A Nagy család élete

Hétfő:

Tényleg nem történt ma sok minden. Csak a szokásos...

Egy évvel ezelőtt...>>

Vasárnap:

Az, hogy nem bírok a fenekemen ülni mostanság, már nem egy embernek tűnt fel. ;) De Én ezt pozitívumként értékelem és megyek is, amíg kedvem tartja! És bizony mehetnékem, az van... Ma pl. Kamaraerdőbe mentünk ki páran, kutyákkal. Találkoztunk is sok-sok más hasonlóan gondolkodó természetjáróval, futóval és kutyussal. :) 

Mivel azonban a táv igen nagyon rövid (csak 4 km), ezért kb. -5 km/órával haladtunk. :D Azaz nagyon sokszor álltunk meg, fotóztunk, beszélgettünk és főleg sokat nevettünk. ;)
Közben a kutyók rohangáltak, szimatoltak és kergetőztek. Még Süti is beszállt, amit nem csak Én csodáltam. :O Sajna a videó csak a végét rögzítette, pedig nagyon cuki volt. Lola kellett hozzá, hogy Sütiből csaholós, fura ugatós, Beagle hangot varázsoljon elő. :)

Az időjárás is megérdemel egy mondatot, hiszen olyan érzésünk volt, mintha tavasz lenne. :O Persze az ősz színei most is elvarázsoltak, de a hőmérséklet nagyon megtévesztő volt. Szerintem napon akár a 20 fokhoz is közelített. :) Még pólóban sem fáztunk. Komyolyan! ;)

A nagy réten egy kicsit pihiztünk, ettünk, kutyákat videóztunk. Süti megint belenyúlt minden nyitott hátizsákba és Susutól még egy szendvicset is elcsent. De visszaadta, szóval rendes volt. :D Talán csak egy kis alufólia maradt a szájában... :O

Ugye megint nem tudtam teljes egészében visszaadni a hangulatot? Pedig nagyon próbálkoztam. ;)
Az biztos, hogy Nekem nagyon sokat jelentett. Iszonyatosan élvezem a friss levegőt, a társaságot és a természetet. Mindig lenyűgöz az erdő, a színek, de legfőképpen örülök, hogy ilyen csodás barátaim vannak! :)

Szombat:

A mai nap jutott a házimunkára, illetve a kerti munkákra. Többé kevésbé el is készültünk azzal, amit terveztünk...
Peti a kertben szorgoskodott, Én a konyhában és a fürdőben, stb...

Azért hihetetlen, hogy egyetlen mondatba belefér az egész nap. :O Persze ugye ez sem igaz, csak itt mégis maradjunk a csip-csup teendőknél.

Azokat is inkább képekben mutatnám ;)

Péntek:

Ma Szarvasra utaztunk Peti családjához. Régen találkoztunk már és most olyan jó időpontban mentünk, hogy az egész család lent volt. Mármint a szűk család, de az is egyre bővül ;)

Beszélgettünk, ettünk-ittunk finomabbnál finomabb kajákat és bort kortyoltunk. Mármint Én, mert Peti vezetett. :) Csodáltuk a család legkisebb tagját, aki egy kis tündér. Nagyon nyugis baba és főleg szépséges fiúcska!

Délután kimentünk a temetőbe és gyertyákat gyújtottunk. Koszorút és csokrot is vittünk a sírra. Majd elmentünk még sok-sok sírhoz, ahol Mama újabb gyertíákat gyújtott.

És indulás előtt még egy japánfüvet is kaptunk Pistiéktől. Illetve csak egy darabját, de az Nekünk bőven elég. Nagyon szépen köszönjük!!! :)

Nagyon összezsúfoltam a mai nap eseményeit, pedig ennél sokkal jobb volt. Tényleg jól éreztem Magam és ez nem csak a két pohár bornak köszönhető. ;)

Csütörtök:

Ma alapvetően egy laza, pihengélős napnak indult a reggel... Sikerült sokáig aludnom. :) Peti persze ma is korán kelt és megetette a manókat. Hatalmas köszönet érte, hogy minden nap megteszed! ;)

Aztán, miután magamhoz tértem, nekiálltam főzni fincsi ebédet. Párom most is segített és besózta, majd fűszerezte a halat. :) Egészen jól összedolgoztunk. Közben kiszabadítottam a berkenye lekvárokat a dunsztból. Ez Vilinek tetszett a legjobban, vagyis a dunsztos kis kád, kibélelve finom, puha fürdőköntössel. :D Alig várta, hogy kiszedjem a lekvárokat, már ugrott is bele és játszott, majd megágyazott és bealudt. :O :)

Ebéd után mindenki lepihent. Jól esett egy kicsit aludni a reggeli fergetegesen sok teendő után. Hahaha!!! :D

Aztán Peti kicsit kiment a kertbe dolgozni, hiszen elállt az eső kb. 1 órára. Juhhé!
Utána viszont készülődtünk és Szüleimmel együtt kimentünk a temetőbe. Gyertyát gyújtottunk, koszorút raktunk ki, majd hazafelé a cukrászda felé vettük az irányt. ;) Apu meghívott Mindenkit, sőt még fagyiztunk is. :D

Szerda:

Süti minden reggel a kanapén pihengél. Egy kicsit Apa-gazdival együtt, majd egyedül marad...
A pléd alatt :)

Macsi manók:
Sajna nem a legjobb kép, de annyira cukik voltak, ahogy kupaktanácsot tartottak ;)

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

Csak hétköznap...

Egy évvel ezelőtt...>>

Hétfő:

Ma reggelre leesett az idei első hó. Szuper szép látvány volt!!! :)

Muskátlik. :O

Esti ajándékom: Finomságos likőrök ;)

Egy évvel ezelőtt...>>

Vasárnap:

Ez az egy napunk volt ma pihenni. Vagyis inkább az itthoni dolgokat elintézni...
Sajna egész délelőtt esett az eső, így Peti nem igazán tudott kimenni a kertbe. Én viszont a konyhában sürögte-forogtam. Szinte gész nap ;) Najó, mostam is és teregettem is, de a lényeg az ebéd, a jövő heti kaja és a berkenye lekvár elkészítése volt.

Peti pedig ebéd után tudott kimenni a kertbe. Levágta az angyaltrombiták ágait, kiásta, majd behordta a garázsba őket. Utána pedig nekiállt manuális szecskázni.

Velünk kb. ennyi... Manók is jól elvoltak, bár az óra átállítás kicsit megzavarta őket. Hamarabb jöttek kunyizni a vacsorát, mint az megszokott. Mondtam is Nekik, hogy nézzenek az órára. ;)

Szombat:

Ma is hétköznap volt... Vagyis ilyen átpakolt *** nap. :S
Mind a ketten mentünk dolgozni, majd külön jöttünk haza, mivel Én egy kicsit hamarabb "eszabadultam" ;) Ki is használtam az időt és vásárolni mentem. :) Peti szerint ezt nagyonjól csinálom. :D

Reggel, indulás előtt lefényképeztük a kint hagyott angyaltrombitákat. Azért nem ástuk ki a múlt héten, mert tele volt bimbóval. És így tényleg ki is virágzott! Nagyon szépséges, de ennek ellenére holnap bekerül a garázsba...

Őszi angyal a kertben :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Péntek:

Lassan ténylegesen beköszönt a tél. :( De a fagyok mindenképp. Ezért aztán ma este behoztuk a pozsgásokat és kaktuszokat a teraszról. Így aztán megtelt a garázs. :D És eltakartuk azt a két kis ablakot, amin egy ici-pici fény is beszűrődött eddig. Télen a növényeké a fény. ;)

Ezen kívül semmi extra nem történt... Masni megint békázott, majd végigrókázta a nappalit. :(

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Ma megint tanultunk a manókkal. Mikor bementünk a szobába, még nem tudtam, mit is akarok Nekik megtanítani... Aztán kialakult. ;)
Sütivel kezdtünk, miközben Masnika kint hisztizett az ajtó előtt. Ám Nálam volt a jutifalat, így Sütit nem zavarta. :) Szóval: az elképzelésem, hogy megtanítom Neki a tappancsait egymásra rakni. Na ez nem sikerült. :D Viszont egészen jól haladtunk a pacsi felé. :) Édesem, annyira meg akarta szerezni a falatot, hogy már a lábát is használta. És akkor jött az "okoooos"! És innentől már könnyű volt alakítani. ;)

Masnival már nem volt ennyire "egyszerű" dolgom. Vele is ugyanúgy indultam, mint Sütivel. Ám Masni csak ült, feküdt, pörgött, mindent bevetett, amit eddig már tanultunk. :) Irtó cuki volt. Mikor a kezembe vettem a falatot, akkor is csak feküdt és pislogva nézett rám. Mondtam, hogy vegye el, de újfent csak produkálta magát. Nagyon gondolkodott, de ösztönből nem akart a kajáért küzdeni. Szóval Ő kis okoska, Nekem meg ezért nehezebb egy picit Vele... ;)  

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

Hétköznap, munka... Majd haza és kb. ennyi.

Ahhoz képest, hogy szerda van teljesen hétfői érzésem volt ma egész nap. Jól fog ez még jönni a hét vége felé. ;)

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

Ma igazán szorgos-dolgos napunk volt.
Peti a kertben kezdett, még mindig a szecskázással... Aztán fűnyírással folytatta és így el is ment a délelőttje...

Én nekiálltam a berkenye lekvárnak, de a pucolás, mosás és becukrozáson tovább sajna nem jutottam. Ugyanis elkezdtem a botmixerrel összetörni, de e a berkenye annyira száraz és kemény (vagy milyen) kis gyümölcs, hogy ez a botmixer már meghalt volna, ha folytatom... Merthogy 3 és fél kilóról van szó. ;) Szóval most áznak a cukorban a kis szemek és pihennek a hűtőben. Holnap meg majd beszerzek egy turmixgépet. :)

Így viszont volt időm minden másra. Úgy mint főzés, sütés, megint sütés és megint főzés. Szinte egész nap a konyhában voltam. ;)

Najó, délután kimentem a kertbe és feltekertem a slagokat, kicsit fényképeztem, majd megmetszettem a tölcsérjázmint. Kicsit azért sajnáltam, hogy olyan sokat le kellett vágnom róla, de remélem, hogy ezzel jót tettem neki... Ezután jött még egy kis vasalás és benti munka és kb. ennyi...

Képünk nincsen sok. Valahogy már máshogy állunk ezzel a fotózás dologgal. Annak idején minden egyes mozzanatot megörökítettünk. Mos meg... Inkább csináljuk a dolgunkat. ;)

Hétfő:

Ma is szabadnapunk van, amit majd szombaton dolgozunk le, ha jól tudom...

Peti egész nap a kertben volt. Elvirágzott növényeket vágott, majd szecskázott le. Sajna a gép tönkrement vagy megakadt vagy mi, ezért kézzel folytatta a dolgot. Még sötétbenis csak vágta...
Én bent sürögtem a konyhában. Ebédet csináltam. Palacsintát és sütit is sütöttem. Utóbbinak mondjuk még csak a tésztája van készen, de holnap is lesz nap. ;) Közben mostam egy adag ruhát, teregettem, majd elmentem a kutyákkal sétálni. Egészen a Szüleimig elsétáltunk. :) Örültek Nekem, sőt még egy rögtönzött ünneplést is csináltunk. Apu hozott sütiket és Petit is áthozta... Ettünk, beszélgettünk, kicsit kertészkedtünk. Kutyók pedig szimatoltak, ugattak és nyüszítettek...

Már egészen lemenőben volt a nap, mikor hazaindultunk. Nyirkos is lett a levegő és Én csak egy szál pólóban indultam neki még délután. Akkor még úgy is melegem volt. :) Hazafelé sok kutyussal találkoztunk, így Masnika szokhatta a nagyobb kutyák társaságát. ;)

Vasárnap:

Nem bírunk a fenekünkön ülni. :) Ma ismét kirándulni mentünk a Börzsönybe, pontosabban a Gyadai tanösvényre. Azaz annak is csak egy részére. ;)
A cél az volt, hogy végelgesítsük a decemberi túránk útvonalát. Ezt a "feladatot" maradéktalanul teljesítettük. ;) Sőt, még plusz kitérőként a lengőhídhoz is felment a csapat.

Szóval: Összesen 17 kutyó és 23 gazdája indult neki az erdőnek.
Szépségesen sütött a nap, bár ezt az elején, a fák között nem nagyon érzékeltük. Majd egyre melegebb lett és Én csak a gyönyörűséges napsugarakat láttam a fák között. ;) Mikor kiértünk az erdőből, szebbnél szebb mezőkre kerültünk. Nem nagyon tudtam betelni a látvánnyal. Majdhogynem rikító sárga falevelek, egy kis zöldel, barnával és rozsdás színnel... Egyedül a vöröset hiányoltam. A vörös vagy bordó levelek a kedvenceim. :)

A legnagyobb réten kedvem lett volna leülni vagy feküdni a fűbe és csak pihenni kb. 1 órát! Ezt félig meddig megtettük. Mármint pihentünk a réten páran, míg a csapat többi tagja felment a lengőhídhoz. Leülni viszont nem tudtunk, annyira nyirkos volt a fű. Plusz nagyon sok kullancs lapult benne.:S

Tehát, a többiek felmentek a lengőhídhoz, megnézték és "játszottak" egy kicsit. :) Aztán visszajöttek és a kutyák kihasználták a nagy terület előnyeit: Hatalmasakat sprinteltek! ;) Még Süti is nagyon gyorsan rohant felém. Kis szerelmem!

Egy kis pihi, majd csoportkép következett. Aztán indultunk tovább... Hamarosan visszakanyarodtunk, azaz egy párhuzamos úton indultunk el visszafelé, egészen a parkolóig. Illetve egyszer bementünk egy nagyon szép tisztásra, hogy visszajussunk az útra, de átjáró hiányában el kellett hagynunk a terepet. Szépnek nagyon szép volt, de annál nedvesebb is. Totál átázott a cipőm és tocsoghattam az autóig... :(

Közben sokat beszélgettem a gazdikkal, figyeltem Sütire és Masnira. Masninak igyekeztem megtanítani a "csöndet", de sehogy sem megy. Ma annyit elértem, hogy néha elhívtam Maja mellől és olyankor kérte a jutalom virslijét. Ez mind szép és jó, csak ez ugye inkább a behívás. Azt nem érti, hogy nem kéne ordibálnia. :S

Mikor megérkeztünk a parkolóba, még egy kicsit beszélgettünk, fotóztunk, majd hazaindultunk. Köszönöm ezt a szép napot mindenkinek! :)

Itthon Peti még kiment a kertbe, levágta az elszáradt virágokat, amiket holnap leszecskázni szándékozik. ;) Aztán pedig a kutyákkal egyetemben eldőlt a kanapén...

Most úgy érzem, megint nem tudtam visszaadni a mai nap hangulatát, sem az érzéseit. Elnézést kérek érte!

Talán a képek segítenek...

Szombat:

Elutaztunk ma. Egyik szomszédos országunkba, egy nagyon kedves barátnőmhöz. Vagyis kutyás fórum-társ, de virtuálisan olyan jól megértjük egymást, nevezhetjük ezt simán barátságnak. ;)
Régóta terveztem már, hogy egyszer elmegyünk és meglátogatjuk Őket, az egész falkát, aminek ma jött el a napja. ;) És szuper napunk volt!!! Igaza volt egy másik kedves ismerősömnek, aki azt mondta, hogy nem akarok majd hazajönni. :D Najó, ez egy kicsit túlzás, de van benne némi igazság is.

Minden nagyon tetszett! A hely, az emberek, a fogadtatás, a vendéglátás. Köszönjük szépen!!! A kutyákat külön említeném, mert olyan tündériek. Szuper lehet 5 Beagle-vel együtt élni. :)

Szóval: Reggel korán keltünk, készülődtünk és kicsivel 7 után már ki is kanyarodtunk az utcánkból. Peti hősiesen levezetett 540 km-t ma. Persze ez már oda-vissza értendő. A határon csak úgy átsuhantunk az épületek között... ;)
Aztáni nnentől kezdve valamiért Masnika nyüsszögni kezdett. Gondoltam, hogy esetleg pisilnie kell, bár megálltunk egyszer az autópálya mellett... Mivel Masni nem nagyon hagyta abba a hisztit, csak megálltunk még egyszer. És sikerült!!! Onnantól már nem nyüsszögött annyira hangosan. :D Merthogy szerintem reklamált a kicsit hosszabb út miatt, pedig már a vége felé jártunk...

Volt is nagy öröm, mikor megérkeztünk és kiszállhattunk az autóból. Először az utca végén lévő kutyafuttatóba követtük Helit, ahol közösen rohangálhattak egy kicsit a kutyók. Gyorsan megismerkedtek, aztán már el is fogadták egymást. Megnyugodtam, hogy azért annyira nem is antiszoc.-ok a kutyóink, mint amennyire Én gondoltam. ;) Masnika azonnal futott a labdáért, persze elkapni nem merte. Azt meghagyta inkább a "nagy" Beagleknek. ;) Irtó édesek voltak.

Mikor már kirohangálták magukat, hazamentünk. Ücsörögtünk, beszélgettünk, kutyákat tutujgattunk. Szabályosan beleültek az ölünkbe, rengeteg puszit kaptunk és hozzánk döltek, ránk feküdtek. Mi meg élveztük! ;)

Aztán, mikor egy kicsit elcsendesedtek, Mi ebédeltünk. Nagyon finomságos ebédet kaptunk. Köszönjük szépen!!! :) Persze a finomságos illatok a kutyákhoz is eljutottak, akik körülöttünk kezdtek sündörögni. De ezt nem is képzeltem ám másképpen. ;)

Ebéd után, teli hassal ültünk tovább és beszélgettünk. Masnika ekkor már egy kicsit unta magát és bemutatkozott. Sürgött-forgott és nyüsszögött, sípolt, csak hogy rá figyeljünk és történjen már valami, lehetőleg vele! El is mentünk egy rövid sétára a környéken. Szerintem mondanom sem kell, hogy nagyon tetszett minden. A környék, a rendezettség, a tisztaság, a nyugalom... Hm: Nagyon élhető környezet. :) Majd a képeken is látszik, de most megint csak azt érzem, hogy így írásban nem tudom visszaadni teljesen az érzést. Azt írni, hogy tetszett, mert szép, nagyon kevés! Ezt látni kell, érezni és megtapasztalni.

Délután aztán elköszöntünk.Előttünk volt még a hazaút, aminek a végét jócskán sötétben tettük meg. Kutyók elpilledtek a hátsó ülésen, Én meg az anyósülésen. ;)

Köszönjük szépen még egyszer a mai napot! Mindent! És ahogy Heli írta: folyt. köv. ;)

Péntek:

Már makkunk is van, bizony! :)

Ezen kívül nem sok minden történt. Készülünk a holnapra!!! És a holnaputánra!!! :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Ma egy kedden készült fotót hoztam. Aznap Peti többetis készített a kertről, csak sajna a mostani fényviszonyok már nem a legjobbak kint. Illetve kora reggel még nincs elég fény, este meg már sötét van...
A vakus képek meg: braaaaaa!

Szóval: Boglárcserje! Ami tényleg egész évben virágzik!!! :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

Süti manó...

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

Ma reggel fura, de mégis szép narancsos fény volt az égen. Ami beragyogta a kertünket. ;)

Egy évvel ezelőtt...>>

Hétfő:

Túra után Én mindig itthon maradok 1 nap szabin. :) Így történt ez ma is...
Igazából több mindent is terveztem, de ahogy ez mostanában lenni szokott, nem sikerült. :D Szóval a tegnapi bejegyzést megírtam, képeket válogattam, átméreteztem, videókat töltöttem fel, stb... És délutánra csak elkészültem. ;) Közben kimostam egy adag ruhát, majd kiteregettem, de a házimunka ezzel ki is fújt...

Kutyók viszont egész nap csak pihentek. Feküdtek a fotelban, a kanapén, mindenhol. Mikor párszor kimentünk a kertbe, akkor is csak a dolgukat végezték, majd ücsörögtek vagy feküdtek. Ezek szerint nem csak Én fáradtam el tegnap. :)

Vasárnap:

Izgalmas, élménydús és egy kicsit fárasztó, mégis sok energiát adó napunk volt ma. ;)
Amire már hetekkel ezelőtt készültem, azt ma megtartottuk: A Russell Terrier és Beagle TúraCsapat XVI. túráját Pátkán. Még mindig hihetetlen számomra, hogy idáig eljutottunk és ez már a 16. túra volt. Ami, tegyük hozzá, hogy a "szervezett" túrára vonatkozik. Mert amúgy sokat megyünk ezeken felül is. ;) No mindegy, nem fényezni akarom magam. Pláne, hogy a növekvő létszám miatt egyre növekszik a felelősség is, na meg a fáradtság. Mármint hogy nem könnyű 38 kutyát és 58 gazdit koordinálni. Na tessék, már megint olyan, mintha fényezném magam, pedig erről szó sincs. Tegnap ugyanis nagyon elfáradtam. Visszafelé battyogva a parkoló felé úgy éreztem, elszállt minden erőm. Nem állhattam meg egy percre sem, mert akkor ott le kell ülnöm és fuccs a túra végének. :S Hogy ez minek köszönhető, azt nem tudom, talán annak, hogy még mindig beteg vagyok. :( Végig köhögtem mind a 8,3 km-t. Ám a terep szuper volt, egyáltalán nem emelkedett, így észre sem vettem, hogy milyen gyorsan vagy éppen lassan megyünk. ;) A hátul haladók szerint igen gyorsak voltunk. :O Ebből talán azt a tanulságot tudnám leszűrni, hogy a terep miatt ismét csak jobban szétszóródott a társaság. De ez sem baj, ilyen is kell néha. ;)

Szóval: Kicsit "bekeményítettem" olyan szempontból, hogy pontban 10-kor elindultunk a parkolóból. Aki késve érkezett, azok majd jöttek utánunk. A gáton úgyis látták, merre haladunk. Ám hamar le is mentünk a partra, ahol megtartottuk az agytornát. A későn érkezők pedig beértek minket. ;)

Aztán haladtunk tovább. A kutyák ugyanolyan sokat - ha nem többet - rohangáltak, mint az előtúrán. Most még labda is volt, amit a gazdik dobáltak nekik, ők pedig boldogan rohantak érte, majd hozták vissza. :) Öröm volt nézni!

Egy töltésen átmentünk a víztároló másik oldalára, ahol már fák között haladtunk. Teljesen olyan volt, mintha erdőben mennénk. Mentünk, mentünk, haladtunk, bandukoltunk. :) Párszor megálltunk, bevártuk egymást, majd indultunk is tovább. Egészen addig, míg egy réten le nem táboroztunk, hogy a vetélkedőt megtartsuk. Nagyon szép zöld volt a fű, kicsit ugyan magas, de gondoltuk, nem baj, jó lesz. Aztán egyszer csak minden kutya emelgetni kezdte a lábikóját, Bojli még a gazdija nyakába is ugrott. Hát persze, hiszen a fű között csalán is megbújt elég sok helyen. :S Ezért aztán tovább mentünk és a következő kis réten álltunk meg. Itt meg mondjuk sok kullancs volt, de szerintem az mindenhol...
Míg a gazdik kicsit pihentek, ettek, ittak, addig Én kijavítottam az agytorna papírokat. Felícia segített Nekem az eredményeket írni, amit itt is nagyon köszönök! :) Egyetlen egy hibátlan papírt tudtunk vissza adni, viszont a második helyen nagyon sokan álltak. Ezért plusz kérdések következtek immáron csak a második helyezetteknek. Így alakult ki a végeredmény. :)
Ezután pedig következett a várva várt "Ki mit tud?". 11 kutyus és gazdáik indultak a vetélkedőn és mindenki nagyon ügyes volt!!! Az alapokon kívül még pörögtek, ugrottak, puszit adtak és ugattak is vezényszóra. Irtó édesek voltak. :) A helyezetteket szavazatok alapján választottuk, ahogy a minden túrán megválasztott kedvenceket is. ;)

Miután kipihentük magunkat, indultunk tovább. Hamarosan el is értük újra a víztározót vagyis felmehettünk újra a gátra. Itt ismét bevártuk egymást, hogy pár csodás csoportképet készítsünk. ;)

És innentől már nem nagyon álltunk meg. Csak a legvégén a parkolónál.
Itt egyszer még Sütit is "elvesztettük". :( Vagyis egyszer csak nem volt sehol, illetve nem körülöttünk. Valószínűleg a tömegben nem talált minket és hátraszaladt, hátha ott vagyunk. Aztán jött persze, mikor hívtuk. ;) És mivel Masnika meg nagyon labdázni akart, kettéváltunk Petivel. Ő maradt hátul és figyelt Masnira, Mi meg Sütivel bandukoltunk tovább a parkolóig. Nem állhattam meg a fáradtság miatt. ;)

A parkolóban aztán mindenki megpihent egy kicsit és végre Én is leülhettem, hogy a szavazatokat összesítsem. Most Susu segített diktálni. Neki is örök hála és köszönet érte! :)

Hátra volt még a díjátadó és a tombola kihúzása, kiosztása. Itt Erzsi és Benjámin segítettek. Nekik is puszi a segítségért! És ha már a segítségeknél tartunk, akkor Petinek is nagyon köszönöm az egész túra alatti figyelmet, a sok-sok fotót és videót és egyáltalán mindent!!!

Plusz köszönöm Mindenkinek, hogy eljött. Már többször írtam, hogy nagyon elfáradtam, de nagyon sok örömet és mosolyt is kaptam, amit mind-mind elraktároztam ám! ;) Visszanézegetve a képeket, még most is mosolygok...

Úgy érzem, nem igazán tudtam mindent leírni, de bízom benne, hogy a fényképekkel teljes lesz a kép. ;)

Szombat:

Ahhoz képest, hogy ma azt terveztem, sokáig alszom és kipihenem magam, nem igazán jött össze. Felébredtem, mikor Peti hazaért reggel. És hozott reggelit. :) Köszönöm!!!
Aztán mikor megettem, csak visszafeküdtem az ágyba és csak aluftunk még egy kicsikét a két kutya bogyóval. ;)

Mire újból ébredtem, Peti már a kertben volt és füvet nyírt. Én sem tétlenkedhettem, nekiálltam ebédet csinálni, mosni, mosogatni, pakolgatni... Ebéd után pedig elmentem bevásárolni és tankolni, ami után szendvicseket gyártottam, teregettem és végül betuszkoltam mindent a kiasutóba. ;)
Peti ismét a kertbe ment és most azt a fűszellőztetőt tolta végig a kerten. Jó sok elhalt (vagy mi) fű kijött a földből. :O

Közben kihagytam, hogy leszüretelt mindent. Végülis ez a cím is. :D Szóval leszedte a berkenyét, a padlizsánt, a paradicsomot, málnát és egy kis szőlőt is. Most majd rám vár a feldolgozásuk...

Péntek:

Végre péntek van! :) Bár őszntén megmondom, olyan gyorsan eltelt ez hét, hogy fel sem fogtam. Mármint ugye csak a hétköznapi része. A lényeg csak most jön! ;)

Bocsi, de nem nagyon tudok ide most mit írni...

Lola és Vilmos, a világíó szemű szerelmesek :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Kicsit cikinek érzem ma is azt írni, hogy nem történt semmi. Pedig tényleg így volt... Nagyon próbálok gondolkodni, mit is írhatnék, de komolyan nem jut eszembe semmi. Max. annyi, hogy hideg van. :D Na nem a lakásban, hanem odakint... Ezért persze reggelente már megy egy kicsit a fűtés, épp csak annyira, hogy tartsa a finom,kellemes hőfokot. ;)

Ma nem túlóráztunk, ellenben hazajöttünk, etettünk, majd Én pakolni kezdtem vasárnapra. Peti meg nagyon hamar bealudt...

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

Pont, mint tegnap... Dögunalom a köbön. :D
Ma is túlóráztunk egy kicsit, de nem vészesen... Aztán haza, pihenés, manók és este lett.

Egy képet azért hoztam: Ábel Apa-gazdi székét szőrözi össze. ;)

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

Tényeg semmi. Hétköznap, munka, túlóra, haza, este...

Kép se nincsen...

Egy évvel ezelőtt...>>

Hétfő:

Ma már mentünk dolgozni mind a ketten. Nagyon is szükség volt már a munkánkra.
Erről többet nem is írnék, inkább max. az itthoni dolgokról, ám abból sincsen sok. :D

Vasárnap:

Ma végre sétáltunk egyet a patakparton. :) Már nagyon régen jártunk erre, talán még tavasszal. Valamiért így alakult a nyár. No, nem is ez a lényeg, hanem hogy ma kimozdultunk. Jól esett az egész heti punnyadás után. ;)

És rá kellett döbbenjünk, hogy még egyáltalán nem gyógyultunk meg. :O Bár fülledt is volt a levegő, szerintem mégsem csak ettől izzadtam le teljesen... És végig köhögtük az utat is. :S
Viszont élveztük és Nálunk jobban csak a kutyák örültek a kiruccanásnak. ;) Mindent végig szimatoltak, Bejelölték az egész patakpartot, majd Szüleimnél üvöltöztek, azaz ugattak, de nagyon sokat. :S Masni kezdte, de Sütis sem kell félteni, Ma Ő is "remekelt"...

Aztán ebéd után elmentünk egy kicsit vásárolgatni, kocsit mosni és tankolni. Visszafelé jól el is kapott Minket az eső vagy zivatar vagy mi. Ám az még akkor nem is volt nagy zuhé, hanem ami este jött! Akkor villámlott, csattogott és nagyon szakadt. Utána pedig maradt a hűvös levegő és a csípős, orkán erejű szél... Annyit mondtam, de mostmár tényleg itt van az ősz. ;)

Szombat:

A mai nap sem különbözött sokban az eddigiektől. Hiába volt hétvége... Bár egy kicsit mozgósítottuk Magunkat itthoni munka terén. Peti füvet nyírt, elszáradt virágokat kaszabolt, Én mostam és mosogattam. Aztán pedig a TúraCsapat agytornáját véglegesítettem. ;)

Közben mind a ketten köhögünk még, de már sokkal jobban vagyunk.


Igazából ennyi volt mára...
Pár kép:
Munka...

Pihi...

A fáradhatatlan!

Egy évvel ezelőtt...>>

Péntek:

Ősz van bizony...Ma is körbejártam a kertet és nagyon is láttam a hatásait. Sárgulnak, sőt hullanak a levelek, a levegő is hűvös. Na meg mondjuk elég régen kellett locsolni. ;)

Ezen kívül csak úgy punnyadtunk, gyógyulgattunk. És mivel  kutyók már nagyon unatkoztak, tanultunk egy kicsit. :) A szokásos "ül - fekszik" után most a fejet le a földre "trükköt" tanultuk meg. Nagyon jól ment!!! :) Külön-külön persze. ;) Aztán együtt is próbáltuk, de úgy már nehezebb volt, mert Masni morog. Féltékeny vagy csak a kaja miatt, de nagyon kis vérmes lesz. :S Ezen felül pedig nem is figyelnek oda rendesen a feladatra, csak egymásra. :( Szóval nehézkes, viszont azt is meg akarom Nekik tanítani, hogyan működjenek össze. Szóval van még mit csiszolni. :)