A Nagy család élete

Vasárnap:

Bevallom, egyre nehezebb írnom ezt a blogot. Félreértés ne essék: imádom! De... mégis, ilyenkor esténként nehéz magamból kipréselni valamit. Már csak azért maradok fent ilyen sokáig (kb. éjfél), mert azon töprengek, ma vajon mit is írjak?! 
Pedig az életünk nem ennyire unalmas. Vagyis merem remélni. :)

Ma itthon voltunk. Én sokáig aludtam, majd megint a konyhában ügyködtem egész nap. Főztem, sütöttem és rengeteget mosogattam. :D Közben mostam is, majd teregettem és vasaltam. Na jó, talán tényleg uncsi, mégis jó érzés ez a főzés dolog mostanság. Kreatívnak érzem magam. ;)
Peti a kertben tette "ugyanezt". Összeszedte az összes lehullott falevelet, gereblyézett és árkot ásott... Majd rendbe tette az egész teraszt. A virágládákból kiszedte a földet és zsákokba rakta. Utána a téglákat tornyozta a terasz sarkaiba, közben pedig még le is söpörte azt.

Szóval igazából egyáltalán nem unatkoztunk. Csak valahogy már nem az a "legfontosabb", hogy mindezt majd este megírjam. Még kimenni sem volt időm Petihez a kertbe, na meg a manóktól nem tudom elöl hagyni a kajákat... Így viszont kép sem készült a mai ténykedésünkről.

Szombat:

Rég voltunk már Etológia teszten az ELTE-n... Ám pár héttel ezelőtt jött egy levél, hogy szívesen látnának Minket, illetve a kutyókat egy új teszten. Ma el is mentünk. :) 

Délelőtt pihiztünk, illetve sütöttem egy adag sonkás-sajtosfalatkát, majd készülődtünk és mentünk. Előtte még a kocsi hátsó ülését is rendbe tettem, átrendeztem egy kicsit: A múltkor vett finom, puha takarót terítettem le, ami a kutyóknak tetszett is. Fincsi, meleg érzete van, tényleg jobb, mint a sima pléd.
Az utazás kicsit nyüsszögősen telt, de semmi extra. Mostanában Süti már ücsörög az autóban és kémleli a kinti forgalmat. Irtó aranyos. :) Masnika sajnos nem lát ki, így Ő jobb híján lefekszik vagy nyüsszög... Talán érdekelné, Süti mit lát. :O

A teszt előtt sétáltunk egy kicsit az info parkban, majd felmentünk. Egy nem is olyan kicsi technikai probléma megoldása után, végre a tesztnek is nekiállhattunk. Peti kint maradt és vigyázott Masnira, míg Mi Sütivel bent ügyeskedtünk.
A teszt egy monitor nézegetős vizsgálat volt. Először bemértük Süti szemét egy géppel, majd kezdődhetett a lényeg. A monitoron különböző figurák, jelek, ábrák villantak fel, mozogtak, közben persze lényeges volt a hang is... És a gép közben azt figyelte, hogy Süti mikor, hova néz. Azaz követi-e a tekintetével a monitoron mozgó labdát (ábrát), ilyesmi... Süti nagyon ügyes volt! A lány azt mondta, hogy nagyon is értékelhető lett a teszt!
Süti után Masni következett, aki szintén nagyon ügyesen nézte a monitort, de sajnos az Ő szemét valahogy nem érzékelte a gép. :( Talán túl kicsike a manó és közel vannak a szemei... Vagy igazából nem tudjuk, mi lehetett a probléma. A gép akkor érzékelt, mikor Masni oldalra nézett. Ilyenkor jelzett a gép egy szemet. De az ugye nem elég, pláne értékelhetetlen, mivel nem a monitor nézte... No sebaj: Masni kapott egy kis ingyen jutifalatot és szaglászhatott meg ismerkedhetett a lányokkal. Azt érzem, hogy sokat változott egy év alatt is. Tavaly ilyenkor még a lányokkal is bizalmatlan volt, de nagyon. Kicsit még most is elhúzódott, de egyáltalán nem félt! :) 

A délutánunk pihenősebben telt, bár Én azért tettem-vettem a konyhában. Sütöttem is, főztem is, aztán meg a TúraCsapat szobájában tűntem el egy időre... ;)

Péntek:

Végre péntek lett, végre jön a hétvége és a pihenés, na meg a teendők is... Ám akad majd egy érdekes program is. ;) 

Ma? Számunkra átlagos. Munka, majd kis tervezgetés, szervezés, végül bevásárlás.
Kutyáknak meg tomboláááááás! :D A kanapét még mindig letakarjuk, leterítjük, bár funkciója már nem nagyon van, de... Megszokás vagy biztonság: nem is ez a lényeg. A napokban Süti megint elkezdte rágcsálni a rajta lévő lepedőt. És bizony egész jól ment neki, mert a lepedő mára már irtó rongyos volt. És akkor Masni is beszállt és együtt nyúzták, húzták, vonták... ;)
Végül a megtépázott áldozat a szemetesben végezte, de addig jó móka volt. :)

Csütörtök:

Ha jól tudom, akkor ma már szmog riadó is volt. Bevallom, nem figyeltem a híreket, csak fél füllel... Viszont ma reggel feltűnően jól lehetett közlekedni a városban. :) Talán tényleg kevesebb autó volt...

A Mi napunk szokásosan telt, bár megint túlórásan... Peti időben hazajött és manócskázott, na meg számolgatott: A lényege az összegek, a csekkek és a hideg hőmérséklet, ami miatt ez a november bizony sokkal több kiadást mér ránk... 
Aztán értem jött a metróhoz és végre együtt robogtunk haza. Jó itthon lenni! ;)

Esti bújós kép: Süti és Apa-gazdi

Bújni, jajj de jó!

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

Szmog, szmog, szmog, füst, bűz, füst... 
Egyszerűen annyira büdös van már odakint, hogy komolyan félek levegőt venni. :( A kéményekből még mindig gomolyognak a sötét fellegek. Elképzelni sem tudom, mit raknak az emberek a tűzre. :S

No mindegy, ezt már sokszor leírtam, de asszem most már nem nagyon értem meg. Így bizony hamar kihalunk... Vagy mi... :(

Addig is: egy kis esti idill a kanapén... :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

Szívesen írnám, hogy ez a nap is csak egy átlagos hétköznap volt. De mégsem... :) 
Hiszen ma ünnepeltünk, még ha ezt csak belül, a lelkünkben tettük is.

Mellette pedig tettük a dolgunkat. Reggel szokásosan ébredtünk. Peti hamarabb...  Megeteti a manókat, takarít, ha kell, majd visszabújik mellém. :) Én már csak arra kelek ilyenkor, hogy Süti a hátamhoz simul és melegít. Majd felnézek és ott fekszik Masni is Peti mellett a párnán. :) 
Aztán lassan elindul a nap. Elkészülünk és munkába megyünk. Ahol végig dolgozunk, biztosítást intézünk, papírokat tologatunk, de csak arra vágyunk, hogy indulhassunk végre haza! :) 

És itthon a manók társaságában a magunk módján ünnepelünk. ;)
Ami után mosolyogva írjuk a blogot és nyugodtan, de fáradtan bújunk az ágyba. Hogy kipihenve, holnap is átéljünk egy hasonló napot...
Boldog évfordulót Bogár! Köszönöm, hogy vagy!

Kép - Szintén házaspár: :)

 

Egy évvel ezelőtt...>>

Hétfő:

Túlóráztam, későn jöttem, elfáradtam... Most meg már késő van és csak arra vágyom, hogy elcsendesedjen a ház.
Bár, ha jobban belegondolok, már most is csendes. Kutyók a kanapén puhulnak Apa-gazdival, cicák itt-ott aluszkálnak a házban. :)

Egy pihis kép: Nagyon alszik!

Egy évvel ezelőtt...>>

Vasárnap:

A mai nap méltó folytatása volt a tegnapinak. 
Reggel ugyan sikerült tovább aludnom és pihennem. :) Aztán viszont beindult a nap és megint csak a konyhában találtam magam... Sütöttem, főztem, sürögtem, forogtam. :)

Peti ma is a kertben dolgozott. Leginkább szecskázott, ami előtt természetesen le is vágta a növényeket. Most már szinte minden megvan. Nem kis teljesítmény volt ez a mai.

Este pedig vendégségbe mentünk Bátyámékhoz szülinapot ünnepelni. :) Köszönjük szépen a vendéglátást, a finomságokat és a beszélgetést, jókedvet. Jól éreztük Magunkat!

Este pedig gyorsan lépdeltünk haza, mert annyira lehűlt a levegő, hogy az hihetetlen. :O Holnaptól bizony előkerül a télikabát...

Szombat:

Ma cseréltettük le a kocsi nyári gumijait télire. Talán kissé későinek tűnhet az időpont, de valahogy így alakult. Eddig nem éreztük, hogy annyira hideg lenne napközben az idő. Éjjel volt ugyan mínusz, de akkor leginkább a garázsban állt a kisautó. ;) Plusz a fent lévő nyári gumikat ma ott is hagytuk a szervizben, ugyanis jövő tavasszal újakat kell vennünk. Kissé elhasználódtak...

Mindezek után még elmentünk bevásárolni, majd Szüleimhez is beugrottunk villámlátogatni. :) Aztán viszont már beindultak az itthoni teendők. Peti a kertbe  bent mogyoró bokrokat metszeni, ritkítani, majd szecskázni, aztán ugyanezt tette az elszáradt napszemvirágokkal és egyéb a virágoskertben mostanra igen elbarnult növénykével... Mielőtt sötétedéskor bejött, még a hordókból is kimerte a vizet, mivel azok reggelre már befagytak. Itt a tél...

Én beraktam egy mosást, majd a konyhában sütöttem, főztem. :) Egész nap ment a gáz, viszont meleget is csinált a lakásban. :D Este pedig rendet raktam a TúraCsapat-os szobában. Összeraktam az ajándékokat, szortíroztam a támogatásokat. ;)

Péntek:

Furi dátum volt a mai. :) Bár őszintén bevallom, Engem ez nem nagyon izgatott... Inkább volt ez a mai is átlagos a számunkra.

Elintéztem pár telefont, egyeztettem TúraCsapatos túra ügyében, leveleztem és este megint képeket szerkesztettem. Aztán közkinccsé tettem a terveket. :) Aki visszajelzett, annak tetszenek a képek. Ha nem mondtam volna még, akkor egy TúraCsapat-os, 2012-es falinaptár készül. ;)

Délután együtt jöttünk haza Petivel, majd kis pihenő után Én mégis elmentem bevásárolni. Eleinte halogattam, aztán mégis úgy döntöttem, hogy jobb túl lenni rajta még ma, mert akkor nem vágja majd keresztbe a hétvégét.

Röviden asszem ennyi... Bár, mintha akartam volna még írni valamiről, de most sehogysem akar az eszembe jutni. :O 

Mai képeinken a ciccek:
Tobzódás a dolgozóban. A középső asztalt már totál kisajátították. :)

Zeusz a kanapén... ;)

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Ma Peti nagyon sokáig túlórázik...
EZ azt is jelenti, hogy Én jöttem haza egyedül, de mivel most már elég nehézkesen megközelíthető a munkahelye, ezért vonatoztam. Egész jó volt, sőt még az utána következő 40 perces "séta" is. Bár ha tudtam volna, hogy ez lesz, akkor talán egy átmeneti kabátot felveszek, nem csak egy pulcsit. De mozogtam, így nem fáztam. ;)

Este itthon papírokat rendezgettem, lefűztem, ilyesmi... Kutya tündéreknek adtam egy-egy rágicsát, amin egész este nyammogtak. Masni még most is rág... Hogy Süti hova tette az övét, nem tudom... Remélem, nem ette meg az összeset máris. :O

Röviden most ez van. Várjuk haza Apa-gazdit...

Rágcsis képek:
 

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

Semmi más... ;) 
Átlagos, szokásos... Túlórázós nap volt a mai. Munka után Peti hazajött, de hamarosan indulhatott is vissza értem.

Itthon pedig olyan gyorsan eltelt az a rövid este...

Kint még mindig füst van. Vagyis egyre inkább. :S A röhej az, hogy Pest felett még csak-csak... De hazafelé közeledve az autóval egyre jobban érezni a "büdös ködöt". És még mindig látjuk a kéményekből gomolygó sötétséget.
Hogy idővel ezek eltűnnek??? Max. inkább megszokjuk... Áááááá! Mi soha! :(

Egyetlen mai kép: Zeuszról :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

Hááát, a mai napban volt némi izgalom (vagy mi), de azt nem írnám le... Ezért pedig csak egy átlagos hétköznap lett a mai. ;)

Ma időben hazajöttünk és játszottunk a kutyókkal. Előtte ugyan átvettem egy állítólag csuda takarót, amit a múlt héten rendeltünk. Illetve egy kedves túrás társunk vette meg helyettünk, amit innen is köszönünk! :) 
Még majd szabnom kell rajta, de mikor kiterítettem, láttuk és éreztük, hogy csuda puha. :) Természetesen a kutyóknak lesz majd a kocsiba, hogy az őszi/téli/tavaszi, hűvösebb túrák alkalmával se fázzanak, mikor beülünk az autóba. :)

Képek pedig az együtt alvásokról:

 

Egy évvel ezelőtt...>>

Hétfő:

A mai napunk is átlagos volt... Bár túlóráztunk és ezért később értünk haza. :S 
De a manók örültek és még a postaládában is találtunk egy csomagot. ;) Mikor a múltkor elindultunk egy fotóversenyen, akkor nem nyertünk... Hogy is nyerhetnénk, mikor ezek a Facebook-os fotóversenyek nem igazán a fotóról szólnak. :( Ez egy másik téma és le is írtuk a szervezőknek az aggályainkat. Mert igazából totál mindegy, milyen képet küld be az ember, akkor fog nyerni, ha minél több ismerőse van és még mozgósítani is tudja Őket. Persze ez is egy szempont, csak Én nem hívnám fotóversenynek. :D
No, a lényeg, hogy szerintem ezt a szervezők is érezték/érzik és a verseny végén minden indulónak adtak ajándékot. :) Szerintem ez nagyon fair dolog. Az ajándék pedig egy vásárlási utalvány volt, vagyis asszem 40%-os kedvezmény a webáruházukba. Köszönjük szépen! Ki is használtuk. ;) 

Eredendően Masninak rendeltünk egy kis plédet egy csont alakú kis párnával. Mert mikor nyüsszög, hogy fel akar jönni az asztalra, hogy még közelebb legyen hozzánk, akkor nem nagyon van hova ülnie, feküdnie... Igaz, ilyenkor Peti ölében köt ki a mini manó. ;)
Szóval a pléd és a párnácska ma megérkezett és Masni azonnal ki is próbálta. Aztán persze ment a dolgára és a cicák is érdeklődni kezdtek. Leginkább Ábel, aki most is rajta fekszik. :) Egyszóval, teljesen mindegy, melyik tündér manócskánk fog rajta feküdni, Mi nagyon örülünk neki! 

Vasárnap:

Vasárnap volt ma, mégis átlagosnak mondanám. A szó olyan értelmében, hogy végig dolgoztunk.  ;) Peti a kertben, Én a házban...

Sok teendő lenne még, de érdekes módon mostanában nem haladunk olyan jól mint régebben. Mondjuk ugye Én ma sem jutottam ki a kertbe... Bent főztem mára és egész hétre előre. ;) Majd mosogattam, vasaltam, stb... És bizony mind a mosogatás, mind a vasalás vége felé már igencsak fájt a derekam. :S Minden egyes álló vagy hajolgató munka után le kell ülnöm pihenni egy kicsit...

Peti kint szedte ráncba a kertet. Először is összegyűjtött mindenfélét a fűből, amit a kutyók hagynak maguk után... Aztán az összes falevelet is összegereblyézte. A gyümölcsfákról, a mogyorókról, az oldalsó bokrokról... Aztán pedig felásta a veteményest és a körülötte lévő szőlők alatt a talajt. Nagyon szép lett minden! :) 

Este pedig beültünk a kádba, forró vízbe melegedni. ;)

Szombat:

Hiába volt ma munkanap, Én mégis itthon maradtam. :) 
Pihentem, mostam, teregettem és képeket válogattam, szerkesztettem. ;) Szinte egész nap! :O

Peti elment dolgozni, de korábban jött haza, mert rövidített nap volt Náluk is. Vagy mi...
Utána pedig csak úgy elvoltunk...

Gondolkodtam ám, hogy majd csak akkor írok bejegyzést, mikor történik is valami. :) De úgy megszoktuk már. És annyira jó visszanézni a tavalyi és azelőtti képeket, elolvasni az akkori történéseket, még ha azok is olyan semmittevős, uncsi sztorik. :) 

Mai egyetlen kép: Krizantém :)

 

Egy évvel ezelőtt...>>

Péntek:

Péntek lett ma, bár még nincs itt a hétvége. Mondjuk Én szabin leszek holnap, de... egyébként munkanap lesz, így Peti is megy dolgozni. 

Ma még a szokásos volt a reggel. Készülődtünk, majd elindultunk. Aztán araszoltunk egy kicsit, mielőtt a gyorsforgalmi útra értünk. Tüntettek vagy mi... A lényeg, hogy a 2x2 sávos út mind két szélső sávját lezárták kb. egy 100 méteres szakaszon. Mivel nem volt hosszú a torlódás részünkről, ezért nem is vettünk nagyon komolyan.

Aztán délután hazafelé megint torlódtunk. De nagyon! :(  Először még nem is tudtuk, mi lehet pontosan. Nem hittem, hogy egész nap ott fognak ácsorogni... Ám sajnos igen, ezért egészen a Határ úti metró megállótól a Ferihegy 2 elágazásig csak araszoltunk. Ez a szakasz amúgy kb. 6 percbe telik. Ma viszont kb. 60 volt. :S

Ez a fajta tüntetés egyébként nagyon nem tetszik! Mert az oké, hogy fel akarják hívni valamire a figyelmet, de a baj az, hogy az embertársaikkal szúrtak ki. Éppen azokkal, akik hazafelé tartottak egy fárasztó nap után. És ahelyett, hogy már otthon pihentek volna, még az autóban görnyedtek... Akiknek ez a "tüntetés" szólt, azok - el tudnám képzelni, hogy - nem is tudtak róla. :S

Na mindegy... Az itthoni teendők után még elmentem a szokásos bevásárlásomra és végre haszna is volt annak, hogy holnap még nincs "hétvége". Alig voltak a boltban, így egészen kényelmesen és gyorsan bonyolítottam le a bevásárlást. ;)

Ma reggeli képek:
Dér... A veteményesben.

Hónak látszik...

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Hááááát, ma sem történt semmi izgalmas dolog. 
Megpróbáltunk egy kicsit hamarabb indulni, ami be is jött, bár fáradt is voltam délelőtt. Ásítoztam. :D
Aztán munka, majd délután haza. Olyan szintű köd van errefelé, hogy Peti az utcában egészen lassan tudott csak jönni. Mármint autóval. ;) Most meg, mikor kivittem a kutyókat az esti lefekvés előtt, csak a terasz széléig láttam el. :O

Röviden ennyit mára. Itt bent a házban minden rendben van. Kutyók a helyükön, cicák a még mindig rokkant székemen bújtak össze. ;)

 

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

Nem akarom azt írni, hogy már unom, mikor nem tudom, miről írjak... De, hogy kicsit nyűg, az biztos. Szóval ma csak egy képet mutatok: Ábelt.

Persze reggel sokáig aludtunk, majd dolgoztunk, majd hazajöttünk és kuckóztunk a kutyókkal, neteztünk és már vége is lett a napnak. ;)

Szóval Ábel!

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

Ma volt Mindenszentek napja. Ezért is a mostani 4 napos "ünnep"... 
Mi azonban ma dolgoztuk a legtöbbet a 4 nap alatt. Peti a kertben szedte össze a faleveleket, az elszáradt növényeket, amiket aztán apróra is vagdosott.
Én közben a házban, jobban mondva a konyhában ténykedtem. Főztem mára, holnapra és holnaputánra. Takarítani is akartam, de... Valahogy odáig nem jutottam. :( 

Merthogy délután temetőbe mentünk. Szüleimmel együtt mentünk autóval, majd sétáltunk el több sírhoz is a temetőben. Gyertyákat gyújtottunk, koszorút helyeztünk el és közben beszélgettünk. :)

Temető után még Szüleimhez is bementünk egy kicsit. Dumcsiztunk és a fiúk persze ittak egy kis rövidet is. ;)

Hétfő:

Ma is elutaztunk, de most Peti családjához mentünk. Egyik cél a temető volt, ahova virágokat, koszorúkat és mécseseket vittünk. Másik, egyáltalán nem elhanyagolható cél, hogy Peti családjával találkozzunk. :) 

Ma is elgondolkodtam, mire is jó ez az óraátállítás és sajnos még mindig nem tudom... De ilyenkor ősszel valahogy nem bánom, mert tényleg megérzi az ember azt a "nyert" plusz egy órát. :)
Bár a ma reggeli 4.28-as kelés nem tett igazán jót, de... Idő kell, mire a kutyók is átállnak. Illetve kitoljuk Nekik az ébredés időpontját. Mindenesetre ma reggel hagytam Őket kb. 15 percet nyüsszögni, miután gyors kertbe rohanás, etetés és alom takarítás következett. Majd még mindig félkómásan visszabújtam az ágyba. Ekkor persze már Süti is jött melegíteni a hátamat, Masni pedig Apa-gazdi párnájára kucorodott. És így aludtunk még vagy 3 órát. ;)
Hogy Peti mikor kelt fel, arra nem is emlékszem. Totál átaludtam. :O 

Aztán készülődtünk és indultunk. Hosszú autóút ez ilyenkor. Leginkább autópályán, de aztán csak főútvonalon, kisebb falvakon keresztül. És amiért ezt elkezdtem írni: A múltkor írtam, hogy eszméletlen füst uralkodik a falvak, városok felett. Amit ma tapasztaltunk, az is ugyanolyan, de talán még inkább aggasztó volt. :( Az autópályáról nagyon jól rálátni a mellette lévő falvakra és az onnan gomolygó, tényleg átláthatatlan füstre. :S Mindez a füst abszolút láthatóan a kéményekből emelkedik felfelé... Nem tudom, mit mondjak. Mert megértem, hogy így talán olcsóbb, meg biztos megvan az oka, de ne csodálkozzunk a majdani következményeken... 
Mi belsőre tettük ilyenkor a kocsi levegőztetőjét, de néhol még így is beszivárgott a fullasztó füst. :(

Na de ne csak erről szóljon a mai bejegyzés!
Nagyon jó volt a Többieket látni. Kicsit beszélgettünk, játszottunk és nagyot ebédeltünk. ;) Utána kimentünk a temetőbe és gyertyát gyújtottunk...
Köszönjük szépen a vendéglátást és a csomagolt útravalót! :)

Vasárnap:

Kirándultunk!!! :) 
Peti már tegnap óta a Mátrában volt a barátainkkal. Mi csak ma csatlakoztunk, jobban mondva hazahoztuk Apa-gazdit. Sajnos délben érkeztünk, ezért a csapatból nem sokat láttunk...

Szóval: Reggel készülődtem, pakoltam, amit a kutyók nagyon is érzékeltek. :) De mondtam is Nekik, hogy kirándulni megyünk Apa-gazdival. :)
Ha jól emlékszem 9.28-kor gurultunk ki a garázsból és utána jóóó sokat autóztunk. Masnika kicsit hisztizett a legelején, de mikor félreálltam és visszaraktam az ülésre, onnan már nyugiban aluszkált. Süti meg nézelődött. Régebben mindig azonnal elfeküdt a hátsó ülésen, belesimult a plédbe és durmolt. Mostanában viszont inkább ücsörög és a tájat nézi. :O Nagyon cukor falat!

Az autópályán elég nagy volt a forgalom és megint éreztem némi késztetést, hogy fotózzak a külső sávban. Ugyanis használták a belső sávot, a középsőt is, de a külsőt valahogy még mindig nem. :O Az eszem megáll tényleg!!! :S

Gyöngyösön aztán araszoltunk egy sort, mert természetesen a temető melletti úton jutottunk fel a Mátrába. Visszafelé már nem is erre jöttünk. ;)
Süti és Masni egészen innentől kezdve nyüsszögött és türelmetlenkedett. Látták a sok embert az utcán, az autó csak araszolt... Aztán jött a szépséges, erdős táj: Már nagyon menni akartak. :) Sikerült azért lecsitítanom Őket és végül megérkeztünk Apa-gazdihoz.

Megkerestük az itthon már kiszemelt túra útvonalat - mármint az induló pontot -  és nekivágtunk az erdőnek. Előtte Süti és Masni is megkapta a pulcsiját, ami nagyon-nagyon jó szolgálatot tett! Mikor visszaértünk a parkolóba és levettem Róluk, akkor olyan finom, meleg volt a bundájuk, hogy tuti nem fáztak a séta alatt. :)

Szóval elindultunk. Először egy jelöletlen úton mentünk lefelé, ami azért elég bokatörős, ha az ember nem néz a lába elé. :S Csapadékos időben ott tuti zúdul le a víz. Most csak hordalékos, köves volt. Ettől persze totálisan járható és az egész kb. 500 méter, utána elértük a turistajelzést. És ha eddig lejtőn mentünk, akkor most az emelkedő következett. Ám egyáltalán nem volt vészes, inkább olyan kellemesen, őszi sétálós az egész túra. Hozzá kell tennem ugyan, hogy nagyon lassan mentünk, mert személy szerint csodáltam az erdőt. Annyira lenyűgöznek az ősz színei, hogy leírni nem tudom. :) A fotók sajnos a töredékét sem adják vissza. Pedig mikor a sok sárga, bordó, barna levelű fák között besüt a nap és halványan megvilágítja az alattuk lévő avart... Csodás!!! 

Kutyóink is nagyon jól érezték Magukat. Sokat szaladgáltak, szimatoltak, előrementek, majd visszajöttek. Büszke vagyok ám Rájuk! :)

És sok hasonló erdőjáróval is találkoztunk ám. Azért ennek örülök, hogy az emberek kimennek a természetbe! ;) Masni azt hiszem, Mindenkit megugatott, Süti pedig gazsulált az embereknek. Mondjuk a nagyobb csoportoktól Ő is tartott egy kicsit. De ügyesen és okosan elmentünk Mindenki mellett. Köszöntünk, mosolyogtunk és folytattuk a túrát. ;)

Az egész nem volt 6 km, így kb. 2 óra alatt már ismét a kocsinál voltunk.
Még itthon is csak pihennek, pihennek, pihennek. Süti melegíti a lábamat, ami nagyon, de nagyon jól esik!!! Masnika pedig Apa-gazdival kuckózik éppen. :)

Szombat:

Ma itthon pihentünk és gyógyultunk. Délelőtt elmentünk Sütivel egy hatalmas áruházba, ahol vettünk Neki is egy pulcsit. A lényeg az volt, hogy garbós legyen, ami a nyakát, azaz a torkát is védi. Más mintásat akartam venni, mint Masnié, de sajnos az már elfogyott, így pont egyforma pulcsijuk lett. ;) 
Közben persze nagyon okosan viselkedett Süti manó. Mindent, de tényleg mindent megszaglászott. Néhány dobozba bedugta a buksiját, de mindig figyelt Rám, jött, ha hívtam. :) Természetesen most is vettem rágcsát, amit itthon hipp-hopp meg is ettek a manók.
Masnika nagyon örült Nekünk, mikor hazaértünk, csak úgy pattogott. :D 

Utána viszont semmi extra nem történt. Beraktam egy mosást, majd visszafeküdtünk a hálóba aludni. Jól összebújtunk Sütivel, úgy melegítettük egymást. :)
Sajnos még most is köhécsel néha, de inkább felköhögi a slejmet vagy mit... Hála a kanalas orvosságnak, amit imád! ;) Nem is kell fecskendőt használnom, hogy a szájába nyomjam, mert simán belefetyeli! Az antibiotikum sem probléma, mert azt meg a kajájába rakom és amit belerakok a táljába, az mind elfogy!!! Mindig!

Péntek:

Süti manóval ma dokinál voltunk. Ugyanis már tegnap este is észrevettük, hogy hörög vagy mi... Úgy tűnt, hogy tele van az orra vagy inkább mint mikor régebben húzott a pórázzal és utána hörgött, mert az megnyomta a torkát. :O 
Na mindegy is, a lényeg, hogy valami nem volt rendben. Ma hajnalban már egészen sokat csinálta, szerintem 2 órán keresztül kisebb kihagyásokkal. :( A döntés egyértelmű volt: orvos kell Neki! Ám ugye reggel dolgozni mentünk, na meg akkorra már egészen megnyugodott mellettünk az ágyban. ;)

A munkából viszont eljöttünk hamarabb, hogy legyen idő mindenre délután.
Érkezés után gyorsan átöltöztem és Sütivel elmentünk a dokinénihez. Peti itthon maradt Masnival és a cicukkal...

Süti tündér bogárkám nagyon ügyesen utazott és még a kocsiból is bátran szállt ki. Ám mikor leesett Neki, hogy dokihoz megyünk, már behúzott farokkal lépdelt be a váróba. :S
Utána, a vizsgálóasztalon pedig mászott rám és kapaszkodott volna a vállamra.
Doktornéni megvizsgálta, lázat mért, stb... Sütinek piros a torka és a nyirokcsomói is meg vannak duzzadva. Tehát megfázott. Hogy ez vírus vagy baci, azt nem igazán lehet tudni... Mindenesetre kapott egy antibiotikum szurit. Itthonra már tablettában kaptuk, amit holnaptól kaphat meg májkrémbe csomagolva. ;) Plusz kanalas orvosságot is felírtak Neki, amit már ma este belefetyelt. :) Ízlett Neki nagyon! 
És a legjobb, hogy este nem is hallottam hörögni. :) Talán nagyon hamar rohantam Vele dokihoz, de mivel ilyen még sosem volt, nem kockáztattam! 

Masni is átesett ma egy szokásos szuri procedúrán, majd mind a ketten kaptak jutifalatokat. ;) 

Csütörtök:

Ma sem történt olyan nagyon izgalmas dolog... 
Korán keltünk, majd korán indultunk is, ugyanis Peti cége, vagyis az iroda költözött. Ezért aztán időben ott kellett lenni és pakolni, segédkezni.
Így is történt... Én is mentem dolgozni a megszokottnál korábban. Ezért viszont egész délután ásítoztam, fáradt voltam. :O Ám érdekes módon egy idő után átbillentem és simán tudtam a feladatomra koncentrálni. :)

Délután ma időben indultunk haza... Petinek fájt a feje, ezért bevett egy bogyót, majd lefeküdt a kanapéra. Kutyóink nagy örömére! ;) Süti mögé bújt, onnan melegítette Apa-gazdit, Masni pedig elölről vigyázott és puhult. ;)

Egy képünk van erről a kanapés idillről. ;)

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

Nagyon rövid bejegyzés lesz a mai. 
Késő van, fáradt vagyok és holnap korán kelünk, szóval csak leírom, hogy ma sem történt semmi különös. Dolgoztunk, aztán megint túlóráztunk, este 8 is elmúlt, mire hazaértünk... :(
Utána azért csak megterveztem, hova megyünk majd a hétvégén kirándulni, illetve a pontos útvonalat néztem ki.

Hirtelen ennyi... Egyszer bementem a TúraCsapatos szobába, ahol az összes ajándék, jutifalat, rágcsa és ilyesmi található. Onnan kijövet mindig szoktam a kutyóknak adni egy-egy falatka száraztápot vagy éppen, ami a kezem ügyébe kerül. Ma sem lehetett ez másképpen. :)
A szobából kijövet a következő látvány fogadott. ;)

 

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

Azt terveztem, hogy ma este majd jól kiírom Magamból a "dühömet" vagy az elkeseredést vagy nem is tudom mit, de mindenképpen rossz érzést. Ám valahogy estére mindig lenyugszom. ;) Jó hazajönni és nem érdekel, hogy igazából mi idegelt fel. Egyszerűen csak örülök, hogy itthon lehetek Petivel és a manókkal. :) 

A tények:
Már írtam korábban, hogy tönkrement az egyik gurulós székünk és mivel újra nincsen pénzünk, szervizt kerestem, ahol megjavítják. Találtam egy olyat is, ahova nem kell elvinni, hanem Ők jönnek és mindent megcsinálnak. Akkor úgy gondoltam, ez a legjobb megoldás! 
Kb. 2 hete el is indultak, Mi meg vártuk Őket... Aztán telefonáltak, hogy dugóban ülnek és nem érnek ide időben, mi legyen? Teljesen korrektnek gondoltam a hozzáállást és megbeszéltük, hogy halasztjuk a dolgot, mert munkába kell mennünk...
Az új időpont ma volt. Úgyszintén 9 óra. Vártunk is türelmesen... Fél 10-kor azért úgy gondoltam, csak megkérdem, merre járnak. A vonal másik végén egy férfi hang azt mondta, a kolléga elindult, de felhívja és visszaszól Nekem, hogy hol jár... Megköszöntem, vártunk...
Pár perccel 10 előtt megint telefonáltam, hogy érdeklődjek: Sikerült-e elérni a kollégát. Furcsa mód, a válasz nemleges volt. :O Ezt már nem értettem, de... No comment.
Viszont mondtam a férfinek, hogy sajnos nem tudunk tovább várni, mennünk kell dolgozni. Erre Ő azt mondta: Csak 2 percet adjon! Ok, mondtam, annyit még várhatunk, de a biztonság kedvéért készülődni kezdtünk. És negyed óra múlva, felöltözve, elkészülve el is indultunk a melóba. A biztonság kedvéért a telefonomat a kezemben tartottam, hogy ha csörög, azonnal felvegyem... De nem csörgött. :O Egészen délután 15.47-ig. Mikor is egy szerelő kérdezte, hogy most jöhetnek-e??? Én erre csak annyit mondtam, hogy 9-re ígérték, az már régen elmúlt. Most már nem vagyunk otthon. Ő megköszönte és lerakta.
Pedig nagyon elterveztem, hogy hogyan és mit fogok majd mondani, kicsit talán be is akartam olvasni, de... Se alkalom nem volt rá, na meg már le is mondtam erről a cégről. Azt hiszem, ha hívnának, hogy jönnének, akkor sem kéne már a szolgáltatásuk. :S
Mivel pozitív reklámot sem nagyon szoktam ide kiírni, így őket is megkímélem a negatív "reklámtól"... Mert megint csak a módszer és a stílus az, ami nagyon nem tetszik. Én is ember vagyok, megértem, ha mégsem jön össze vagy máshogy alakul. Miért nem lehet ezt Velem közölni??? Inkább hagyják, hogy rossz szájíze legyen egy ügyfélnek??? Ennyire jól megy??? :O

Na de tényleg csak a tényeket akartam leírni... Kicsit ma túlóráztunk ám, mert Peti céges buliban volt estig, Én meg bent maradtam a melóban és megvártam. Olyan hipp-hopp este lett, csak azt vettem észre, hogy már indulnom kell... :O 
Itthon így kevesebbet lehettünk a manókkal, de a játék és összebújás, kaja osztás nem maradhat el soha! ;)

Egyetlen képünkön: Süti és Apa-gazdi. A kanapén...
Süti vár Minket is. :)

 

Egy évvel ezelőtt...>>

Hétfő:

Ma is névnapoztunk. :) 
Tegnap sikerült soooook tortát legyártanom, de ugye alapból kettőt szeretem volna a melóba vinni. ;) Viszont arra tegnap este eszméltem, hogy bajos lenne a BKV-n egyensúlyozni a 2 tortával, a hátizsákommal, plusz még egy esernyővel, ha esne. És persze, hogy esett. :O
Szóval megkértem Petit, aki el is vitt ma reggel a melóba. Nagyon köszönöm!!!! Cserébe, Ő is vitt ma sütit az irodába. ;)

A melóban örültek ám a finomságnak. Olyannyira, hogy néhányan már reggel nekiálltak. ;) Tényleg jó sikerült, ahhoz képest, hogy életemben először csináltam ilyet...
A kollégáim meg is leptek egy kis ajándékkal. Az elmúlt hetekben "panaszkodtam" ugyanis, hogy szuper serpenyőim vannak, csak a fedők hiányoznak. :O Ilyen pontgyűjtős, beváltós tálak ezek és tényleg szuperek. Csakhogy a régi, ütött-kopott fedők irtó furán néznek ki rajtuk. :D Viszont ma kaptam 3 szuper üvegfedőt, amit azon nyomban el is kezdtem használni. Egyelőre csak az egyik mérethez találtam megfelelő aljat, de az pont kapóra is jött a mai főzéshez. ;) 

Ebből már az is kiderült, hogy mivel töltöttem a délutánt. ;)
Kint esett, ezért a manók sem voltak sokat a kertben. Inkább Apa-gazdihoz bújtak a kanapén. :)

Ezen kívül tényleg semmi extráról nem tudok beszámolni...
 

Vasárnap:

Ma reggel aztán tényleg pihentem. Mondjuk, ha a hajnali lefekvést nézem, akkor ez érthető is. :) Szóval kb. 10-ig aludtam, miközben Peti felkelt, megetette a manókat, majd kitakarította az almokat és végül beengedte a kutyókat a hálóba mellém. ;) 

Aztán reggeli, illetve tízórai után beköltöztem a konyhába. :) Főztem, sütöttem... 
Közben beraktam egy mosást, a végén teregettem és vasaltam.

Kint egész nap szitált az eső, így a  kerti munkák elmaradtak. Aztán, mivel Peti délután bement a városba, egyedül maradtam itthon és nyugiban tudtam palacsintákat sütni. Nagyon sokat sikerült megsütnöm. :D A végén 3 torta is lett belőle... Még sosem csináltam palacsinta tortát, szóval remélem, holnap azért ízleni fog. :O Névnapom alkalmával viszem a kollégáknak a melóba. ;) 

Az igazat megvallva a mai nap ennyiről szólt. Mostanra már mind a ketten nagyon fáradtak vagyunk, tehát mutatom a képeket, hogy utána beájuljak az ágyba. :)
 

Szombat:

Hétvége lévén ma délelőttre pihenést terveztem. :) Be is jött... 
Bár egész éjjel fájó bokával aludtam. :S Reggel aztán gyanakodni kezdtem, majd megvizsgáltam, megtapogattam: Még mindig be van egy kicsit dagadva. :O Fura, mert már 1 hete történt a "baleset" és azóta simán járok rajta. Miért pont most kezdene el jobban fájni? No mindegy... A mai napot is végig járkáltam, szóval nagy gond nem lehet. Ám még most is sajog... :S 

Peti délelőtt a kertben dolgozott. Kitakarította a veteményest, azaz kiszedte az elfagyott paradicsomot, paprikát, padlizsánt a földből, aztán a babnak épített kerítést is lebontotta. Végül pedig ásni kezdett... Előtte meg ha jól emlékszem szecskázott is egy keveset. A múlt héten bevitt angyaltrombita vastagabb ágait voltak ma soron. :)

Délben pedig készülődtünk, pakoltunk, majd átmentünk Szüleimhez ünnepelni, sütögetni. Mivel a tűzifát és pár téglát is Mi vittük, (azaz Bátyám és Peti), viszont a kutyókat is akartuk vinni, ezért Mi (Kutyók és Én) átsétáltunk. Így legalább mozogtak a manók, szaglásztak és nagyon, de nagyon ügyesen és jól viselkedtek. Végig sétáltunk a patakparton. :) Közben csatlakozott Hozzánk Barbara és Ákos is. Az út felénél még egy boxer kutyóval is találkoztunk, de Süti és Masni nagyon okosan figyeltek Rám. Első szóra odajöttek Hozzám, rájuk adtam a pórázokat és úgy mentünk el a boxer mellett. (Ő is pórázon volt, csak ezért fogtam meg a manókat.)

A vendégségben már vártak Ránk. Az asztal megterítve, húsok, zöldségek és italok előkészítve. :) Az időjárás is csodás volt, egyáltalán nem fáztunk a sütögetés alatt, Sőt! :O
Süti elbóklászott a kertben, Masni meg természetesen talált egy labdát. ;)

A fiúk tüzet raktak, ittak és beszélgettek. Barbara vállalta magára a kinti sütést, míg Anyukám a benti sült krumpliért volt felelős. Kint még a pillecukrot is megpróbáltuk megolvasztani vagy mi... Nem nagyon tudjuk, hogyan kell ezt tenni, csak az amerikai filmekben láttuk. Mindenesetre arra rájöttünk, hogy elég hosszú pálcika vagy nyárs kell hozzá, hogy az ember keze ne süljön meg. Ha viszont mégis sikerül a forróságba tartani a cukrot, akkor olyan lesz, mintha valamiféle habot ennénk. Állati érdekes. A kedvencem viszont nem lesz a dolog, mert iszonyatosan töményen édes... :S

Mikor minden hús megsült, bementünk a konyhába megenni a kaját. Mondhatnánk késői ebédnek vagy korai vacsinak. 4 óra volt kb. ;)  Fincsi volt minden! 
Aztán előkerültek a borok, na meg a kártyapakli. Most is csak a fiúk álltak neki kártyázni, és mivel elég későn kezdtek neki az egésznek, Én hazajöttem a kutyókkal. Már nagyon éhesek voltak, nem találták a helyüket. Plusz itthon is várt még 4 éhes tündérke.

Peti aztán később, este sétált haza már sötétben...

Köszönjük szépen a vendéglátást! Nagyon jól éreztük Magunkat! :)
És köszönjük szépen az ajándékokat is!!! 

Péntek:

Péntek, péntek. :) Minden héten úgy várom ezt a napot. A napnak is leginkább a végét, vagyis a délutánt. ;) 
Akkor ugyanis jöhet a hétvége, tele olyan dolgokkal, amiket az ember igazán szeret. Leginkább itthon lenni vagy a manókkal pihenni, sétálni, kertezni... De még a házimunka is jó, ha az ember az otthonában lehet. :) 

Röviden most csak ennyit tudnék erről a napról írni. Nem nagyon történt semmi különös. Munka után csaptunk egy ünnepi vacsit itthon, majd bár nagyon fáradt voltam, de elmentem bevásárolni. Jól tettem, mert így már az is megvan és viszonylag gyorsan is végeztem. Itthon aztán Peti segített mindent a kamrába cipelni, ahol már Én pakoltam ki a szatyrokból...

Kép? 1 tündér puhuska manó, aki minden éjjel a "trónján" alszik. :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Ééééés, ideért az eső! :) Nyáron milyen sokszor fohászkodtam eme égi áldásért... Aztán vagy jött, vagy inkább nem. De most itt van! 
Reggel még nem úgy nézett ki, hogy kis városunk felett is esni fog. Kitekintve az ablakon, megint azt hittük, hogy minket biza elkerül. Mint ahogy oly sokszor tette ezt idén. Elindultunk dolgozni, ahol még a nap is kisütött. :O
Aztán persze délutánra ideért, esőben autóztunk haza, majd fordultunk be a kis utcánkba. Még nem állt a víz középen, de ha nem lett volna koromsötét, nagy kedvem lett volna fotózni és videózni. Olyan tisztán látszik, hogy honnan folyik az utcára az a sok víz!!! Mégis miért csak Mi látjuk ezt??? 
A témát itt be is rekesztem, mert veszett fejsze... :( Bár egy időben erősen gondolkodtam rajta, hogy felszerelek egy webkamerát az utca bejáratánál lévő villanyoszlopra. Az még az időjárást is mutatná, sok más érdekességgel egyetemben. ;) Megtehetném, hiszen az említett utca 1/8-ad arányban az Enyém! A másik 1/8-ad pedig Petié, azaz együtt az már 1/4! :)

Tényleg befejeztem. :D
Ezen kívül ma nem történt semmi extra. Ebédidőben kimentem az Állatorvosi Egyetemre, hogy elhozzam Masnika hiposzenzibiláló oldatát. Kicsit beszélgettem is a doktornővel, majd visszamentem dolgozni. A szérumot pedig betettem a hűtőbe, ahova kell. Csak éppen hazahozni felejtettem el. :S De bízom benne, hogy reggelig semmi baja nem lesz!

Délután itthon volt egy kis szabadidőm, lévén ma nem kellett főznöm. Meg is néztem pár sorozatot, meg neteztem. Peti pedig olvasni próbált a kanapén a kutyók társaságában... Csak próbált, mert vagy Masni mászott az arcába és halmozta el puszikkal, vagy Sütivel egyetemben kezdtek el tombolni Apa-gazdin keresztül. :D És a fura az egészben, hogy mikor Peti felállt, hogy akkor tomboljanak csak maguknak, na akkor hagyták abba és követték Apa-gazdit. :) Édesek!!!

Képekben nem bővelkedünk.
Íme egy: vadászó Ábel. ;)

 

Egy évvel ezelőtt...>>