Szombat:
Kicsit őrült ötlet volt, de... Örülök, hiszen megvan a végleges útvonal! :)
Ugyanis már meghirdetni kellene és ma reggelig nem volt meg az útvonalunk, ahova majd augusztusban megyünk. Lényeg a lényeg, hogy ma ismét kirándulni mentünk. A Lajos-forrástól indultunk lefelé...
9-kor találkoztunk, bár már akkor is nagyon meleg volt a levegő. Ám talán még mozgott is egy kicsit a szél, szóval nekiindultunk. Összesen 6 kutyó és 8 gazdi. Illetve induláskor még kevesebben voltunk, ugyanis Adri és Tapsi késtek egy kicsit... De lassan elindultunk, Ők pedig beértek Minket.
Szóval mentünk, figyeltük a jelzéseket és kerestük a szaggatott vonalas utakat. Mivel lefelé mentünk és mint mondtam, még a levegő is mozgott, nagyon kellemes kis sétának néztünk elébe. Gondoltuk akkor. :D
Aztán valahogy elvétettünk egy elágazást és tovább mentünk, mint terveztük. Sebaj, mert sok út, ösvény és csapás van arrafelé, így hamar visszajutottunk a tervezett útra. Ahogy Árpád mondta, az ember megtervezi, amit aztán az élet átír egy picit. Vagy megrendezi önmagát. ;) És nagyon is jól tette, mert mivel a tervezett útvonal végén mindenképpen korrigáltunk, így majd használhatjuk ezt a kis továbbmenős ösvényt. ;)
Nemsokára elértünk a Csepel-forráshoz. Szép és jó, bár kicsi helyen van és nem tudtuk, hogy iható-e a vize. Szerintem igen, de azért ennek még utána nézek. A kutyák mindenesetre hűsöltek a vízben és persze, hogy ittak is. Felfrissültek egy kicsit...
Mentünk tovább a Vasas szakadék felé. Kicsit tartottam tőle, hogy az milyen lesz, de szerencsére nem fentről, hanem az aljáról lehet megnézni a sziklákat. Így azért biztonságosabb. És szép és érdekes is! :)
Még ezután is kerestünk egy forrást, nevezetesen a Sándor-forrást, de azt nem találtuk, illetve megközelíthetetlen volt... Szóval visszaindultunk. Vagyis tovább az úton, de most már felfelé. Nem volt meredek egyáltalán, olyan szépen, lassan, lankásan emelkedett, de egyszerűen annyira meleg lett a levegő és fülledt és forró, hogy még állva is nehéz volt elviselni. Nekem személy szerint már nagyon nehéz volt emelni a lábaimat egymás után... A nap egyre sütött, Mi csak még jobban izzadtunk... De a hangulat szuper volt.
Sokat beszélgettünk, terveztük az utat, nevettünk a kutyókon. :) Tapsi nagyon elemében volt egész túra alatt. Futkározott, robogott előre, majd vissza... Hempergőzött és dörgölőzött mindenféle koszban, sárban, avarban. Minden elképzelhetőben. ;)
A vége felé még pihentünk egy nagyot, majd két úton is elindultunk visszafelé. Azaz szétváltunk és két utat is megnéztünk. Én a kicsit rövidebbet és az árnyékosabbat választottam, ami a fák alatt vezetett. Így ugyan kereszteztük az autó utat, de Nekem ez volt a jó. Merthogy bevallom: feladtam. Annyira nem kaptam levegőt, hogy komolyan nehéz volt elvánszorognom az útig. Onnan még kb. 500 méter lett volna a Lajos-forrás, de nem bírtam. Így Peti előrement és visszajött Értem kocsival. Addig meg az út szélén pihentünk a kutymorgókkal. Ők is nagyon lihegtek ám és csak pihentek az árnyékban.
A Lajos forrásnál még beszélgettünk egy kicsit, pihentünk és felfrissültünk a hűvös forrásvíztől. Tapsi meg is mártózott, így legalább lemosta magáról a dagonya party maradványait. :)
És hazajöttünk. És csak ültünk a házban és pihentünk és kóvályogtunk a fülledt melegtől. :S
Komolyan, még a medence sem hozott felüdülést, nemhogy nekiálljunk dolgozni. Pedig terveztünk pár dolgot, mint takarítás, fűnyírás, esetleg főzés... Ezekhez képest csak a locsolás maradt és egy adag ruha kimosása. Aztán ennyi...
Még feltöltöttem a képeket, videókat és bevánszorogtam a hálóba, ahol 28 fokot mutatott a hőmérő és meg sem mozdult a levegő. :(
Budapest Time
Utolsó kommentek