A Nagy család élete

Csütörtök:

Nem sok változás van felénk...
Ma kicsit sétáltunk az ebekkel. Tényleg kicsit, ugyanis nem nagyon bírtuk. :O Konkrétan leizzadtunk mind a ketten attól a pár perctől...

Reggeli kép:
Mert fő a kényelem! :D

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

Jól kikaptuk ezt a fránya vírust, vagy mit... Szabályosan döglődünk itthon. :S
Mondjuk ma már talán fel is keltünk egy kicsit, de csak míg elmosogattam és bundás kenyeret csináltam. Aztán le is izzadtam, szóval jobbnak láttam csak ücsörögni. Peti a kanapén feküdt, meg egy kicsit a gép előtt, mikor dolgozott. Ugyanis keresték a melóból és Ő telefonon segített.

Egyébként a kutyók nagyon örülnek neki, hogy itthon vagyunk. Főleg Petinek, mert hozzá tudnak bújni a kanapén. ;)

Kép? Egyetlen egy: A teraszon... Merthogy kint egészen szép idő van. Kár, hogy nem megyünk ki...

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

Jobban mondva: Peti fázik, Én meg izzadok. :O 
Valószínűleg mind a kettőnknél a láz okozza a hőingadozást, csak fura, hogy máshogy jön ki rajtunk... Küzdünk ellene, szedjük a bogyót és a köptetőt, na meg köhögünk rendületlenül. :S

Kb. ennyi történt ma. Kétszer mentünk ki a kertbe. Én a paradicsomot szedtem le, Peti pedig egy kis szőlőt. Amúgy egész nap borongós, csepergő esős idő volt, amit este egy nagyon hangos dörgéses, villámlásos zivatar változz fel. Esett is rendesen. Gondoltam is, hogy talán idén már nem is kell majd locsolnunk...

Hétfő:

És mára már Peti is lebetegedett, de nagyon. :(
Én még csak-csak megvagyok, bár most köhögök, mint egy állat. Konkrétan a tüdőmet igyekszem állandóan kiköpni. :S De sokkal jobban tartom magam jelenleg, mint Peti. Persze, mert Én már átestem azon a szakaszon, amiben Ő van...
A lényeg, hogy délután elmentünk orvoshoz, hogy mondjon szakvéleményt. Megkukucskálta a torkunkat, meghallgatta a mellkasunkat, kikérdezett Minket, stb... És megállapította, hogy nagyon is fertőzünk, ezért mindenképpen betegállományt javasol a hétre. :S

Egyáltalán nem örülünk, mert nagy kiesés ez most, pláne, hogy mind a ketten itthon vagyunk. De ez van... Viszont másik nem kis aggályom, hogy Én bizony már tegnap is fertőztem... És akkor sokan voltak körülöttem, még ha messziről is, de pusziszkodtunk üdvözléskor. Szóval nagyon nagyon nagy elnézést kérek, akit esetleg sikerült megfertőznöm. Bár Én szóltam. :D Azért bízom benne, hogy nem lesz nagyon gond!

Ezen kívül ugye más nem történt. Én a konyhának neki sem álltam, csak megírtam a tegnapi bejegyzést és kész. Peti pedig a kanapén feküdt a kutyákkal és pihent.

Vasárnap:

Egy hete az időjárás miatt aggódtam. Nem is, mert már a múlt héten is. :D Folyamatosan azt írták, hogy eső, meg max. 19 fok, viharos szél és társai lesznek vasárnap. Izglutam nagyon, hiszen mára terveztük a nyárbúcsúztató kutyás pikniket Nálunk. :)
Most megfogadtam, hogy ezentúl nem fogok majd aggódni az idő miatt. Mert vagy Minket szeret nagyon, vagy csak olyan energiával szervezzük a bulit, hogy arra még a napocska is határozottan igent mond. ;) Egyszóval nagyon szépséges időnk volt, sőt!!!

Kicsit talán jobban lettem mára, bár reggel még ugyanúgy éreztem a torkomat és folyt az orrom. De talán a táraság miatt, estére sokkal jobban lettem. :)
Na de kezdjük a reggellel: Először is ma nagyon nagy feladat volt a cicákat bezárni a hálóba, ugyanis Ábel megneszelte a szándékunkat és bebújt a kanapé alá. Igyekeztem a lelkére beszélni és szép szóval kicsalogtni, de nem nagyon mozdult. Aztán próbáltunk ráijeszteni, de nem hatott. Végül segítségül hívtuk az partvist és határozott, de kedves mozdulatokkal kitessékeltük. Egyáltalán nem félt, csak szerintem nem akart a szobában kuksolni egész nap. Gondolom később rájött, hogy jót akartunk, mikor sok-sok kutya nózija fújtatott az ajtó alatt. :)

Nos: előkészültünk, kivittük az asztalokat, a terítőt, Peti elkészítette a tüzet, a rácsokat és vártuk a vendégeket. Masnika nagyon bepörgött, szerintem érezte, hogy valami lesz. Mikor a kulcsokat is kikészítettem a teraszra, Masni folyamatosan rohant a terasz szélére és leste a kaput. Szabályosan várta a vendégeket. :)

Akik érkeztek is, szépen folyamatosan...
Annyi mindent hoztak, hogy nem győztük kapkodni a fejünket. Előzör is sütiket, italokat, bonbont, virágot, napernyőt, halászlét, sajttekercset, hidegsalikat, tiramisut, rágcsákat a kutyáknak és még sorolhatnám. Nagyon-nagyon köszönjük!!!
Nehéz leírni az egész napot, hiszen olyan gyorsan eltelt. Összesen 13 kutyó rohangált vagy pihengélt a kertben. Leginkább rohangált. ;) Sokat kunyiztak is, de ennyi el is várható. ;) A lényeg, hogy nagyon jól érezték magukat. És ahogy láttam, a gazdik is. :)
Rácson sütöttünk húsokat, kolbászkákat, gombát és bacon szalonnát. Hozzá salikat ettünk és pitát. Bent a gázon pedig a halászlé rotyogott. Mindenki talált kedvére valót. :)

Sokat beszélgettünk, kutyákat pesztráltunk, pihentünk és délután még kreatívkodtunk is. Természetesen most is kendőket készítétettünk, illetve leginkább azok, akiknek eddig valahogy ez elmaradt...
Azt hiszem, nagyon jól sikerült ez a nyár búcsúztató. Én feltöltődtem energiával és estére tényleg jobban éreztem magam. Bár nagyon hamar elfáradtam, de megérte.

Délután már csak sütiztünk, aztán egyszer csak valahogy megint a husikra vágytunk. :D Visszahoztuk hát a hűtőből és csemegéztünk. ;) Utána pedig már kis dobozokba pakoltuk, hogy mindenki tudjon hazavinni valamit. Hiszen annyi minden maradt...!

Tündéék maradtak Velünk legtovább, segítettek elpakolni, mindent behordani a kertből. Aztán pedig leültünk még egy kicsit a teraszra már sötétben és csak beszélgettünk. :)

Utána pedig, mivel Peti is kidőlni készült, Én is csak annyit rakodtam a konyhában, hogy kijöhessenek a macsik. Nagy volt az öröm, mikor kinyílt az ajtó. :) Szimatoltak egy keveset, majd rögtön a vacsit követelték. És aztán egy perc alatt visszaállt a rend számukra. Sehol semmi sértődés... :)

Este pedig elcsöndesedett a ház. Masni valamiért Rajtam csüngött. Állandóan mászott rám és az ölemben akart pihenni. Aztán mikor a helyükre mentek, kis idő után kiszökött. :O Kétszer is visszaraktam, de Ő hajthatatlan volt és a hálóban akart aludni. Nem tudom, miért volt ennyire nyugtalan... Vagy csak annyira elfáradt, hogy vágyott a közelségünkre??? Mindenesetre maradhatott kb. 1 órát és utána már tényleg nem volt gond a helyére küldeni. :)

Valahogy most úgy érzem, nem sikerült teljes mértékben átadnom a mai nap szuper hangulatát.
Ám a képek biztos megteszik helyettem is. :)

Szombat:

Ma reggelre úgy lerobbantam, hogy rossz volt nézni. :S Fájt a fejem, kótyagos voltam, kapart a torkom, folyt az orrom és még sorolhatnám... Eszméletlenül gyengének éreztem magam, ami nem jött jól. :(

Mára takarítást és nagy előkészületeket terveztem. Valamit azért csináltam, de baromira nem annyit, mint terveztem. Szóval: reggel Peti kiment füvet nyírni. Én igyekeztem összeszedni magam, majd elmentem bevásárolni. Mire hazaértem, vagy tízszer izzadtam le... Az ebéd sajna ma elmaradt, illetve csak szendvicset ettünk.

Kaja után beraktam egy mosást, majd megkíséreltem visszafeküdni aludni. Nem nagyon sikerült... Minden kis zaj zavart, pedig éreztem, hogy nagyon fáradt vagyok. Sebaj, közben lejárt a mosás, szóval teregetni kellett. Peti ekkor már a fű szegélyét nyírta, majd karókat vert a bokrok mellé, ilyesmi... Kint tett-vett, szépített. :)

Este azért csak összeszedtem magam annyira, hogy előkészüljek holnapra. Csináltam salátát és a húsokat, gombákat dobozba raktam. Plusz telepakoltuk mind két hűtőt üdítőkkel és sörrel. ;)

Péntek:

Milyen jó, hogy most éppen szabin vagyok... Mert totálisan lerobbantam. :S
Najó, nem olyan eszméletlenül vészes, de azért nem erre számítottam. :( Ahhoz az elhatározáshoz képest, miszerint mostanra már kutya bajom sem lesz, most itt ülök, tele az orrom, kótyagos a fejem és a béka sejhaja alatt van a közérzetem. :( Már a Neo-citránhoz nyúltam, az mindig beválik, az Én csodaszerem. ;)

Viszont van örömhír is, vagy mi... Vasárnapra most már egészen szép időt mondanak, aminek Mi nagyon örülünk!!! :)

Ja, ma is itthon voltam. Végig locsoltam a kertet, ami azt jelenti, hogy egész nap ment a billenős. Mindenhol belocsoltam a füvet és ami körülötte van. ;) EZ majd kissé megdobja a számlát, de szerintem idén talán ez volt az utolsó nagy locsolás.
Mindeközben bent ténykedtem, amolyan lassan, öregesen, betegen... Porszívóztam, majd hűtőt olvasztottam. Mosogattam is, ha jól emlékszem... Este pedig Petivel együtt oltottuk be Masnikát. :)

Kép nem nagyon készült ma:
Várjuk haza Apa-gazdit! :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Váltjuk egymást Petivel, mert mától Én maradtam itthon, Ő dolgozni ment... ;)
Az Én terveim a takarításra vonatkoztak, aztán a sors úgy hozta, hogy ebből semmi nem lett. Kissé lerobbantam. :( Szerintem ezt a most terjengő, torokfájós, szipogós vírus nyalhattam be. :S Egyetlen előnye, hogy tényleg gyors lefolyású, így mára már a piros orrnál tartok. :) Azaz tegnap volt a torokfájás, ma egész nap az orrfújás, holnap pedig már meggyógyulni szándékozom! ;)

Azért a reggelt úgy kezdtük, ahogy elterveztük. Beautóztunk a Hungaroplant-ba, újabb sziklakerti csodákat venni. Sikerrel jártunk és még a fotógépet sem hagytuk itthon. :)
Aztán Peti hazahozott, kipakoltunk a kocsiból és Ő elment. Én bent pihentem egy kicsit, majd csak beültettem azokat a növényeket, had legyen készen a sziklakert. Ugyan elfáradtam, de nagyon megérte!!! Szépséges, amit majd a képek bizonyítanak. ;)

Ezek után pedig már csak ültem, feküdtem és bambultam. Alig kaptam levegőt, ami baromi fárasztó... :S

Szerda:

És még ma is itthon volt Peti. Befejezte a sziklakertet, már amennyire lehetett. Ugyanis nincsen itthon elég föld... De ez nem probléma, még az összes növény sincsen meg. Talán holnap nekiindulunk beszerezni. ;)
Aztán még a gurulós kapu mögötti léceket is kicserélte. Ezt nem nagyon tudom, hogyan leírni, de nagyon pepecs munka lehetett. A lényeg, hogy az ottani ágyásban lévő mulcs, ne tudjon kijönni, így akadályozva a kaput a működésben. Eddig is volt ott deszka, csak az évek alatt elkorhadt asszem... És így pedig már nem "működött".

Délután a garázs kitakarítása volt soron, majd a veteményesben a paprikák kiszedése és leszecskázása...

Én dolgoztam és kicsit nyűgösködtem a torokfájásom miatt. :S Már úgy ébredtem, hogy kapar... Most meg még az orrom is nekikezdett. :(

Kedd:

Peti még ma is szabin volt, mivel mára is volt itthon munka bőven. :)
Először is lenyírta a gazt az utcán. Így most már elég rendezettnek néz ki, látszik a kis akácfa is, persze azért jó szolgálatot tesz a mellé levert karó is. Egyedül az a betonkupac zavaró még a képen, de bízom benne, hogy egyszer csak eltűnik majd...

Aztán pedig a mai nap fő attrakciójaként a ház előtti kis sziklakertet rendezte el Peti, azaz berakosgatta a köveket. Szuper jó lett a végeredmény. Ugyan Én már csak sötétben láttam, de nagyon tetszik. Lámpafénynél azért. ;) Csak egyetlen helyen változtattam, mert meglátásom szerint a nagyobb helyek a jók, a mini réseket nagyon hamar kinövik a beültetett szépségek.

Én megint csak túlóráztam, majd robogtam haza a kisautóval... Már nagyon vártak!

Hétfő:

Peti mától szabin van pár napig, hogy a kertet szépítgesse. ;)
Ma a szecskázás és a fűnyírás volt soron. Tegnapról maradt munka bőven, nevezetesen az utcai napszemvirágok és a benti szeder bokor. E el is vitte az egész délelőttjét, majd még a kora délutánt is. Kissé időigényes, pepecs meló, pláne egyedül... Aztán a fűnyírás következett, amit már félhomályban fejezett be Peti.

Én egy kicsit túlóráztam, majd hazajöttem és leveleztem ezerrel. Alakul a hétvégi buli, bár kicsit aggódom az időjárás miatt...

Vasárnap:

Ma egész délelőtt csak pihentünk... Peti még fázott is, talán csak fáradtság, de könnyen lehet, hogy bujkált benne valami. :S

Délutánra azért úgy, ahogy összeszedtük magunkat és nekiálltunk egy kicsit dolgozni. Peti az utcán vágta le a virágokat, Én meg a szedret metszettem meg. A szecskázásig már nem jutottunk, így holnap is lesz dolga Petinek rendesen...

Szombat:

Nagykanizsán jártunk ma, Peti egy nagyon kedves barátjának az esküvőjén.
Megmondom őszintén, egyáltalán nem voltam bezsongva a gondolattól, hogy utazunk. Valahogy nem hiányzott ez a távolság egy nap alatt oda és vissza... De utólag visszanézve mégis jó volt. Talán, mert Peti vezetett... ;)

Szóval reggel készülődtünk, majd nekiindultunk. Nem nagyon tudtuk, hogyan öltözzünk, mert szép, nyárias meleg időt jósoltak, mégis itthon nagyon borongós volt. Na meg hideg! Választottunk egy köztes megoldást, bár nem sikerült totálisan jól, de nem is ez a lényeg.

Az M7-es autópályán haladva nem kicsit bosszankodtam. Persze, hogy az aszfalt állapota miatt... Biztos a kisautónk régi és egyszerű lengéscsillapítója is számít, de nagyon éreztük, hogy nem sima a felület. :S Köztudott, hogy sokszor kell ama helységbe vonulnom, de most még az autó is kirázta belőlem. :D Meg is álltunk a Töreki pihenőhelyen. Na itt kellemes csalódás ért, mikor a masdóhoz ballagtunk. Először is, azt gondoltam, biztos fizetős lesz. Ennek ellenére ingyen volt, rendes, tiszta és még papír is volt. Valamit azért mégis fejlődött ez a világ! :) Plusz pont az autópályakezelőnek (Vagy akik karban tartják). Aztán az út is simább lett, bár ugye ez egy jóval újabb szakasz (csak pár éves), így könnyú. Kíváncsi leszek mondjuk 5 év múlva.
Nos: még egyszer megálltunk azért Kanizsáig, egyrészt átöltözni, másrészt, hogy ne ott kelljen helységet keresgélni.

Időben érkeztünk, bár a Szülői háznál lévő vendégvárást kihagytuk. Helyette inkább rögtön az étteremhez mentünk, ahonnan gyalog mentünk a házasságkötő teremhez. Útközben még megcsodáltuk a város főterét, ami nagyon szépséges, szökőkutas, rendezett és nyugodt. Emlékszem, kb. 20 éve jártam erre... A tér már akkor is tér volt, persze nem ennyire szép és nem ennyire modern. Így is úgy is szép...

Kicsit még nézelődtünk, fotóztunk, majd vártuk az ifjú párt és a vendégsereget. Ők meg is érkeztek, kocsikkal gördültek be a Vasember-ház kertjébe. Üdvözöltünk Mindenkit, pusziszkodtunk, kicsit beszélgettünk, de nem sokat, mert már mentünk is fel.

A ceremónia szép volt, bensőséges és szerelmes. Mikor az anyakönyvvezetőt hallgattam, óhatatlanul a saját életem jutott eszembe. Vagyis a Mi életünk, házasságunk. Néha mosolyogtam, néha elgondolkodtam... De ez egy másik sztori lenne.
Az ifjú pár nagyon Boldog és szerelmes, ez látszik rajtuk! Megtalálták egymást! Kívánom, hogy kitartsanak egymás mellett minden jóban és tényleg minden rosszban is. Nagyon fontos, hogy életünk során ne legyünk magányosak. Nem nagyon tudom megfogalmazni, ezt ott jobban és szebben megtették "helyettem"... Én csak tényleg sok Boldogságot kívánok!!! Minden rajtatok múlik!!! Együtt, egymás mellett! :)

A sok gratuláció és csoportkép után együtt mentünk át a vendéglőbe. Itt már nagyon melegem volt. legszívesebben a kerthelységben ültem volna le. Kaptunk üdvözlő italokat, Nekem egy fincsi csokilikőrt hozott Peti. :) Tényleg fincsi volt, de talán mégsem kellett volna meginnom, merthogy attól még jobban izzadtam. :D És mivel addig még nem is ettem semmit, jól a fejembe is szállt. :D Azért igyekeztem leplezni... ;)

Aztán jött a vacsi. A húsleves isteni finom volt!!! Kétszer is szedtem belőle. ;)
Majd külön érkeztek a levesben főtt husik és a mártások. Paradicsom és gombamártás. Ezek is nagyon finomak voltak, bár így még sosem ettem. Én a husit simán beleteszem a levesbe... Most jó volt újat kipróbálni. :) Olyannyira ízlett, hogy a gombamártást nem is engedtük elvinni. Azt megtartottuk a frissensültekhez is. ;)
Következtek a rántott húsok, csirkecombok és a köretek: Krumli, rizs és Isteni saláta! Tényleg nagyon ízlett minden! :)

Utána ki is mentünk sétálni egy kicsit a levegőre, annyira tele voltunk... Kicsit kint beszélgettünk, sétáltunk... Majd következett a rétes. Ebből is befaltunk kettőt fejenként Petivel. Pont, mikor végeztünk, elénk tettek egy nagy tányért, tele mindenféle cukrászsüteménnyel. Ekkor már csak nevettem, mert sehova nem fért volna. :) Ma viszont nagyon jól esett, azt el kell mondanom!!! Ugyanis ezeket kaptuk meg útravalónak.
Kis idő múlva pedig a menyasszonyi tortát kóstolhattuk meg. Itt már csak 1 szeletet etünk meg Petivel jó lassan. :D

Ezek után pedig kint ücsörögtünk, baráti körben a kerthelységben. Jól éreztem magam, úgy sötétedett be, hogy észre sem vettem... :O Beszélgettünk, jó volt kicsit hallani a többiekről. Egyre ritkábban találkozik ez a társaság, ami talán annak köszönhető, hogy már mindenkinek családja van, külön kis élete...

Kb. este 8-kor köszöntünk el, amikor Mindenki más is készülődött. Előttünk volt ugyanis még kb. 230 km sötétben. Peti hősiesen vezetett, de azért igyekeztem Én is szóval tartani.

Nagyon örülünk, hogy ott lehettünk ezen a napon. Még egyszer kívánunk minden földi jót és boldogságot az életben. Váljon valóra minden álmotok!!! :)

Péntek:

Kora őszi időjárásunk van már, ez nem vitás...Ma reggelre néhány helyen már fagyott is. :O Ennek ellenére Nálunk még mindig nem indult be a fűtés, aminek nagyon örülünk. :) Persze nappal még mindig nagyon jó idő van. Ma még pulcsiban is melegem volt... ;)

Csütörtök:

2 videót hoztam ma. Édes kis cicáinkról... :)

Reggeli etetés:
Mindenkinek megvan a maga helye és a sorrend, amit Ők alakítottak ki maguknak.
Előtte egy kis nyávi...

Szerelmes párunk: Lola és Vilmos

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

Peti reggelije... :)
Gyakorlatilag csak 2 dolog nem saját...

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

Munka, majd részemről túlóra...
Aztán gép, zene, játék...

Peti egyedül jött haza délután, így volt ideje fotózni :)

Hétfő:

Hétfő... Így ismét belecsöppentünk a hétköznapok világába. ;) Ugyan a mai nap egy ici-picit más is volt... Már dátumilag.
Ehhez képest ugyanúgy telt el a nap, mint egy sima hétfőn. Nappal dolgoztunk, majd rohangáltam egy kicsit, "könyveltem" egy keveset, túrát hirdettem, stb... És valahogy egyikünknek sem volt kedve ma locsolni. Talán már elegünk van belőle? :) A billenőseket mindenesetre kiraktuk, majd bent pihentünk a házban.

Egyetlen képünkön: Lola - Nagyon kell már kapaszkodni!

Egy évvel ezelőtt...>>

Vasárnap:

Ma végre megint kirándulni mentünk! :) Jól esett kimozdulni és sétálni egy nagyot az erdőben. Az időjárás is pont kedvezett Nekünk, mert se nem meleg, se nem hideg nem volt.
Természetesen egy leendő TúraCsapatos útvonalat jártunk le ma előre. Jöttek többen is, ahogy ez az utóbbi időben már lenni szokott. :) Így 9 kutya és 13 gazdi indult neki a lejtőknek és emelkedőknek. Eleinte lefelé mentünk, majd vízszintesen, kicsit fel és megint vízszintesen. Egyáltalán nem volt megerőltető, inkább egy kellemes, nézelődős séta. Na jó, párszor azért belassítottam, mikor csúszott a talaj és csacsogva akartam az emelkedőn menni... De hála segítőimnek, na meg utána a lihegésnek, minden rendben volt. Imrével felváltva böngésztük a térképet, ugyanis az út felétől egy jelöletlen úton mentünk. Mire megtaláltuk és végre megbizonyosodtunk, hogy tényleg ott vagyunk, ahol, addigra már vagy ötször álltunk meg térképet hajtogtni és szemet gúvasztani. Megérte, mert egy szuper kis útvonalat sikerült "összehozni". Összesen 6,8 km, és közben megállunk majd egy pihenőnél, majd a Kárpát-forrást is megnézzük. :)
2 negatívum azért van, bár ebből is inkább csak a második az. Először is, nagyon kicsi a parkoló, ahol majd találkozunk. De ezzel nem lesz gond, ahogy ma sem volt. Elég forgalmas hely lehet ez a kirándulók számára, ugyanis mikor visszaértünk, már az út mind két oldalán végig álltak az autók. :O
Második negatívum, hogy útközben kétszer is találkozunk majd villanypásztorral. Most is alászaladt 2 kutyó és megtapasztalták, milyen is egy ilyen kis csípés. :S Persze ez nem olyan veszélyes, de mindenképpen szólunk majd előre, hogy érdemes ezen a 2 rövid szakaszon pórázra venni az ebeket. ;)

Nos: Az út végére kellemesen elfáradtunk, de fel is töltődtünk. Sokat beszélgettünk, kutyókat pesztráltunk és néztük, ahogy rohangálnak és egymással játszanak. :)

Hogy mikor jövünk majd ide "szervezetten", azt még nem tudjuk pontosan, de talán februárban... Hiszen nagy rét sincsen vetélkedőre, csak egy pihenő, ami szuper, bár ugye hóban, fagyban ácsorogni nem szerencsés...

Túra után hazajöttünk és pihiztünk egy kicsit. Aztán pedig Peti kertezett, Én pedig főztem, mostam, teregettem. Eltelt a nap... ;)

Szombat:

Tegnap esténél kezdem, mikor Peti kiment egy legénybúcsúba. Jól érezte magát, bár sajnos nem ihatott, mivel kocsival ment... Részleteket nem igen tudok, de talán jobb is így. :D
A lényeg, hogy kora hajnalban jött haza. Én már aludtam, de a kutyók persze azonnal felébredtek. Én félálomban csak arra emlékszem, hogy Peti kiengedte a kutyókat a kertbe, majd a mosdóba ment. És akkor Süti nekiállt ugatni. :S Hangosan, egyfolytában csaholt, csaholt és csaholt. Mind a ketten kirohantunk, nem akarunk újabb szomszédos incidenst... És akkor megláttunk egy sünit, aki összegömbölyödött és Süti pár centire a tüskéktől ugatott, ugatott és ugatott. Masnika csak szaglászott... :) Sütire rászóltunk és behívtuk Őket, a Sünit pedig ott hagytuk. Ma reggelre el is ment, ahogy azt kell. Remélem, nem kapott szívrohamot szegényem... Vagy esetleg halláskárosodást. (?!) :D

Ezek után aludtunk. Egészen sokáig tettük, lévén szombat van, na meg hosszú volt a tegnap. Majd Én elmentem bevásárolni, hiszen tegnap, autó hiányában azt sem tudtam elintézni...
Mire visszaértem, Peti már felébredt és aggódott is, hogy hol lehetek. :O Késő volt már, így gyorsan ebédeltünk, aztán jöhetett a munka. Peti füvet nyírt, Én pedig beültettem a tegnap vásárolt új cserjéket. :) Plusz leszúrtam a fóliákat, átvariáltam a "lukakat" (mert ugye a mostani 2 új bokor helyén korábban 3 volt.), majd Peti kihozta a kérget és véglegesítettük újdonsült bokorkertünket. :)

Én még ültettem egy kicsit a sziklakertben, a terasz kertben hagymásakat, majd még a muskátlikat is megtápoztam. Peti pedig bejött pihenni. Délelőtt ugyanis nem sikerült az éjjeli dorbézolást teljesen kialudni. ;)

Röviden talán ennyi. Este pedig belevetettem magam a számlák és papírok világába. A családi könyvelés még most is tart, illetve van amihez a bank is kell... Na de mindegy is, ez nem idevaló téma.

Péntek:

Sajna a gyomor bántalmaim még ma is kitartottak, de estére már tényleg úgy érzem, hogy rendbejövök. ;)

De nem is ez a lényeg a mai napban. Reggel olyan helyre mentünk, amitől mind a kettőnknek tátva maradt a szája. :) Kinéztünk pár bokrot a netenés már régóta (kb. 1 hónapja) ezeket keresgéltük a kertészetekben. Najó, csak az egyiket vadásztam, de a többi sem volt minden helyen. Na és akkor tegnap valahogyan odakeveredtem egy oldalra, ahol csak latinul vannak fent a nevek és csak listában, merthogy régen csak nagyker. voltak. Szerintem most sem sokan járnak oda magánemberként, pedig csuda egy hely!!! Hatalmas területen, szápságesnél szépségesebb növények, díszfák, cserjék, évelők...!!! Szerintem az egész kertünk megtalálható lett volna ott, ha eddig tudtunk volna erről a helyről. Mármint csak a dísz része, mert gyümölcsfák azok nincsenek. Nem titkolózom tovább: Hungaroplant a neve, de ide elmenni érdemes, a honlapjuk nem árul el sokat. Azóta bánjuk, hogy nem vittünk fényképezőgépet...

Szóval, miután kiámultuk magunkat, kértünk egy kis segítséget, hogy merre is találjuk a rengeteg bokor és fa között az általunk felírtakat. Kézségesen segítettek Nekünk, majd magunkra maradtunk, hiszen sorról sorra nézelődtünk, keresgéltünk, nézelődtünk. Így esett, hogy 2, illetve 4 növényért mentünk, ám végül 10 növénnyel tértünk haza. Nem is Mi lennénk. ;)

Ezek után dolgozni mentünk, majd egy kicsit hamarabb jöttünk el. Nem voltam valami jól, így elengedtek...

A növénykék képekben:  Gyöngyvirágcserje, Kínai lilabogyó, 2 borbolya és 6 sziklakerti évelő

Egy itthoni kép: Terasz kertünk már virágozni fog!

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Ma is csak annyi történt, hogy egész nap ropit és kólát fogyasztottam, ugyanis kutyorognak belül a dolgok. Nem vagyok jól, na...:( Este már úgy éreztem, túl vagyok a nehezén és vacsoráztam. Kiflit. Hiba volt. :S

A Többiek jól vannak! ;)

Ja! És ideért a lehűlés. Max. 13 fok volt ma és esett egész nap. A kert és benne a zöldek nagyon örülnek. Mi is, mert szabad volt a délutánunk...

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

Ma végre sikerült pár képet elkattintani, mikor Süti és Masni a reggeli tombolós játékukat folytaták. :) Mostanában minden nap játszanak egymással, huziznak, futkároznak, kergetőznek a lakásban. :D Jó nézni Őket, ahogy önfeledten élvezik az életet. Viszont általában, ha megmozdulunk, pl. elindulunk a konyha vagy a mosdó felé, Ők azonnal Ránk figyelnek és a játék valahogy abbamarad... Ám ma máshogy történt és oda tudtam lopózni a fotógéppel. ;) Szuper!

Ezen kívül megint csak munka volt terítéken. Délután siettünk haza, majd Én mostam, vasaltam, Peti pedig nekiállt babot pucolni. Azt mondja, nem biztos hogy megéri ültetni, egész évben locsolni, gazolni, stb... Aztán meg lesz belőle kb. 2 levesnyi. Persze jó a tudat, hogy saját termés, de mégsem olyan, mint a friss paradicsom vagy paprikánál. :)

Ezentúl tényleg nem írok semmit, ha nem történik semmi, mert komolyan nincsen értelme...

Persze ez így ebben a formában nem igaz, mert van Nekünk életünk. Csak az nem publikus, nem érdekes, nem izgalmas, nem ide való és főleg megint csak nem publikus. ;)

Helyette mindig itt van az egy, két, három és négy évvel ezelőtti poszt. :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Hétfő:

Ma a legrövidebb bejegyzéssel készültem. Munka, túlóra, majd haza. És kész...

Ám van itt még valami, ami nem hagy nyugodni. :(
Későn jöttünk ma haza, már sötét volt. Mikor kijöttem a Határ úton a metróból, még nem tudtam, mi a furcsa... Elballagtam az autóhoz, beszálltam és mikor elindultunk, akkor esett le. Sötét volt! :S Mármint hogy a lámpák sem égtek. Pedig nem csak pár perce ment le a nap, ilyenkor már régen felkapcsolják a közvilágítást. Vagyis kapcsolták, gondolom... :(

Én olyan ember vagyok, aki ha megvan mindene, boldogan él, mégha szűkösen is, de... Akkor nem nagyon érdekel, mi történik körülöttem, a nagyvilágban. Ám nem a mai volt az első, mikor ezt a sötétséget tapasztaltam, sőt nem ez volt az első "jel", amit mostanában tapasztaltam. :(
Úgy gondolom, hogy ahol már a közvilágítással kell spórolni (még ha ilyen "furmányosan", csak pár perces késéssel, alig feltűnő módon...), akkor ott már baj van. Nagy baj! Talán egyre nagyobb baj... :(

Bocsi a negatív gondolatokért, de...

Van még egy: :D Megírtam ezt a bejegyzést már egyszer, talán sokkal összeszedettebb módon, aztán egyszer csak eltűnt. Talán még mindig nem megy normálisan a blog.hu-nak??? Mindenesetre sok bosszúságot okoz Nekem. :(

Mivel későn értünk haza, képünk sincsen. Gyorsan esettünk, aztán lassan beesünk az ágyba...

Egy évvel ezelőtt...>>

Vasárnap:

Ma egész nap itthon voltunk és sokat dolgoztunk...
Najó, legelőször Én elmentem vásárolni, mert már 1 hete grillkolbászkákra vadászom. Még mindig hihetetlen számomlra, hogy egész nyáron roskadásig vannak vele a polcok, majd szeptember legelső napján hirtelen eltűnnek. Mintha szeptemberben már senki nem sütögetne??? Nem nagyon értem...

Amiért viszont elkezdtem ezt írni, hogy ma végre találtam!!! A közelben, a napokban nyílt új boltban akadtam rá és nem csak pár darab volt. Sok-sok dobozzal láttam! Számomr ez a nap híre!!! :)
Persze Én voltam a buta, mert igazán gondolhattam volna előre és már nyáran bevásárolhattam volna. No mindegy...

Ezután Peti kivonult a kertbe. Először is kimerte a medencéből a víz nagyját, az alját meg közösen kiöntöttük. Utána Ő füvet nyírt, babot szedett és pucolt, Én meg medencét takarítottam, szárítottam és elcsomagoltam. Hirtelen nagy hely lett a teraszon. ;)

Ebéd után pedig közösen ültettük el a tegnp várásolt áljázmin bokrunkat. Aztán locsolás, mamutfenyő és muskátlik rendbetétele és végül pihenés volt a program. :)

Szombat:

Ma Szarvasra utaztunk a Szilvanapra. :) Immáron 10 éve járok Szarvasra, eddig valahogy mégis kihagytam ezt a remek eseményt. :O A fene tudja, hogy történhetett, de ez most már mindegy... Ma nagyon jól éreztem Magam. :)

Először is az arborétumban kezdtünk. Már a múltkori utazáskor kinéztem egy bokrot, amit szeretnénk a kertbe. Bánom, hogy akkor nem vettük meg, mert most sajnos nem volt. :( Viszont vettünk "helyette" egy másikat, ami ugyanolyan szép lesz! Persze az első bokorról sem mondtunk le. ;)

Aztán Peti Mamájához mentünk ebédelni. Fincsi halászlét és sült kacsát ettünk. Szuper finom volt minden. :)

Utána elmentünk pálinkát venni, amiről később még írni fogok... ;)
Mindezek után pedig kigyalogoltunk a Szilvanapokra! :) Volt ott sok minden. Leginkább kirakodóvásár, de ezen kívül szilvalekvár főzés, lángos, kolbász, fagyi, minden ilyesmi... A kirakodóvásár 2 végén, 2 nagy sátor, benne színpad. Hogy ott milyen programok voltak, azt nem nagyon néztük meg, mert olyan sok időnk nem volt, de akik bent voltak, nagyon élvezték. :)

Miközben nézelődtünk, kóstoltunk, találkoztunk a helyi mazsorett (vagy majorette? - Hogy kell ezt írni?) csoporttal és a zenekarral. Az emberek között vonultak, így adva hangulatot a nézelődőknek. Sikerült Nekik!
Meleg volt végig sétálni, de a látnivalóktól vagy mert olyan régen mozdultunk ki ilyesfajta eseményre, Én nagyon jól éreztem Magam. :) Visszafelé még a gólyalábas mutatványosokkal is összefutottunk, de sajna hamar továbbhaladtak. Mindenesetre vicces volt. ;)

Hazaindulás előtt még Pistiékhez is ellátogattunk. Beszélgettünk, söröcskét ittunk (mármint a fiúk), majd körbenéztünk a kertben és végül elköszöntünk.

Sietnünk kellett, mert Peti még sötétedés előtt le akarta szedni a berkenyét. Nem az összeset, csak annyit, amennyi a pálinkához kell. Ugyanis ágyas pálinka készült ma este! :)

Péntek:

Juhhé!!! Tényleg vártam már a pénteket, nem is tudom, miért, de... Most örülök. Igaz, hogy holnap elutazunk egy napr, de mégiscsak pihenősebb lesz, mint a munkában. Mármint más az agynak, szóval pihi! Nem ragozom... ;)

Sok történés egyébként nem volt ma. Dolgoztunk, majd hazajöttünk. Peti locsolt, Én bevásároltam, most meg már este van. Így megy ez. :D

Egy reggeli képet azért mutatok: Cicák!

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Míly meglepő, ma sem történt semmi. Munka, majd egy kis túlóra és haza... Peti locsolt ma meg mindent, aztán mikor értem jött, kitette a billenőset. Kb. ennyi... ;)

Kép: Süti
Mert így kényelmes :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

Uncsi, de ma sem történt olyan húde nagy dolog Velünk. Max. annyi, hogy már napok óta fáj a fejem és bizony megint fjfájással ébredtem. :S Aztán elmúlt, de délután visszatért. :( Annyira fájt, hogy mikor lehajoltam, löktetett, ezért bevettem egy nagy bogyót és vártam a hatást. ;)
Peti átvállalta a locsolást, Én meg csak körbejártam a kertet és fotóztam. Szuper dolgokat találtam.
Először is mogyoókat, amit valahogy mindig elfelejtünk. Nem így Süti. :D
Aztán felfedeztem, hogy már nő a fű a legújabb füvesített részeken és amit gondoltam Én, mégis "örök emlék" marad, az a krizantémok. A lényeg, hogy azok is kihajtottak. Tudtam Én, hogy így lesz, csak most majd tiri-tarkán fog virítani a sor. Mivel össze visszaültettük vissza. :) Sebaj, Peti szerint így még jobb is lesz. Majd meglátjuk...

Kedd:

Ma sem történt semmi. De talán még kevesebb is, mint tegnap. :D
Így hát hoztam 2 pár nappal ezelőtti képet. ;)

Délutáni idill valamikor a hétvégén:

Egy évvel ezelőtt...>>

Hétfő:

Megint hétköznap, megint munka...
Igazából semmi különös nem történt. Peti kicsit betegeskedik, ezért még hamarabb is hazajött. Így viszont Én maradtam egy kicsivel többet a melóban. Azaz ma vállaltam az ügyeletet. ;)

Este később jöttem, aztám már csak a géphez ültem le... Szóval kicsit uncsi...

Kép? Az előkertünk:

Egy évvel ezelőtt...>>