békében!

Bocsánat a szomorú téma miatt, de nem bírtam Magamban tartani. Még most is potyognak a könnyeim, ha rá gondolok...

Csütörtök:

Ahhoz képest, hogy hétköznap volt, sokat serénykedtem ma. - Mondta nemrég Peti. :)

De igazából együtt csináltuk a nagyját. A reggel és a délelőtt nem annyira érdekes. Készülődtünk, munkába mentünk, majd idegeskedtünk... Munka után pedig siettünk haza. Sajnos kicsit elhúzódott a munkaidő is.
Ma beszéltem Anyukámmal, aki elárulta, milyen csodaságok kellenek ahhoz, hogy tiszta maradjon a víz újdonsült medencénkben. Ezért aztán hazafelé a barkácsáruház felé kanyarodtunk és betértünk pár dologért. Úgy mint takarófólia, klór-granulátum és alga ölő bigyó. :) Köszönöm szépen az okosságokat!
Hazaérve bele is raktunk mindent, illetve a fóliát rá. ;)

Utána pedig nekiálltam a dzsemnek! :) Nagyon nagyon örülök most neki!!! 4 kis üveg telt meg fincsi - tuti, mert már megkóstoltuk! - eperdzsemmel. Most a dunsztban hűlnek, aztán meg kicsit majd átrendezem a kamrát, ugyanis a hétvégén újabb adag lekvárokat és befőtteket szeretnék készíteni. Hiába: beindult a nyár! ;)

Szerda:

Mivel szombaton úgy megjártuk azzal a medencével, most már biztosra akartunk menni... A neten rendeltünk egy sokak által megbízhatónak mondott márkájú, ám ugyanolyan mérteű medencét, mint a szombati. Jött is a mail, hogy mehetünk érte! ;) (Mert személyes átvételt kértünk)

Szóval ma reggel azzal indítottunk, hogy elautóztunk a boltig. Kicsit ugyan kavarogtunk a raktár épületek között, de végül csak meglett. És egy egészen nagy játékboltba csöppentünk, hatalmas választékkal. :O Miután átvettük a medencét, még jól végig is néztünk minden polcot. :)

Aztán munka és délután haza. Nosza, gyorsan visszarendeztem a teraszt és indulhatott a fújás, majd a víz eresztés. Szuper jóóóóó!!! Szépséges medence és mint kiderült, pár centivel nagyobb is, mint az előző. Most csak félig engedtük vízzel, biztos, ami biztos...

Még ma este Peti leszedte az epret is. Nincsen nagy "ültetvényünk", mégis ma nagyon sokat le tudott szedni róla. Olyannyira, hogy azt már előre láttuk, ennyit megenni Mi nem tudunk. Hirtelen kipattant a fejemből, hogy akkor bizony lekvárt kéne csinálni. :)
Peti támogatja az ötletet, ezért meg is mostam mindet, majd holnap reggel kap cukrot a nyakába, este pedig megfőzöm. ;)

Hirtelen ennyi jutott eszembe...

Kedd:

Úgy emlékszem, azt írtam valamelyik nap, hogy nagyon fáradtak voltunk. Pedig az kismiska volt a maihoz képest. :D
Tény: hogy hajnalig skype-oltam (hogy kell ezt írni???) távol élő barátnőmmel, de megérte. :) Olyan ritkán tudunk beszélni egy kicsit, mert felváltva alszunk a föld másik oldalán. ;) De tegnap 1 órán keresztül csacsogtunk, nevettünk és még szomorkodtunk is...

Ennek következtében aztán reggel tényleg úgy éreztem Magam, mint egy holdkóros. :O Elkészültünk rendben, aztán beültünk az autóba és indultunk. Nekem meg lecsukódott a szemem. :D Néha még felrévedeztem, de a Ferenc körútnál Peti bökött oldalba, hogy ki kéne szállnom az autóból, mert Ő innen másfelé megy. Megjegyzem, általában sokkal hamarabb kiszállok. Most: akkor ébredtem. :D Gyors puszi, majd kipattantam a kocsiból, felálltam a járdára és kellett még vagy 1 perc, mire felfogtam, hol is vagyok. :O

Utána meló, majd délután haza. Semmi extra...
Mivel ma is esett itthon, ezért locsolni megint nem kellett. Mellesleg, tegnap olyan mennyiségű csapadék zúdult le fentről, hogy az szerintem elég lenne 1 hétig. Meg is telt az utca. :( 
Így viszont volt időm a TúraCsapat további utómunkáira. Megírtam az élménybeszámolót, átméreteztem a videókat és feltöltöttem pár új fényképpel együtt. Még majd az élménybeszámolóhoz is szeretnék sok-sok képet csatolni, ezért remélem, a héten kitart a nedves talaj és így lesz majd időm mindenre... :)

Azért a kertet csak végig néztük, mikor hazaértünk.
Sok kép nem készült, csak a répákról. Teljesen komolyan mondtam a napokban, hogy Sütinek és Masninak ültettük! ;)

 

Hétfő:

Ma reggel nagyon álmosak voltunk. A cicák kivételével asszem Mindenki. :D 
Kicsivel később is keltünk emiatt, amin Vilike nagyon csodálkozott. Ma is jött és ébresztgetett, aztán meg tágra nyílt szemekkel kukkolt és furcsállta, miért nem pattanok Nekik azonnal  enni adni. :O

De csak beindult a nap... Készülődtünk, majd elindultunk. A gyorsforgalmin persze lerobbant egy autó, ami miatt még csak nem is araszoltunk, hanem álltunk vagy fél órát. Ha nem többet... Furcsa módon egyikünk sem aggódott emiatt. Kicsit talán tovább pihentünk az autóban. ;)

Utána munka, majd délután haza. A belvárosban ma nagyon sok eső és még jég is esett. Gondoltam, megkukkolom a helyi webkamerát, hogy lássam, mi újság itthon... Talán 5 percet esett az eső, aztán már nem. Mondjuk nem néztem egész nap, de... A lényeg, hogy itthon szerintünk jég nem volt, de elég nedves a talaj, hogy a locsolás kimaradhatott. Aztán most meg megint ideért egy hatalmas égzengéssel járó zivatar...

Masni be is parázott rendesen. :( Itt futkározott és lihegett. Kb. 20 percembe telt, mire lenyugodott. Édes drága, nem értem, miért fél ennyire. Pláne, hogy Süti is és Én is, mint valami félholt hal feküdtünk mellette, annyira álmosak vagyunk. :D No mindegy: most már Masni is csak szuszog a helyén, pedig még javában dörög és villámlik.

Ezeken kívül természetesen túra utómunkálatok zajlanak. Még most is töltöm fel a képeket, videókat. Bár az utóbbiakkal több gondom van, mert át kell méretezni vagy konvertálni vagy mi... Na meg baromi lassúúúúúú. :S

Vasárnap:

Ma tartottuk meg a TúraCsapat VIII. túráját a Vértesben, Várgesztesen.
Páran lemondták ugyan ma reggel a túrát, de így is 29 kutyával és 46 gazdival vágtunk neki az erdőnek. :)

Időben keltünk és még időben is indultunk. Az úton semmi extra nem történt. Hacsak nem az, hogy Süti és Masni azonnal elfeküdtek a hátsó ülésen és aludtak Várgesztesig. Sütin nem is csodálkozom, csak Masnin. :O Ugyanis Ő sokat szokott nyöszörögni út közben... Én rögtön arra gondoltam, hogy még a tegnapi nap miatt fáradt, de aztán Apa-gazdi elhintette a "lehet, hogy beteg" mondatot, amitől Nekem persze beindult az aggódásom. :( Onnantól kezdve figyelni kezdtem. ;) Ez az aggódás még most sem szűnt meg teljesen, mert ha az ember ezt figyeli, csak a rossz jelek ugranak be. Illetve arra figyel fel. :O Először is ez a nyugi már furcsa volt. Majd 3x is kakilt a túra alatt a manó. Hogy mit tudott már a végén kinyomni, rejtély! :D Aztán meg hazafelé remegett az autóban, úgy aludt... Látszólag nagyon, de nagyon elfáradt! És tuti, hogy ez is van Vele, mert pl. most is elég erőszakosan kéri Apa-gazdit, hogy menjen ki Vele a kertbe. :) Meg amúgy is, hősiesen végigkutyagolta a 7,5 km-t, azaz talán 15-t is, hiszen irtó sokat rohangált. Megint rákattan Bodzára, ezért aztán többször pórázra is kellett vennünk. :( Pedig Bodzi párszor ma nagyon visszaszólt Neki és rámordult, de Masni nem adta fel! Nagyon fülsértő hangon képes ilyenkor ugatni: tényleg zavaró. :( No de, szerintem betegség semmi!! Úgy is legyen! ;)

Szóval időben indultunk és oda is értünk a gyülekező előtt fél órával, ahogy terveztük. Ám ekkor már 3 autó is ott állt. :O Nagyon túrázni akart ma a csapat. ;)
Szépen lassan megérkezett Mindenki, illetve érkezett pár sms, telefon a lemondásokkal... Érkezéskor Mindenki kapott ajándékot: Kutyók tápot és rágcsát, gazdik pedig "népszámláló" cukorkát. ;) Aztán mondtam pár szót indulás előtt és végül nosza: mentünk!
Állati meleg volt, illetve fülledt. Mégis azt hiszem, elég jól bírtam a tempót. Az első szakasz egy lankásabb, de kicsit alattomos emelkedő volt, aminek a végén (a "tetőn") pihiztünk is egy nagyot. Megtartottuk az agytornát és szavaztunk a kedvenc kutyusokra. Ide terveztem a csoportképet is, de valahogy elmaradt. Totál kiment a fejemből. :( 
Mentünk tovább, most már könnyedebb terepen és ráadásul sűrű fák alatt, aminek nagyon örültünk. Szerintem Én rákvörös voltam és izzadtam is rendesen. :D Kutyáinknak félre lógott a nyelvük, úgy lihegtek. Igyekeztünk Őket sokat itatni: Minden megálláskor előkerült a tálka és az ásványvíz! ;)

Egyébként a mini manók (Masni Bodza zaklatását nem nézve) nagyon szuper módon, okosan viselkedtek. Figyeltek Ránk, azaz nem kolbászoltak el messzire. Persze Masni egy idő után nagyon zavaró tényezővé vált... Próbáltunk hát lemaradni vagy éppen előre menni, hogy ne is találkozzon Bodzival. De nehéz dolog ez... Gyakorolni kéne vagy mi, de egyelőre azt sem tudom, hogyan kezdjek neki. Rossz a beidegződés, mert itthon is ugyanilyen fülsértően ugat, mikor szeretné ha labdát dobálnánk Neki. Erről már írtam is és kicsit fejlődött is, de egy ilyen túra és Bodza, az más kérdés. Sok-sok lépcső kell még, mire eljutunk a csendes korszakig, úgy érzem...
Na de ez megint csak mellékszál volt. Szóval mentünk, néha megálltunk pihizni, majd indultunk tovább. A végére Nekem nagyon nem ment a lejtős rész. Elkezdett fájni a bal térdem, vagyis inkább olyan volt, mintha kicsavarodna, mikor lépek. :O Fura volt... Egy kicsit talán sántítottam is, de aztán hamar elmúlt. :)

Nem is néztem az órát, mennyit kirándultunk végül az erdőben. Talán 2,5 - 3 óra hossza lehetett, mire visszaértünk. Letáboroztunk a rét mellett. Itt volt egy kis "szabadidő", néhányan fel is mentek a várba. Mi meg Krisztával és Danival kijavítottuk az agytorna teszteket és összesítettük a közönség szavazatokat. Érdekes lett a végeredmény, mert mind két kategóriában (Terrier és Beagle) holt verseny alakult ki. :O Mikor visszaérkezett Mindenki, akkor döntöttük el, immáron csak a 2-2 kutyus közül, ki kapja a díjat.

Utána jöhetett az Agility, amiből végül pont a furfang részét hagytuk ki. Úgy láttam, bőven elég lesz a pályán végig menni, nem kell bonyolítani a labdákkal. Na meg a kikészített lasztikat elkezdték ellopkodni a kutyók. :D
Ahogy láttam, Mindenki élvezte, aki elindult. Tényleg amatőr a csapat, de talán pont ettől fog valakinek megjönni a kedve az agility-hez. Na meg jó dolog egy ilyet kipróbálni. :) Az is kiderülhet, hogy fogékonyak-e a kutyók a dologra. Nem utolsó szempont. ;)

Agility után következett a díjkiosztás és utána a várva-várt tombola! Köszönjük szépen az adományokat, a vásárolt tombola jegyeket. Remélem Mindenki örül a nyereménynek! ;)
A befolyt összeget mind visszaforgatjuk a Csapatnak, azaz nyereményeket, de elsősorban serlegeket vásárolunk majd a pénzből.

Személy szerint nagyon elfáradtam. A legrosszabb az volt, hogy hazaindulásig nem tudtam leülni egy percre sem... Kutyáink szintén csak tébláboltak, ám a végén még pórázra is lettek véve, nehogy zavarják a vetélkedőt. Megpróbáltam berakni Őket az autóba: akkor Süti el is aludt a hátsó ülésen. :) Ám Masninak nagyon hiányoztunk. Neki Anya-gazdi ölében lett volna a legjobb. Kis drágám. :) Egy ideig felvettem a karomba, de nehéz volt, mert közben jegyzeteltem az eredményeket, Peti fotózott, majd jött a tombola... 
De a lényeg, hogy minden rendben volt! Hazafelé azonnal elterültek és meg sem mukkantak hazáig. Itthon vacsi után folytatódott mindez, csak a kanapén. ;)

Röviden ennyi... Biztosan volt még sok-sok apróság, amit írhatnék.De most ennyire futja...

Szombat:

Az úgy kezdődött, hogy réges régen, mikor még csak tervezgettük a házunkat, megálmodtunk egy medencét.  A terasz mellé, a kertbe egy jó nagyot, ahogy azt kell. Szűrővel meg minden... Aztán, ahogy teltek múltak a napok, az évek... Azt hiszem, lemondtuk eme álmunkról. Legalábbis egy időre... Vagyis inkább csak kisebb kivitelben álmodtunk. ;) Amolyan felfújhatós verzióban, ami elfér akár a teraszon is. Sőt: leginkább ott, mert a csodaszép fűre semmiképp nem tennénk!
Na és akkor Én tegnap este megláttam. Bevásárlásom alkalmával a polcon pillantottam meg azt a méretet, ami pontosan ideillik a teraszra. Nem nagy, éppen hogy csak elférnénk benne ülve, mégis biztos nagyon jó lenne benne felfrissülni, pancsolni... Megvettem! :)

Ma reggel boldogan "rendeztem át" a teraszt és fújtuk fel, majd eresztettük tele vízzel. Aztán csináltuk a dolgainkat. Peti permetezett és füvet nyírt, Én bent takarítottam, csomagoltam és pakoltam a holnapi túrára. 
Délután elmentünk Délegyházára pancsolni és strandot megnézni. Ugyanis tervben van egy kisebb, talán zártkörű strandos-kutyás piknik. Még nagyon csak terv...
A lényege, hogy olyan helyet kerestem, ahova lehet menni kutyával és a fő szempont, hogy a kutya fürödhet a vízben! Akár a gazdival együtt! Mellette pedig lehet a parton bográcsolni. :)
Tegnap beszéltem egy emberrel a kempingből és azt mondta, minden további nélkül mehetünk és Ő majd megmutatja, hol is lehetne a "találkozó".
Nosza: ma elmentünk! Jöttek Velünk Erzsiék is, Rozival és Mancival. Nem könnyű odatalálni, de végül csak sikerült. El sem tévedtünk! :D
Nagyon rendesek voltak az ottaniak, mert megmutatták, melyik területre és partszakaszra gondoltak. Megígérték, hogy amikor majd többen megyünk, lekaszálják Nekünk a területet. De ez még egyeztetés tárgya, hiszen Nekünk inkább egy árnyékosabb hely tetszett, közel a vízhez. Ott viszont nem lennénk teljesen külön a Többi strandolótól. Mondjuk szerintem, ha Mi sokan leszünk és már reggeltől ott bandáznak a kutyók, akkor nem hiszem, hogy sokan pont ott akarnának letáborozni, ahol Mi. De majd meglátjuk. E-mail váltások következnek és egyáltalán: Azt is fel kell mérni, hogy van-e erre egyáltalán igény! :O

A lényeg, hogy Nekem végülis tetszik. Elég nomád ugyan, de örülök, hogy a kutyók bemehetnek a vízbe. Muris ám, hogy ezt pont Én mondom, mert a Mi két kutya manónk eléggé "víziszonyos"... Ami azt hiszem, a Mi hibánk, hiszen kis koruk óta nem szoktattuk Őket a vízhez. Na de ma! :) 
Peti egészen bement a vízbe, Én csak térdig. Süti és Masni pedig a parton futkározott, mekegett, nyüszített és ugatott. Irtó melegük volt, az látszott, jöttek volna utánunk, de nem mertek. :( De ma megtettük az első lépést, hogy megszeressék a nagy vizet. Masnival könnyebb dolgom volt, mert megemeltem és szépen, lassan beeresztettem a mélyebb  (Nekem térdig érő) vízbe. Irányítottam Apa-gazdi felé, aki kb. 2 méterre állt Tőlem. És Masnika odaúszott!!! Nagyon kattogtatta a lábikóját, kicsit rémültek voltak a szemei, de nagyon ügyes volt. :) Utána boldogan rohangált a parton és még párszor megismételtük az úszást is. ;) Süti már nehezebb eset volt: Őt is bevittem egy kicsit a "mélybe", de Őt nem érdekelte Apa-gazdi. Azonnal kanyarodott vissza a partra és nem is úszott, hanem mint valami kis bálna, ugrált kifelé! :O Asszem ezt csak 1x ismételtük meg, aztán nem erőltettük. Lesz ez még jobb is, remélem. :)
A parton még beszélgettünk, kutyók futkároztak, hempergőztek, jól elvoltak... Aztán hazajöttünk. Hazafelé még megnéztünk egy másik helyet, ahol lehet kutyával fürdeni, de nagyon sokan voltak. Mármint a kutyák. Árnyék sem volt és néhányan még rally-ztak is a homokon. Szóval felejtős! :(

Hazaérve aztán szomorú látvány fogadott: Az új medencénk felső része totál leeresztett. :( Gyorsan felfújtuk, majd a vége felé már hallottam is a sziszegést. És meg is találtam a lukat, a varrás vagy ragasztás mentén. :( Nagyon elszomorodtam... De cselekedni kellett, így kimertük a sok-sok vizet, kilocsoltuk a muskátlikra és a fűre, majd feltekertem a medencét és visszavittem a boltba.
Már, mikor közeledtem a vevőszolgálatos pulthoz, mosolygott a srác. Aztán mondta, hogy ma Én vagyok a harmadik, aki ilyen gonddal jön és hozza a napokban vásárolt medencét. Ó, a fene!!! Ez ugye azt jelentette, hogy kicserélni nincsen sok értelme! Mert volt ugyan még 1db "original" a polcon, de... azt inkább hagyjuk! Visszakaptam a pénzt és még szomorúbban hazajöttem. :(
Itthon aztán nem adtam fel és keresgéltem a neten. Mert pont ekkora kellene Nekünk ide! És találtam!!! Meg is rendeltem, majd mehetünk érte, ha szólnak. :) 

Aztán már csak a készülődés maradt. Szendvicseket csináltam, virslit karikáztam és telepakoltam a kisautót holnapra. :) Nagyon érdekes, mert egy kicsit sem izgulok, mint az eddig túrák előtt. Pedig most még az időjárásban sem vagyok biztos. :O Mégis bízom benne, hogy minden rendben lesz és a terv szerint halad majd. Holnap kiderül... ;)

Péntek:

Egész héten csak a kertről írtam... Így most ideje, hogy a tündér manókra koncentráljunk! ;)

Cicákkal igazából nincsen semmi extra. Éjszakánként élnek, ma este pl. egy lepkét kergettek a nappaliban. Hogy honnan került elő, nem tudom... De Lola, Ábel, Vili és Zeusz nagyon örültek neki. :) Összefogtak mind a négyen és követték mindenhova a "zsákmányt". Végül aztán Én kaptam el... Na de könnyű Nekem, mert lefújtam és így asszem elkábítottam. És végül kiraktam a házból...

Kutyóink viszont leginkább a reggeleket részesítik előnyben tombolás ügyében. Olyankor rohangálnak, kergetőznek, ugrálnak és közben ugatnak. Tőlük hangos a ház! :)
Igaz, hogy a hétköznapok nem tudnak 100%-ban Róluk szólni, ám úgy érzem mindent megteszünk, hogy hétvégén "kárpótoljuk" őket. :)
Ma pl. kutyás strandot kerestem és találtam is. Majdan a TúraCsapattal szeretnénk elmenni mondjuk egy piknikre... Ezért holnap el is megyünk megnézni a helyet. ;) Természetesen a manókkal! Majd holnap beszámolok...

De ma még a tombolás képeit mutatom:

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Ma megint esett. :)
Ez jó, mert nem kellett locsolni. Azt hittem, majd pihengélek délután a házban, esetleg lefekszem a kanapéra vagy a kutyókkal csinálunk valamit... Ehhez képest jól kivonultunk a kertbe. Csak nézelődni indultam, de aztán megláttam a paradicsomokat, amit már mindenképpen kötözni kellett. Nekiálltam... ;) Aztán megláttam a gazokat és azokat is húzkodni kezdtem.
Közben Peti epret szedett, majd Ő is beszállt a gazolásba. Végül meg is tisztítottuk a veteményest, plusz a szőlők alatti részt és utána még a kis virágoskertben is kihúzgáltam párat. Ugyanis nagyon jöttek. A talaj szuper módon felázott és a gazokat könnyedén lehetett gyökerestül kiszedni a földből. ;)
A legvégén Peti szőlőt kötözött, Én meg locsoltam pár eresz alatti növényt, majd felkötöttem az utcai napszemvirágokat. Egészen el is fáradtam. :O

Ahhoz képest, hogy pihengélést terveztem, elég mozgalmasra sikeredett a délután. :D
Így viszont a kutyókra sem maradt annyi idő, mert mikor bejöttünk a házba, akkor meg a vasárnapi túra "miatt" küldözgettem e-maileket. Minden jól halad, még holnap is megyek egy támogatói csomagért, szóval remélem, minden rendben lesz. Egyedül az időjárás miatt aggódom egy kicsit, de bízom benne, hogy pont ott, pont akkor majd elkerül Minket a rossz!

Szerda:

Ma végre esett az eső! :)
Kicsit ugyan furán néztek Rám ma a kollégáim, mikor örömtáncot lejtettem ma délután. :D Merthogy egész délután a felhőket, azaz a képernyőt bűvöltem és sugalltam, hogy essen ma már Nálunk is valami... Nagyon nem volt kedvem locsolni és Petinek sem. Így hát néztem az időképet és a webkamerát felváltva. És egyszer csak eleredt! :)
Nem is kis mennyiség esett, így aztán nagyon szuper módon belocsolt mindent. Ám mire hazaértünk, már megint sütött a nap. Meg tudnám ezt az időjárást szokni. ;)

Itthon persze kimentem és fotóztam. Minden nap felfedezek valami újat, valami szépet... Ma épp a virágok voltak "soron". :)

Kedd:

Egészen átlagos volt a mai nap, egészen odáig, hogy haza nem indultunk...
Ugyanis pont a csúcsidőben megint csak nem járt a metró. Most a Deák tér és a Nagyvárad tér között. Először újbóli meghibásodásra gondoltam. Magamban már szidni is kezdtem a BKV-t, hogy kivonták a régi kocsikat, de az "újabbak" is rosszak ám. Egyébként ez így is van sajnos... Ám most nem ezzel volt a gond: Egy ember akarta eldobni magától az életét. :( Ez is megérne egy bejegyzést, de...

Nekem ugye meg kellett oldanom, hogy valahogyan hazajussak. Petinél ott volt az autó, ám a város másik oldalán. Eleinte még a pótlóbuszokra gondoltam, de azt gyorsan elvetettem a tömeg láttán. Pedig még csak a metróban álltunk és közben Mindenki sóhajtozott és csúnyákat mondott. Csúcsidő volt, asszem érthető.
Hirtelen ötlettől vezérelve Én inkább az ellenkező irányban szálltam fel a metróra és a Nyugatiba vettem az irányt. Petivel forró dróton voltunk, hívtuk egymást... Első terveim szerint a Köki-ig mentem volna vonattal, de aztán átgondoltam és inkább elvonatoztam egészen Ferihegyig. :) Petinek is jobb volt és onnan már gyorsan hazaértünk.
A vonatozás már nem volt akkora élmény, mert izzadtam, nyomorogtam kicsit, de végülis szerintem így volt a legjobb. Több utastársam is akadt, akik szintén a metró leállás miatt vették igénybe a vonatot. ;)

Itthon úgy döntöttünk, hogy nincsen kedvünk ma locsolni. Egyrészt holnapra esőt mondanak, másrészt ugye fáradtak voltunk, harmadrészt pedig gyülekeztek már a felhők. Kis idő múlva dörögni is kezdett az ég és nem olyan messze villámlott is.
Aztán egyszer csak feltűnt egy hatalmas szivárvány és csöpögni kezdett az eső. Azt hiszem, Mi megint csak a felhő széléből részesültünk, mert sok sem esett és nem is sokáig... De azért mégiscsak valami. ;)

Hétfő:

Újból kezdődnek a dolgos hétköznapok... Munkába készültünk ma reggel. Nem tudtam eldönteni, hogy a kutyók szomorúak voltak vagy örültek ennek a ténynek, mert végre pihenhetnek majd egy nagyot napközben. Csak feküdtek az egyik fotelben és sóhajtoztak. ;)

Szóval dolgozni mentünk, majd utána hazajöttünk. Hazafelé megálltunk a bevásárló centerben nadrágokat venni Petinek. A nagy melegre való tekintettel ugyanis mehet majd "rövid" nadrágban. Ám Neki tényleg csak rövid van és azok olyan... Inkább strand gatyónak mondanám nadrágok. Szóval most vettünk pár olyat, amit majd a munkába is felvehet. :)

Aztán már tényleg hazajöttünk. Körbementünk a kerten, majd locsoltunk. Utána Peti a TV elé, Én a gép elé huppantam. Megint finisébe ért a TúraCsapat hétvégi túrája... Fényképeztem, feltöltöttem, e-mailt írtam, leveleztem. ;)

Röviden ennyi...
 

Vasárnap:

A mai napot a pihenésnek szenteltük. ;) Nagyrészt, mert azért volt pár csip-csup teendő...
Reggel Peti hagyott Engem tovább aludni, így azt hiszem több, mint 10 órát aludtam egyhuzamban. :O Ez Nálam iszonyú ritka és ha volt is ilyen, nagyon régen... :( Peti Mindenkinek adott enni, majd beengedte Mellém a manókat. Most valahogy Ők is érezhették, hogy pihennünk kell, mert egyáltalán nem ébredtem fel. Édesen odabújtak és szuszogtak, míg fel nem keltem. :) 

Aztán Peti átment Szüleimhez cseresznyét szedni. Egy jó nagy kosárral haza is hozott. Köszönjük szépen!!! Ugyanolyan a fa, mint a Miénk, de ugye Mi még "csak" 2 szemet tudtunk a Miénkről leszedni. De az is nagy szó ám: iszonyatosan örülünk neki!
Én itthon maradtam: betettem egy mosást, közben pedig megírtam a tegnapi blog bejegyzést. Ugyanis tegnap este nagyon fáradt voltam. Bedőltem az ágyba és se kép, se hang... Azonnal elaludtam. :O
Mikor Peti hazaért, még Ő is ledőlt egy kicsit a kanapéra. Én teregettem és vasaltam... Majd ebédeltünk.

Délután telefonált Erzsi, hogy jönnek haza és szívesen látnak Minket egy kicsit. Való igaz, hogy mindig Ő jön Hozzánk egy kis kutyázásra. Ma viszont bepótoltuk, amiről már oly rég óta beszéltünk: 

Mi mentünk át Sütivel és Masnival. Mivel elég fáradtak voltunk, kocsival mentünk...

Ott végignéztünk mindent, a kertet és a házat, majd leültünk az árnyékba. Ettünk sütit, ittunk sört és üdítőt, közben beszélgettünk. És természetesen labdát dobáltunk a kutyóknak. Rozi és Masni nagyon rápörgött a témára... ;) Mancika kicsit beteg most, így nem tudott beszállni a játékba, Süti pedig szaglászott és futkározott, ahogy szokott.
Nagyon szépen köszönjük a vendéglátást!!! :)

Itthon még meglocsoltuk az egész kertet, majd ismét fáradtan rogytunk a fotelokba és a kanapéra...

Szombat:

Nagy családi összejövetel volt ma Nálunk. :) 
Az apropója Peti szülinapja! Plusz azért minden évben legalább egyszer Mindenkit meghívunk Magunkhoz. Idén talán 2x is, de ezt még meglátjuk.

Részemről nagyon elfáradtam, de csuda jó volt minden. Egész héten erre készültünk, takarítottunk és tervezgettünk. És mivel tényleg minden el volt készítve előre, nagyon flottul ment minden. Legalábbis Én így érzem. :) 

Reggel még felavattuk a zuhanykabint. Megint csak azt tudom írni, hogy teljesen olyan, mint amit elképzeltünk. A zuhany élménye egyáltalán nem lett másabb, sem nagyon bezártabb. Viszont, hogy nem úszik a fürdőszoba és utána nem kell félni, hogy elcsúszom és eltöröm a bokámat... Boldogságos! És még szép is! ;)

10 után egy kicsivel érkeztek meg Peti rokonai Szarvasról. Az ajándékokon kívül nagyon sok mindent kaptunk. Mama tortát sütött, Gabi felesége, Kriszta túrós-meggyes pitét (nagyon finom volt!!!). Gabitól még egy rózsaszín pünkösdi rózsa csokrot is kaptam. :) Pont ilyet szeretnék a kertbe is, mert annyira szépséges színe van. ;)
Ekkor még egészen szép volt az idő. A nap elől még a teraszos árnyékra is húzódtunk. Bent már beizzítottam a sütőt és sütöttem a krumplit is. A meggyleves és a saláta már egy napja a hűtőben várakozott. ;)
Ücsörögtünk a teraszon, közben kertet csodáltunk, majd le is mentünk megnézni. Persze a kutyók is Velünk voltak. Süti elbóklászott, míg Masni ugatott, ugatott, utagott... Aztán egy idő után előkerült a labdája, amivel "molesztálta" a vendégeket. Barbi és Bence dobálták Neki, amitől Mindenki boldog volt. Kicsit kutya csöndben maradt és önfeledten hozta folyamatosan a lasztit, míg ki nem fáradt. ;) Mi meg nyugiban tudtunk beszélgetni. :)

És az ég dörögni kezdett. :O Gyülekeztek a sötétebbnél sötétebb felhők, baljóslatúan morogva felettünk. Én pont bent voltam a sütőnél, mikor Mindenki bejött székestül, mindenestül, ugyanis csöpögni kezdett. Esett is egy kis mennyiség. (Legalább locsolni nem kellett) És még a levegő is lehűlt, de nagyon! Igazából Én nem bántam, de azért bizony a kardigánok és a zoknit is előkerültek...

Dél körül Szüleim is "befutottak". Ők hozták a krumplit a birkapörkölthöz, amit viszont Peti mamája hozott Szarvasról. :) A krumplit még odatettem főni, de már lassan a levest tálaltuk. Izgultam, hogy milyen lesz a fogadtatása. Mindenki azt mondta, hogy finom. Petinek ízlett és Nekem is. Ő volt az ünnepelt, Ő kérte a meggylevest és mivel nem egy nehéz mutatvány, fogok még csinálni, ha kéri. :)
A menü a pörkölttel és krumplival, majd a bacon-be tekert csirkemellel, sültkrumplival és salátával folytatódott. Már ez utóbbit is nehezen gyűrtem le, pedig még előttünk voltak a sütik és a torta. Kicsit rá is pihentünk a dologra. Néhányan sétálni indultak, páran kávéztak, Én mosogattam.

Kb. ekkor érkezett meg Bátyám is, de csak pár percre, mert még Barbaráért kellett mennie a vonathoz. Mondtuk, hogy a tortával megvárjuk Őket, de aztán... Mikor visszaértek, következhetett a "kései" ebéd és a finomságos, addigra már felvágott torta.

Tele pocakokkal ültünk az asztalnál és feküdtünk a nappaliban. :) Beszélgettünk, iddogáltunk, beszélgettünk, még egy kis sütit ettünk... Aztán átsétáltunk Bátyámékhoz egy kis pálinkázásra. Ott is megcsodáltuk a kertet és a veteményest, Leilát simiztünk, majd lehuppantunk a teraszra. Csak kicsit ücsörögtünk, mert akik messziről jöttek, indulniuk kellett...

Még indulás előtt, mikor már csak páran voltak vendégek a házban, kiengedtük a cicukat a hálóból. (Mert oda voltak bezárva egész napra...) Barbi szerette volna megnézni Őket. A cicuk gyorsan előjöttek és szaglászták a nagy asztalt, a székeket, Barbi és Bence pedig csodálkoztak, milyen nagyok a macsekok. :)

Köszönjük szépen Mindenkinek, hogy eljött! Remélem, jól éreztétek Magatokat, szeretnénk ha máskor is vendégül láthatnánk MINDENKIT! Együtt: békességben, vidámságban. Hiszen egy család vagyunk! ;)

Este lett és Mi nagyon fáradtak. Még gyorsan visszarendeztük a házat: Peti kihordta a székeket, asztalokat, Rám a konyha várt. Mosogattam, pakoltam, mosogattam és pakoltam. :D Szuper jó érzés volt, hogy már estére minden visszaállt a régi rendbe, nem lett volna jó másnapra hagyni. Ezért aztán még egy mini porszívózást is beiktattam, majd már tényleg csak lerogyni tudtam a fotelba. ;)

A blog bejegyzés is elmaradt aznap...

Péntek:

Ma a végéhez közelített a holnapi vendégségre való készülődésünk.
Mára maradt a bevásárlás és főzés, előkészítés... Petinek a fűnyírás, na meg még pár apróság. :)

Én természetesen visszafekvéssel indítottam. Illetve nem is, mert mikor először kinyitottam a szemem, Apa-gazdi már sehol nem volt. :O Javában ténykedett, ami azt jelenti, hogy megetette a manókat, kitakarította az előszobát, majd az almokat... Köszönöm a segítséget! Én mindeközben aludtam. Totál nem érzékeltem semmit...

Aztán aludtam tovább és kis idő múlva kutyás tombolásra ébredtem. :D Apa-gazdi beengedte Hozzám a manókat, akik úgy gondolták egy kissé hangos játékkal majd jól felébresztenek és ennek Anya-gazdi biztos örülni fog. ;) Nagyon édesek voltak, nem lehet Rájuk haragudni ám!

Kicsit azért összemosódik ez a mai reggel, mindenesetre arra emlékszem, hogy még ezután is vissza aludtam. Peti kiment gazolni a ház tövéhez, majd nekiállt füvet nyírni. Én pedig  egy gyors reggeli után, elmentem bevásárolni.
Már dél volt mire hazaértem, Peti éppen készen lett az egész kerttel. Ebédeltünk, majd Én nekiálltam életem első meggylevesének. Utólag átgondolva, egyáltalán nem volt nehéz, sőt! :O Na de majd azért meglátjuk holnap a reakciókat. :D Most a hűtőben pihen, hogy holnap szuper hidegen tálalhassuk.
Beüzemeltük ám a régi hűtőgépet is, mert ha sok a vendég, akkor ez az egy kevésnek bizonyul. Ma még megcsináltam a salátát és előkészítettem a husit, amit holnap már csak be kell tolni a sütőbe. Így aztán meg is telt ez a hűtő, ezért a leves és az itókák átköltöztek a régibe. Holnap még "jön" bele egy torta is, meg kitudja mennyi sütemény. :) 

A délután nagy része egyébként pihengéléssel telt. A manók olyan szinten elfáradtak, hogy sikerült lefotóznom Masnit és Zeuszt, ahogy egymás mellett alszanak. Sőt: még össze is érnek. :) Persze Apa-gazdi mellett feküdtek a kanapén, de Én akkor is örülök Nekik. ;)

Este megint jött a szokásos: locsoltunk, Peti szőlőt és Júdásfát kötözött, Én meg bent igyekeztem véglegesíteni a terepet. ;)

Csütörtök:

Eljött a nagy nap! :) 
Mint azt már párszor írtam, nem bírtunk Magunkkal és pár hete megrendeltük hőn áhított zuhanykabinunkat. Tavaly óta gyűjtögettünk rá és ezúton is szeretném megköszönni Mindenkinek, aki hozzájárult...! De nem bírtuk tovább. :D Nem olyan régen, munkahelyem is beállt a "támogatók" körébe oly módon, hogy prémiumot osztott. ;) Igaz, ma este összeadtuk az eddig gyűjtött pénzt az Én prémiumommal és még így sem elég a ma átadott összegre, de sebaj! Azt hiszem, nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, 3 éve vártunk erre.
Mostantól reméljük nem fog úszni a fürdőszoba, nem fog ázni a válaszfal és végre búcsút inthetünk a minden napos, többszöri felmosásnak. :) Na meg végre biztonságosabban közlekedhetek majd a kövön. ;)

Szóval: reggel 9-re ígérték magukat a szerelők. Kicsit ugyan "késtek", de nem volt ezzel gond, hiszen mondtam, egész nap itthon vagyunk. Cicákat már előre bezártam a hálószobába, nehogy láb alatt legyenek. Na meg egy ideig a bejárati ajtó is tárva-nyitva volt... Bevittem nekik az egyik almot, hordozót, és az ágyunkra puha plédet kaptak. A délelőtt folyamán többször is benéztem hozzájuk és minden rendben volt. Ugyan kicsit furcsállták a helyzetet és kacsintgattak kifelé, de minden rendben volt. :)

Na de kanyarodjunk vissza a zuhanykabinhoz. Hiszen ez a mai nap lényege!!! Azóta is mosolygok és boldog vagyok, ha rágondolok, meg olyan kislányosan megyek a fürdőbe és gyönyörködöm. :D 
Nos: A szerelők elég sokáig dolgoztak, Talán 2 órán keresztül, de profik voltak az már biztos. Nem is nagyon zavartuk Őket, csak ha kérdésük volt, akkor mentünk a fürdőbe.
A lényeg, hogy minden olyan, amilyet elterveztünk, megterveztünk és főleg, amilyet kértünk! Azzal sem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, nem kicsit aggódtunk. Sok mindent megéltünk már az építkezés alatt és bizony beleütköztünk sooook-sok akadályba. Talán most jött el az ideje, hogy simán menjen minden. ;)
Sajnos kipróbálni még nem tudtuk, mert a siloplast (vagy hogy kell írni?) még szárad 1 napig...

Már jócskán ebéd idő volt, mire a mesterek elmentek, ezért aztán gyors ebéd következett. Utána pedig elálmosodtunk. :D Peti le is feküdt a kutyókkal az ágyra, Én meg folytattam a takarítást. Elégedett vagyok Magammal, mert bár még mindig lenne mit csinálni, nagyon sokat haladtam a hét eleje óta. Most már merek vendégeket engedni a házba. :D 

Egész nap nagyon meleg volt. Délután mégis kimentünk a kertbe. Peti leszedte a Mahóniákról a bogyóit, hogy tudjanak a növekedésre koncentrálni. Én elültettem végre a babot, majd együttesen gazoltunk és végül szintén közösen locsoltunk.

Szerda:

A címben említett két háztartási eszközre emlékszem igazán a mai napból. :D
Előbbit 6x indítottam be, utóbbi viszont szinte egész nap zúgott. :O Meg is jegyeztem Petinek, hogy kimosom az egész házat. De igazándiból "csak" a plédeket, ágyneműt, ilyesmit mostam, majd teregettem. Szuper jó volt ma az idő: sütött a nap hétágra, hozzá még a szél is fújt, így nagyon gyorsan megszáradt minden. :)

Na de biztos volt ám más is. Peti délelőtt ismét szélnyírt. Azt hiszem, most az előkertben vagdosta le a füvet. Aztán nagyon meleg lett, ezért a házban ténykedtünk. Ebédet kreáltam, függönyt szedtünk le, majd kimosás után felraktuk. Közben pedig a már említett mosás és porszívózás volt soron...

Délután Peti felkerekedett és beszerezte az áhított permetszereket. Plusz még a bankba, majd az állatorvoshoz is beugrott egy félretett "gyógyszerért" Masninak. 
Ekkor már jócskán délután volt, még belefért a napba a locsolás, ágynemű húzás, wc takarítás... Aztán egy gyors boltban vásárlás. Ezek után pedig csak úgy ültem. ;)

Beszéltünk majdnem Mindenkivel a szombati vendégség ügyében, így körvonalazódni látszik a "program". Bár a menün még mindig gondolkodom. :O 

Mivel az egész napot végig "robotoltam", totál elfeledkeztem fotózni. :( 
Este azért gyorsan lencsevégre kaptam a tegnap átültetett jégvirág palántákat: 

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

Ma végre belevetettük Magunkat a takarításba. Mondjuk annyira nem élvezetes ez a tevékenység, mégis a végeredményért megéri. ;)

Ma reggel is visszafekvéssel indítottam. :) Közben Peti a kertben szorgoskodott: Lepermetezett mindent, amit kellett. Utána nekiállt a szélnyírásnak, ami eltartott majdnem estig. Na nem egyhuzamban, hiszen volt "ebédszünet" meg a forróság miatt is be kellett jönni a házba.
Aztán csak nekiálltam Én is a teendőknek. Először is nagyon sok mindent kimostam. Még a kutyók párnáját is beraktam a mosógépbe. Kicsit féltem ugyan, hogy minden rendben lesz-e, mikor kiveszem, de nem volt semmi gond. A napon állati hamar ki is száradt.
Bent még porszívóztam, cicamínót "szereltem", fürdőszobát sikáltam, közben persze teregettem, pakoltam...

És délután megérkezett a kazános ember. Tegnap ugyanis felhívtunk egy szervizt, hogy vizsgálják felül a kazánunkat. Kapóra jött a levelük, amiben azt ígérték, hogy most akciósan teszik meg mindezt. Így hát nem vártunk nyár végéig, hanem igénybe vettük a szolgáltatást. :) Jelentem: minden rendben van.

Este hatalmas, alapos locsolást tartottunk, majd palántáztam párat és sötétben még a TúraCsapat ajándékait, nyereményeit  is összecsomagoltam. Még a tombola tárgyakat kell összeszednem és mehetünk is. ;)

Hétfő:

A mai napra valahogy még csak sikerült "áthoznunk" a fáradtságot. Legalábbis Nekem biztosan... Ezért aztán szinte egész délelőtt pihentem. Visszafeküdtem az ágyba, de ébredés és reggeli után is valahogy a kanapén kötöttem ki. :D 
Peti nem volt ilyen "lusta", Ő elment a gazdaboltba permetszerért, de sajnos nem kapott olyat, amilyet szeretett volna. :( Aztán még a környező boltokat is végig telefonálta, de ilyen sehol nincs... Ezek után még a postára is elment a csomagunkért. :)
Megérkeztek ugyanis a KOTI nyereményjátékban nyert pólók. Nagyon szépséges terepszínű mintás, igazi kirándulós ruhák. ;) Süti és Masni azonnal fel is próbálta, na meg mert kellett küldeni fotót a nyertesekről. De mint mondtam, ezek a pólók a következő túrán fognak gazdára találni nyeremény formájában.

Aztán kerteztünk, majd filmet néztünk, esőt csodáltunk (Bizony! Nagyon örültem a mai nyári zápornak!), majd ebédet csináltam. És ebéd után megint csak elálmosodtunk. Tele volt a pocakunk, így mindenki a kanapén feküdt. :D Ez egy ilyen nap volt...

Ja: hogy miért hírek? Mert hívott ma a zuhanykabin dekoros ember, hogy pontosítsuk a mintát. Kiderült, hogy 4mm-t elszámoltam, de még Ő is, így nagyon jó volt hogy ma egyeztettünk. A lényeg, hogy ma elkészül az üveg és a héten még be is szerelik Nekünk. A napot még nem tudjuk, de már nagyon várjuk! ;)

Vasárnap:

Beagle-s barátainkkal mentünk ma túrázni a Bakonyba. A Balatoni Beagle club szervezésében vehettünk részt az Ő szülinapi túrájukon. :)

Reggel természetesen ma is fáradtan ébredtem. Sajnos még nem sikerült változtatnom a késői lefekvéseimen, így minden maradt a "régiben". Talán majd most, hogy szabin leszünk, bár azt hiszem, ettől csak még inkább fent leszek sokáig... Na mindegy. ;)

Szóval visszafeküdtem egy kicsit, majd reggeliztem, szendvicseket csináltam és virslit vágtam a kutyóknak. Persze, hogy már itthon kunyiztak belőle. Sőt, még jutott Vilmosnak és Lolának is belőle. ;)

Aztán készülődtünk és indultunk. Manók már tényleg rutinosak, most meg még fáradtak is voltak a tegnapi nap után: azonnal lefeküdtek szépen a hátsó ülésre és pihiztek. Az út felénél ugyan Masni rákezdett valamiféle nyüsszögésre, de nem volt komoly. Talán csak uncsizott... :O

Jó időben érkeztünk. Még meg tudtunk állni árnyékban az autóval. :) Kiszálltunk és ismerkedtünk. Kutyók szaglásztak, Mi beszélgettünk... Elég gyorsan megérkezett Mindenki, így indulhattunk is. A távot előre nem ismertük, ezért még jó, hogy Andi elmondta ott a "tervet". Miszerint megyünk a patak mentén, egészen a Római fürdőig (asszem), ahol készül az ünnepi pörkölt bográcsban, majd egy rövid ejtőzés után sétálunk vissza. Ezidáig totálisan abban a tudatban éltem, hogy megyünk egy kört az erdőben és a kiindulópontnál lesz a bográcsolás... Gyorsan beraktunk még egy üveg ásványvizet és indulhattunk is. Nagyon jól tettük, mert fülledt meleg volt, a víz nagyon gyorsan fogyott. Kutyók is földig érő nyelveikkel jelezték, hogy szomjasak.
Az út nagyon szép volt. Végig az igen megduzzadt és "csobogó" patak mellett haladtunk. Érdekes módon Mi csak kicsit emelkedtünk, ám a patak egyre mélyebbre zúdult be az erdőbe. A vége felé elég vadregényes lett a táj. Olyan volt, mintha valami hatalmas vihar tombolt volna nemrég és az összes fát kidöntötte volna bele a patakba. Lehet ám, hogy így is volt. :O
Az út végén volt egy vízesés. Szép volt, jó volt, bár eléggé csúszós. Mind az odavezető út, mind az ottani kövek. Az útnak meg vége lett, illetve már ekkor láttuk, hogy a túloldalon mennek fel páran a baromi meredek "falon". Reménykedtem, hogy nem arra kell majd mennünk és igazából nem is ott kellett volna. De sajnos itt volt egy kisebb kavarodás. Ott ácsorogtunk (kb. a társaság fele) és senki nem tudta, merre tovább. A túravezető "piros pólós" embert hiába kerestük, nem láttuk. :( Aztán a társaság elindult felfelé, merthogy páran arra mentek, szerintük a többiek már mind fent vannak. Nem mondhatom, hogy örvendtem, de csak nem akartam lent maradni. Nekivágtunk. Küzdöttem a tériszonyommal és a "fal" közepétől még a remegő lábaimmal is. Peti csak utólag világított rá, hogy nem kis életveszélyben voltunk, mikor felfelé kapaszkodtunk a kiálló gyökerekben. Nem is értettem, miért erre megy a túra. :( 
Felértünk! A lábaim még vagy 1 órán át remegtek és a legbosszantóbb a dologban az volt, hogy nem is arra kellett volna menni. Volt ugyanis egy sokkal humánusabb út - ami igazából AZ út -, ahol a túra vezetett. Hogy Mi miért nem tudtunk erről, azt nem tudom... Ugyanis a vízeséstől vissza kellett volna gyalogolni kb. 100 métert, ahonnan AZ út indult. Ezt viszont senki nem mondta...
Azt már csak félve írom le, hogy mindezért pár fura megjegyzést is kaptunk. Azt hiszem, Én voltam az, aki a legkevésbé sem erre akart feljönni. Még Masnit is úgy kellett a patakon átemelni... Utána pedig figyelni sem tudtam a kutyáimra, csak reménykedtem, hogy a közelünkben vannak és Nekik könnyebb... Néztem a talajt és próbáltam elkerülni a lábaim alá keveredő kutyákat.

Na de túltettük Magunkat a dolgon. Örülök, hogy élve megúsztuk, élménynek bőven elég egy életre. Soha többet! 

Innentől megint csak nyugisan mentünk, már lefelé... Pár száz méterre el is érkeztünk a célhoz. Volt sok pad, asztalok és az ünnepi pörkölt. Már készen volt, a tűz sem égett... De a pöri még forró volt ám! :) Kaptunk hozzá kenyeret és uborkát is, utána pedig 3 torta közül válogattunk. Minden finom volt, köszönjük szépen!
Kicsit talán túl sokat is ettünk, mert ugyan egészen sokat pihentünk, mégsem volt még kedvünk visszaindulni. ;) 

Süti és Masni nagyon tündér módon viselkedtek. Figyeltek Ránk, visszajöttek. Amikor pihiztünk, akkor is csak körülöttünk kolbászoltak, szaglásztak. Egyszer ugyan mintha láttam volna Sütit egy hátizsákban turkálni, amiért itt is elnézést kérek! A Beagle és a kaja: ezt nem kell ecsetelnem. ;)
A kaja után természetesen a manók is kaptak falatkákat. Pörkölt szaftos kenyérkét majszoltak, sőt még a műanyag tányérokat is kinyalhatták. :)

Szerintem kb. 1 órát ücsöröghettünk ott a padoknál. Jó volt: beszélgettünk, ismerkedtünk, egyeztettünk... Majd visszaindultunk. Együtt ugyan, de itt már nagyon szétszakadozott a társaság. Mi lemaradtunk egy kicsit, de még utánunk is voltak páran. Fényképeztünk, gyönyörködtünk a tájban és csak úgy nyugiban sétáltunk. Mikor visszaértünk a kocsikhoz, láttuk, hogy a többiek már elmentek. Nem baj ez, csak így elmaradt pl. a csoportkép. :(
Mi is beszálltunk a kocsiba és hazajöttünk.

Kutyáink azonnal bepattantak a hátsó ülésre és elfeküdtek. ;) Ilyenkor ugye kapnak hámot, meg lekerül a mellény és a nyakörv, de Ők most ezt nem várták meg. :O Édesek, kicsit azért elfáradtak. Hazáig meg sem mukkantak...

Aztán itthon megnéztem a neten, térképen, hogy merre is jártunk. Összesen 5 km-t mentünk, ami fel sem tűnt. Vagyis nem tűnt annyinak...
Hazafelé az autópályán átmentünk egy esőfelhő alatt, ezért reménykedtünk, hogy talán itthon is esett és nem kell ma este locsolnunk. Háááát, esni esett, de sajnos nem volt elegendő csapadék. Ennek ellenére úgy döntöttünk, kihagyjuk a ma esti locsolást, helyette a házban pihentünk. (Én már a kocsiban is elaludtam hazafelé. :O)

Azt még mindenképpen le akartam írni, hogy bár ott és hazafelé is úgy aludtak a kutyók, mint a tej, mégis itthon Masni nyüsszögött és hozta a labdáját, hogy dobáljuk. Ok, hogy aludt az autóban, de ennyi elég lenne Neki? Édes kincsem... Vagy lenyelt egy duracell elemet. :D

Összességében tehát a mai nap is egy szuper nap volt! :) Nagyon örülök, hogy elmentünk, kellemesen elfáradtunk! Annak viszont még jobban örülök, hogy holnap nem megyünk dolgozni. ;)

Szombat:

Mára bizony ideért a kánikula. Nagyon meleg volt egész nap, fülledt a levegő... Este pedig villámlott és dörgött az ég. Minden irányban "mocorgott" az égbolt, de eső mégsem esett. :O Nyári zivatar...

Délelőtt Én szokás szerint visszafeküdtem. Jobban mondva, ma fel sem keltem. Peti nagyon aranyos volt, mert megetette a cicákat és a kutyikat, kiszedte az almot és a kutyik után is rendet tett. Szóval mindent megcsinált, még helyettem is. ;) Köszönöm!!! 
Így Én tudtam pihenni, ami nagyon Rám fért már.

Aztán ébredés és kert: Peti füvet nyírt, szőlőt kötözött, fényképezett és jól elfáradt. Én pedig paradicsomot kötöztem és ritkítottam, majd kicsit gazoltam. Aztán még átültettem egy begóniát, ami után már csak a fotózás maradt. Közben mind a ketten nagyon izzadtunk és Én még le is égtem. :O 

Délben aztán bejöttünk a házba. Kicsit "lehűltünk", készülődtünk és átmentünk Bátyámékhoz. Most kivételesen jöttek Velünk a kutyók is. Illetve kipróbáltuk, hogy működik-e a dolog, ugyanis az Ő kutyusuk, Leila elég harcias tud lenni... Párszor találkoztak ugyan már a kutyóink, de hosszabb időre még soha. Pár régebbi morgásból, esetből kiindulva nem mertük megkockáztatni eddig... De Leila most már 14 éves. Nagyon szép kor!!! Édes tündér, okos és igazából nagyon sokat pihen. Egyáltalán nem volt gond a Mi manóinkkal. Leilával összeszaglásztak, majd elvoltak egymás mellett.
Persze Süti egyfolytában rótta a köröket és vakkantgatott. ;) Masni pedig elfeküdt a terasz kövön vagy épp mellettünk. Okosan viselkedtek nagyon. Büszke vagyok Rájuk.

Mi pedig fincsi pörköltet csináltunk bográcsban. Összedolgoztunk azt hiszem: Lányok összevágtuk a hozzávalókat, a fiúk tüzet gyújtottak, majd kevergették a pörköltet. A végeredmény nagyon finom lett!!! :) Nagyon!
Ettünk hozzá kenyeret és savanyúságot, utána pedig tiramisut kaptunk desszertnek majszolni. :) Mindent nagyon köszönünk!

Közben ittunk, beszélgettünk, jól elvoltunk. Kertet csodáltunk, veteményesben gyönyörködtünk és természetesen fotóztunk. ;)

Estére elfáradtunk rendesen. (Hogy miben? :O)

Péntek:

Személy szerint már nagyon vártam ezt a pénteket. Ugyanis hétfőtől szabin leszünk... ;)
Kicsit ráncba szedjük a házat, a kertet és remélem, gazdagodunk egy zuhanykabinnal. :)

Ma egyébként semmi különös nem történt. Peti kicsit hamarabb el tudott jönni a melóból, így viszont Én már akkor bent maradtam tovább... Gyűjtögettem a túlórát, na meg varrtam. ;) A TúraCsapat díjszalagjainak álltam neki és nagyon belelendültem. :D A vége az lett, hogy a felső karikák vagy mi... Már megvannak egészen decemberig. :O Szóval idénre az összes. És szééépek!

Aztán Peti itthon készen lett a locsolással -mert így rá maradt az egész kert -  és Én is elindultam a melóból. Találkoztunk a metrónál és együtt jöttünk haza, előtte azonban elmentünk nagybevásárolni. Leginkább itókákat vettünk, plusz pár apróságot.

Utána itthon ejtőztünk.Nagyon elfáradtam már így hét végére. Nagyon érzem a kialvatlanságot, amit holnap nagyon is igyekszem majd bepótolni. ;)

Képekben sem bővelkedünk ma...
Egyetlen egy van: A Cuppánka és balkonpáfrányos ládikáról a teraszon.
 

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Nagy nap volt a mai. :) Édes párom, Peti születésnapja! BOLDOG SZÜLINAPOT!!! 

Mondhatjuk, hogy ennek jegyében telt a mai nap. Bár reggel ugyanúgy ébredtünk, majd ugyanazokat a teendőket csináltuk, amiket szoktunk. Süti gondoskodik erről minden reggel. :S Mondjuk, legalább ma délután nem kellett utána takarítani: ez is valami! ;)

Szóval dolgozni mentünk, aztán munka után azonnal haza. Illetve vettünk még fincsi vacsorát, amit hazahoztunk. :)
A locsolást ma kihagytuk, mármint a kézit. A billenőset mindenképpen kiraktuk.

Lasztiztunk Masnival, közben igyekeztem tanítani, hogy ne hangoskodjon. Szerintem haladunk... De nagyon nehéz egy rossz beidegződést "kinevelni" a picurból. :(
Kertet is néztünk, bár csak kutyafuttában. Azonban nagy hír is van, ugyanis ma leszedtük az idei, első 2 szem piros epret! :) Fincsi volt nagyon: Szuper jó "ajándék" ez Petinek a természettől. ;)

Kertezés és vacsi után meg már csak pihenni vágytunk. Valahogy mind a ketten fáradtak voltunk ma délután... :O

Képek:
Reggeli kép a Mamutfenyő tetejéről.
Peti aggódik, hogy a teteje fekete és ez valami betegség lehet...

 

Délutáni, ünnepi nasi:

"Prémium": Elkészültek a díjszalagok a köv. túrára. :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

Egyre melegebb van kint. :) Na kánikula azért még nincsen,de... Már ott tartunk, hogy leeresztettük a redőnyöket a nappaliban és a konyhában. Mármint nappalra. ;)

Ezért aztán kicsit megbolygattuk cicáink életét, ugyanis Ők ott (is) szeretnek ücsörögni és kukucskálni kifelé. Nézik a mozgó ágakat, de legfőképpen az ablak alatt lévő kis szélmalmot, ami nagyon tud pörögni, ha már csak egy kicsit is fúj a szél.
Azért hagytunk Nekik egy kis rést, így a kukucskálós hely megmaradt, csak kicsit kisebb lett. Na meg a nagy fix ablak/fal még mindig ott van teljes egészében.

Ezen kívül? Ma délután nagy locsolást rendeztünk. Mivel egyre melegebb van nappal, egyre gyorsabban szárad ki a föld. Locsoltunk vagy 1 órán keresztül, majd a billenőset is kint hagytuk jó sokáig a füvön... Utána pedig a muskátlik kaptak tápoldatos "pakolást". ;)

Peti azt mondta, mikor körbejártuk a kertet, hogy minden iszonyat gyorsasággal nő, mintha húznák. :O De tényleg! Az új kis szőlőcskén megjelent egy másik levélke is: Hurráááá!!!!! 

Kedd:

Ma reggel időben keltünk. Bár az Én részemről elég nehézkesre sikeredett... :O Hja, le kéne feküdni időben. :D
Nos, ezért persze visszafeküdtem, addig Peti tudott reggelizni meg elolvasni a netes sajtót. ;) Utána pedig együtt készülődtünk és mentünk munkába.

Ott persze nagy izgalmak nem vártak Ránk. Dolgoztunk, majd dolgunk végeztével hazajöttünk. :) Itthon már nagyon vártak Ránk, ja és persze nem is egyenesen haza jöttünk... Ugyanis elmentünk Petinek ajándékot venni. :) Szépséges, nyári, színes, vidám inget. :)

Aztán viszont tényleg hazajöttünk és kerteztünk. Vagyis csak körbenéztünk, ugyanis a locsolást még ma is hanyagoltuk. Úgy ítéltük meg, hogy kibírja. A fűre persze kiraktuk a billenőset! ;)

Tényleg nem volt húde érdekes nap... De ilyenre is "szükség" van. ;)

Hétfő:

Tegnap estére tényleg ideért az eső! :) Szépségesen átáztatta a talajt mindenhol a Mi, de legfőképpen növénykéik örömére. ;)

Ma Én túlóráztam egy kicsit, ezért Peti egyedül jött haza munka után. Miután ellátta a manókat, kiment a kertbe felfedezni és fotózni. Úgy néz ki, idén is lesz sok-sok szőlőnk!!! Na meg eprünk, málnánk, meggyünk, szedrünk és még pár szem cseresznye is! 
A virágok is egyre szebbek, bontakoznak rendesen, hogy hamarosan virágba boruljanak és ezzel szépítsék az udvart. ;)

Ezen kívül nem volt semmi extra. Kutyók valószínűleg egész nap csak pihentek. Hétfőn általában azt teszik... Kipihenik a hétvégét. :D 
De tényleg valami ilyesmi dolog lehet, mert ma reggel kicsit elaludtunk. :O Minden reggel Vilmos jön Engem "felpofozni" (ami puhulást jelent) miközben a kutyók már kint nyüsszögnek az előszobában. Ma azonban már 3/4 órával elmúlt az ébredés ideje és Vilmos csak ücsörgött a háló ajtóban és figyelt. Kutyók meg éppen akkor nyújtózkodtak, mikor Mi kijöttünk. :O
Na nem mintha bánnánk a kicsit több pihit, csak furcsa. Remélem, holnap visszaáll a rend és időben ébreszt Vilmoska gyomra, mert így ma is későn indultunk...

Vasárnap:

Estére csak ideért az eső...
Egész nap, de leginkább egész hétvégén ezt vártuk. Illetve nem feltétlen, csak olyan nagyon beharangozták, aztán semmi. Legalábbis itt. :O Még a locsolást is kihagytuk tegnap, sőt pénteken is. Na, mára ez már nagyon látszott is a füvön. :(
Tehát locsoltunk is és egyáltalán nem bántam. ;)

Előtte azért csináltunk ezt-azt, de vasárnap lévén, túlzásba sem vittük. Peti szélnyírt a kertben. Kicsit meg is fájdult a háta és a dereka, ezért nem is ért a végére. Igen sokat kell így görnyedni, mire az ember végig ér a kerten... Tudom, létezik szélnyíró is (vagy hogy hívják) és a röhej, hogy van is Nekünk. Szüleimtől kaptuk, mert Ők sem bírtak vele. Nos: Nekünk tetszik, csak pont a szélét nem tudjuk vele lenyírni. :D 

Én közben bent pihentem, majd vasaltam, tettem-vettem, mosogattam és végül papírokat rendezgettem, lefűztem a csekkeket és végre odaértem, hogy elkészítsem az adóbevallásainkat. ;)

Kutyók szinte egész nap kint voltak. Masnika állandóan békákra vadászott, amitől többször is habzott a szája és remegett. Sajnos még ez sem tántorítja el tőle, hogy békákat vegyen a szájába. :(
Cicukáknak alutasakos hétvégéjük volt. Örültek is neki! :)

Szombat:

Ma reggel azzal kezdtem, hogy elővettem a listát. :)
Illetve előtte még visszaaludtam, de hétvégén ez már alap. ;) Jöttek a kutyók is és búúújtak...

Ébredéskor aztán szembesültem a ténnyel, hogy nincsen internet. :( Fel is hívtam a hibabejelentőt, ahol csak hebegtek valamit... Nem is nagyon értettem. Majd azt mondták, hogy még ma visszahív majd egy szerelő kolléga. Ez a telefonhívás mostanáig nem érkezett meg, de már nem is olyan lényeges, hiszen dél körül egyszer csak lett net! Hurrá!

Na de közben nagyon sokat voltunk ám ma a kertben. Peti füvet nyírt, miközben Én elültettem a kukoricákat, megmetszettem a mahóniákat és fotózgattam...
Majd ebéd és utána Én elmentem bevásárolni. Elég sokáig odavoltam, és nem csak ezért, de Peti közben kitakarította a garázst. :)
Utána permetezés, leyland ciprusok metszése, locsolás, majd a házban teregetés, mosogatás és TúraCsapat előkészületek szerepeltek a programunkban.

Péntek:

Ahogy egyre közeledik a hétvége, egyre nehezebben kelek fel reggel. :O Aztán persze beindul a nap és örülök annak, hogy itt a hétvége! Terveket szövögetek, listát írok a teendőkről, szóval tervezgetek. :) 
Így volt ez ma is. Reggel kénytelen voltam visszafeküdni egy kicsit aludni, mert olyan későn (vagy már korán?) feküdtem le, hogy reggelre nem tudtam kipihenni Magam. De Süti társaságában sikerült. :)

Aztán munka következett, majd Peti egyedül jött haza, ugyanis Én fodrászhoz mentem. Már nagyon a szemembe lógott a hajam, amit nagyon nem szeretek... Jót beszélgettünk a fodrászommal, majd visszavillamosoztam a Határ útra, ahova Peti értem jött.
Már napok óta nézegetünk ott egy egészen nagyra nőtt fát. Úgy gondoltuk, hogy talán egyezhet a Mi kis utcai fánkkal, de nem voltunk biztosak. Ma elkértem a fától az egyik levelét és hazahoztam, hogy összehasonlítsuk: nagyon hasonlít, de nem ugyanolyan. Persze Peti szerint az is lehetséges, hogy mondjuk eme fának több fajtája van. Ki tudja...? Még az is lehet. Mindenesetre nagyon szép, ügyesen túlélte a telet és eszméletlen módon hajt. :)

Mai képek:
Sorban... :)

Széééép! Sárga írisz:

 

Egy évvel ezelőtt...>>