A Nagy család élete

Csütörtök:

Tegnapról maradt még vagy 2cm-nyi hó, ami elég ahhoz, hogy szépségessé varázsolja a kertet. :) És mivel Apa-gazdi mától szabin van, meg is tudta mindezt örökíteni. ;)

Én pedig dolgozni mentem vonattal. Most valahogy nem éreztem akkora élménynek, mint pl. tavaly ilyenkor... Örültem, hogy időben beértem, aztán ennyi. 

Délelőtt még jött egy bosszantó hír és talán ezt még sokáig emlegetni is fogjuk. :S De legalább anyagi kár nem lett a dologból, ami magában alapból szuper.

Délután szintén vonatoztam haza. Peti elém jött autóval a megállóba, szóval gyorsan hazaértünk. :) Itthon pedig pihi, beszélgetés és persze manócskák!

Szerda:

A mai nap lényegi eseménye, hogy reggel kaptam egy mailt, benne sok szépséges fotóval! :) 
Már nagyon vártam: Bizony sajnos majdnem egy hónapot kellett várni rá, de végre ma megkaptuk kis, tündér modelleinkről a szuper fotókat. Tényleg nagyon jók lettek. :)

Ezen kívül ma sok munkánk volt nagyon, de megbirkóztunk vele. Pláne, mert közben még karácsonyi party (vagy mi) is volt az irodában. Konkrétan Mindenki hozott valami finomságot, főnökünk pedig még ebédet is. ;) És úgy, de úgy beettünk belőle, hogy délután már szinte rá se bírtunk nézni a még mindig roskadásig telt asztalra. :D Sebaj: lesz holnapra is. ;)

Kedd:

A mai bejegyzés sütés miatt elmarad. 
De komolyan: amúgy totál átlagos hétköznapunk volt, de aztán estére megváltozott. Mivel holnap lesz a céges, közös karácsonyi bulink - vagy mi... -, ezért végül úgy döntöttem, hogy ma este sütni fogok egy fincsi karácsonyi süteményt. 

Készen lett és finom lett, de már mindjárt 10 óra van és még fotózni sem volt időm... :(

Egy évvel ezelőtt...>>

Hétfő:

Ma már dolgozni mentem, hiszen a doki kiírt. Talán még nem vagyok 100%-ban gyógyult, de Én is úgy gondolom, hogy totál munkaképes állapotban vagyok, így simán mentem. ;) Viszont köhögök még elég sokat és bizony elég csúnyán, amit meg is jegyeztek ma a kollégák. Jobban mondva egy valaki, aki közvetlenül mellettem ül. Igaza van, hogy nem lenne jó, ha pl. Ő pont Karácsonyra betegedne le miattam, de szerintem már nem fertőzök... Remélem!

Ja! Ma is kocsival mentem egészen a melóig, mert Peti volt olyan tündér és elvitt. Na nem így terveztük, csak mikor láttuk, hogy a metró megállókban tolonganak az emberek, már sejtettük, hogy biza az nem megy. :( Utóbb kiderült, hogy gázolás történt és csak a Nagyvárad térig nem mentek a szerelvények, de addigra kb. már be is értünk... Köszönöm Bogár! És köszönöm Bogár kollégái, akik elnézték, hogy emiatt ma megint késett. :S

Ezen kívül nem volt semmi extra. Dolgoztunk, délután siettünk haza, majd pihiztünk a gép és a TV előtt... Manócskák szintúgy. ;)

Az egyik pihengélő mesterünk: Vilmos

Egy évvel ezelőtt...>>

Vasárnap:

A mai napot igazából pihenéssel töltöttük. Illetve csak egy minit dolgoztunk. Peti a kertben szedett összes ezt-azt  (khm...), Én meg sütöttem, főztem és vasaltam egy kicsit. 

Mivel a héten vettem pár csapdát, Peti ma felment a padlásra kihelyezni őket. Bár mondtam Neki, hogy pár napja már nem hallom a tappancsokat, de ugye ártani nem árt (vagy mi), jobb a megelőzés. Szóval Peti felment és meg is látta a kis albérlőnket, de már nem élt. Hogy mi volt, még most sem vagyunk benne biztosak, de Én pézsmapocokra szavazok. Ha nem az, akkor is abban hiszek. :) Hogy mitől halt meg, nem tudjuk, de jobb ez így... És azt is megtalálta Peti, ahol bejött a padlásra, szóval most igyekezett befoltozni.

Délután pedig hirtelen ötlettől sétálni mentünk. :) Már a múltkor is felfedeztük, hogy a közeli patakpart remek terültet egy rövidebb sétához. És most végre a fotógépet is vittem. ;)

Odáig persze pórázon jöttek a kutyók, de a parton már szabadon futkostak. Masni megint bepörgött egy  kissé, annyira élvezte a szabadban rohangálást. Sprintelt előre, majd vissza, jó volt nézni! :)

Mikor hívtuk Őket, robogtak vissza és kérték a jutifalatot, amit meg is érdemeltek. Visszafelé meg már egészen felbátorodtak, hogy az út melletti bozótosba is beleszaladtak, szaglásztak és pattogtak a magas gazban. vagy mi... 

Szombat

És ma elkészítettük, betöltöttük életünk első teljesen egyedül készített kolbászát. Mármint helyesbítek: Eddig is töltöttünk kolbászt, de Peti családjának segédletével, ahol mindig volt gyakorlott, hozzá értő családtag. Most viszont itthon csináltuk Bátyámékkal közösen.

Először is vettünk egy hurkatöltőt a neten. Aztán elkértük a receptet a fűszerezésre vonatkozóan, amiket be is szereztünk. ;) Majd a hús megrendelése következett, ahol volt egy kicsi kavarodás, illetve keresztbe szervezés, de végül minden jól "sült el". A lényeg, hogy eredetileg 40kg húst rendeltünk, ám a végére csak 26 maradt, amit ma el tudtunk hozni. Utólag egyébként bőven elég volt ez így elsőre. ;)
Az egész műveletre Bátyámék garázsában került sor. A lányok előkészültek, adagoltak, a fiúk pedig gyúrtak, tekertek és ittak. :D Azaz ez utóbbit Mindenki. ;)
A nap legvégén pedig meg is kóstoltuk a mai művet, vagyis egy szálat megsütöttünk és megettük "ebédre". Többek szerint kicsit csípős, de fincsi. Nekem pont jó volt. :)

Utána még megnéztünk egy filmet, bár egyesek már aludtak közben. Jól bebugyoláltuk Magunkat egy-egy plédbe, de még így is köhögtünk. :S Pedig én már tényleg határozottan érzem a javulást. Peti még kicsit le van maradva ezzel, bár ahogy elnézem, Ő nem is romlott le annyira, mint Én. :O

Összegezve: szuper nap volt a mai. :) Örülünk, hogy sikerült "egyedül" is a művelet, ezért aztán tervezünk is a jövőben hasonlót.

Péntek:

Most így estére azt mondanám, hogy mintha kifelé emelkednék Én ebből a betegségből. :) Persze nem így indult a nap, de már érzem, hogy van remény. ;) Mostanra sajnos Peti is lerobbant és itthon pihen. Ma délben még a melóból is hazaküldték, gondolom, olyan sokat köhögött. Na meg tudják már, hogy ez egy vírus, nem csak megfázás. Szóval most olyan itthon, mint a tüdőgondozóban. :D Felváltva fulladozunk. :O

Azért ittunk páleszt is meg NeoCitrant, sőt még cukorkát is szopogattunk.;)
Aztán délután Én elmentem bevásárolni, mert nem volt mit ennünk. Kb. 3-kor döbbentem rá, hogy Én ma mgé nem is ettem. :O A bevásárlócentert (vagy mit) végig izzadtam. Nagyon rossz érzés volt, mert látszólag semmi bajom nem volt, mégis folyt az arcomon a víz. Az eladók kedvesen, együtt érzően mosolyogtak, de azért biztos nem örültek. Gondolom Én. :S

Egyébként kint ramaty idő van. Egész nap fújt az orkán erejű szél és hozzá estére az eső is megérkezett. Amúgy is tele van már az utca, sáros meg minden...

Csütörtök:

Ez a nap is eltelt... Megint tele a nyavalyákkal. :S Köhögök, fulladozom, nem ragozom! És ennek a tetejébe mától Peti is beteg. :( A mai esti karácsonyi vacsira már el sem ment, mert rosszul volt. Ugyanúgy köhög, mint Én és az esti lázméréskor 37,9-et mutatott a lázmérő. Mind ketten NeoCitranoztunk,aztán megpróbáltunk pihenni. Peti a kanapét választotta, ahol be is aludt a kutyók társaságában. ;)

Ennél nagyon sokkal több nem történt. Amit még leírnék, az mind rossz, rossz és negatív. :(
Kezdve a ma bejelentett hírekkel és a végén kullog ugyan, de már nagyon elegem van a blog.hu "szolgáltatásból". Én tényleg iszonyat lelkes vagyok, de már kedvem sincs minden este ideülni és szenvedni egy bejegyzést. 2 napja írtam is az adminoknak a problémáimról. Nem kommentben, e-mailben. De válasz az biza nem jött. Szerintem már nem is fog... :(
Kicsit olyan érzésem van, hogy minden széthullik. Baráti társaságok mennek a feledés homályába, a szolgáltatások nem működnek vagy nagyon rosszul... Más címre viszik a csomagokat, tévesen küldenek leveleket, stb, stb... És egyáltalán. Az egész ország, mintha szétesne! :O

Csak sikerült negatívra kovácsolni a mai bejegyzést is. Nem volt szándékos, komolyan!

Egyetlen mai kép: Zeusz (csiga) :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

Még mindig köhögök, sőt...! Mintha egyre jobban tenném, pedig nagyon nem jó érzés. :( Néha annyira fulladozok, hogy utána szédülni kezdek. :O Aztán jön az orrfújás és, hogy nyűgös vagyok. Vagy inkább türelmetlen!?! Azt szeretném, ha nagyon gyorsan elmúlna ez a kedvetlen, erő nélküli időszak, de gyorsan. Hipp-hopp! :)

Ma estére már Peti is rákezdte. Nem köhög olyan sokat, mint Én, de ugyanúgy, szóval ez tényleg egy vírus lehet. :S Csak remélni merem, hogy más nem kapta el Tőlem!

Ma sem csináltunk semmit. Asszem egész délelőtt aludtunk a hálóban, de hogy forgolódtunk az biztos. Közben köhögtem, orrot fújtam, kijöttem a mellékesbe és már mentem is vissza a paplan alá. Azt gondolnám, hogy ez a része tök jó, de mégsem. Mert mikor ébredek, elfog egy köhögőroham, aminek az a vége, hogy már könnyezve ülök az ágy szélén. Nem részletezem... :S
Egyszóval nyűgös vagyok és egy kicsit elkeseredett. Ma estére a torkom is kapart már megint, amit egy forró itallal próbáltam meg elnyomni. Most úgy érzem, sikerült. ;)

Nincsen ám sok kép:
Zeuszka a gépemen. Az asztal alatt...

A kutyók is itt. ;)

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

Nagyon küzdöttem! Még ma reggel is úgy keltem fel, hogy készülődök és munkába indulok. Aztán zuhanyoztam és mikor kibotorkáltam a fürdőből, Peti Rám nézett és azt mondta, Ő inkább a dokihoz vinne... Tény, hogy nagyon csúnyán köhögök még mindig. Lázam ugyan nem volt, csak hőemelkedés, mégis olyan fáradékony vagyok. A szemeimről nem is beszélve: Amúgy sem, de most aztán nem vagyok egy szép látvány. :S

Szóval Peti bevitt a körzeti dokihoz és meg is várta, míg sorra kerülök, majd hazahozott. Illetve közben bement az ottani kis boltba zsömléket venni, majd a gyógyszertárba, de aztán már tényleg hazahozott. Így viszont kicsit késett ma a melóból, de a lényeg az volt, hogy délután Nála legyen az autó. Nekem meg jól is esett a fuvar. ;)

A dokinéni azt mondta, hogy valami felső légúti izém van és szerinte ez bizony vírus, nem egy szimpla megfázás. Hogy honnan tudja ezt, az számomra még mindig rejtély, de ugye Ő az orvos. :) Most a héten itthon pihenhetek a kutyók örömére, közben pedig tolom Magamba a Mixtura pectoralist, a Neo Citrant és egyéb "finomságokat"...
Ma este már nem mértem láza, viszont egy egész csomag (100 db-os) papírzsepi elfogyott. :S

Miután hazajöttem, semmit nem tettem. Pihentem, ültem a kanapén, a fotelon, feküdtem a kanapén, majd ültem a gép előtt és végül bambultam a hálóban fekve. Kb. ennyi...

Hétfő:

Nagyon jó, hogy mára szabadságot kértem, bár akkor még nem tudtam, hogy ennyire ramatyul leszek... :O 
Az állapotom nem valami hajde, viszont pihentem ma sokat. Aludtam, szédelegtem és megint csak aludtam. Asszem mást nem is tettem. Egyszer megmértem a lázam: 37,6 :S Még mindig hőemelkedés, de nem láz, szóval talán megmaradok. :D Ittam forró italt, szopogattam tablettát és azt kell mondjam, a torkom már nem is fáj. Ellenben az orrom folyik és nagyon sokat és csúnyán köhögök.

Manócskák nagyon örültek ám Nekem. Hozzám lapultak a hálóban, majd mikor a gépnél ültem, Masni még az asztalra is felkérte Magát a párnára. Simán elfeküdt és aludt vagy egy órát.  Pedig a macsik is itt voltak a közelben. ;)

Vasárnap:

Megtartottuk a Russell Terrier és Beagle TúraCsapat XI. túráját a Börzsönyben. :)
Szerintem egész jól sikerült! Bár reggel voltak kételyeim, mikor a hajnali fulladozós köhögésemre gondoltam. :S Peti csinált forró italt, megittam, majd hasonlóan forró zuhany és indultunk. Aztán a kocsiban még egy szopogatós cukorkát is bekaptam és már szinte kaptam levegőt is. :D

Kutyók nagyon örültek, hogy megyünk valahová! Szokásosan tündér módon utaztak, bár Vác után már csak nyüsszögtek az ablakon kitekintve. Masni talán unta az utazást, Süti meg már rohangálni akart... :)

Megérkeztünk elsőnek, előkészültünk és vártuk a Többieket. Most nem voltunk olyan nagyon sokan: 23 kutya és 37 gazdi. Egészen hamar megérkezett Mindenki, kivétel egy autót, de mint kiderült, Ők jöttek a legmesszebbről. Kis tanakodás után úgy döntöttünk, hogy nem ácsorgunk a hidegben tovább, hanem elindulunk. A későn érkezők meg majd utánunk jönnek. Telefonon irányítottam Őket, és fél távnál be is értek Minket. ;)

Próbáltam Én Mindenkire figyelni, de leginkább csak Magamra tudtam. Küszködtem a köhögéssel, az orrfújással, a fejemmel, mindennel... :S Remélem azért kifelé ez nem látszott annyira! Arra emlékszem, hogy nagyon izzadtam. Még mikor lefelé mentünk, akkor is. :O De hagytam, gondoltam, az a jó, ha kiizzadom a bacikat Magamból. Talán... Mondogattam is, hogy most vagy totál meggyógyulok, vagy visszaesek, ha ezt a napot túlélem... :D Hogy végül melyik lett, az majd kiderül...

Nos: Mentünk, sétáltunk, nem rohantunk... Összesen 6 km-t mentünk. (Pontosabban megnéztem és tényleg 6,3!) Nem volt sok, de éppen elég. Az időjárás nagyon kegyes volt Hozzánk: A napocska ugyan nem sütött ki, de hideg sem volt és a szél sem fújt. Pont jó kiránduló időt fogtunk ki. ;) A táv kb. 2/3-nál megálltunk egy tisztáson és megtartottuk a vetélkedőket. Futóversenyt a kutyáknak a gazdikkal és a szokásos agytornát, ami csak a gazdiknak szól és most csak karácsonyos kérdések voltak benne. Újításként azt találtuk ki, hogy ne számítson az idő, hiszen akkor Mindenki kapkodott, nem figyelt, stb... Ezért viszont akinek egyforma pontja lett, Ők (csak Ők) kaptak új kérdéseket a túra végén. És így alakult ki a végeredmény. Itthon aztán átbeszéltük ezt Petivel és arra jutottunk, hogy van még mit csiszolni a kivitelezésen, de elsőre jó volt szerintem. És jobb lesz így a jövőben, mint a kapkodás. ;)

A kocsiknál összesítettük a közönségszavazatokat, Kriszti segítségével kijavítottuk az agytorna teszteket és kezdődhetett is a díjkiosztó. Nagyon szépen köszönöm Kriszti a segítséget!!! :)

És hogy a kutyókról is írjak azért pár sort: Süti nagyon okos, tündér Beagle módjára szaglászott, futkosott egy kicsit, de leginkább csak Ránk figyelt. :) Masni viszont hozta szokásos "Nem látok senkit és semmit, ha itt van Bodza" viselkedését. :S Próbáltuk ám elemezni páran és olyan, mintha tényleg csak a botot akarná elkérni Bodzától. Ám, mikor valaki elvette a botot és eldobta Nekik, Masni akkor is Bodzát figyelte és ugatta, nem a botot. Szóval valami vonzalom féle is lehet a dologban, csak ne lenne ilyen hangos. :(
Mikor megérkeztünk, nagyon beöltöztettük Masnit, hiszen hidegben annyira tud fázni, hogy már szétesik a reszketéstől... Erre persze belegyalogolt a patakba: természetesen Bodza után! :D Totál vizes lett a pulcsija. Nem gond: ott volt még a kabát. Majd, a hegygerincre érve láttam, hogy már a kabátka is totál nedves és sáros, azt is levettem róla. Úgyis rohangál Bodzival, gondoltam, nem fázik. Viszont pont ekkor értünk fel a magasba, egy nagy nyitott rétre, ahol picikét fújdogált a szél. És minimanó persze, hogy reszketni kezdett. Még jó, hogy vittünk még egy pulcsit. A jól bevált kötöttet: Abban jött végig Masni és abban már nem is fázott. Az eddigi legjobb kutyaruha! :)

Már a díjkiosztó alatt is a kocsiban pihentek a manók, szépen lepihentek, miután maguk alá gyömöszölték az összes plédet a hátsó ülésen. :D Hazaindulva azért elrendeztem kicsit alattuk, megkapták a hámokat és szundíthattak hazáig. Én meg küzdeni kezdtem, mert a túra alatt nagyon megfájdult a torkom. Valószínűleg, mert a számon tudtam csak levegőt venni, az meg ugye hideg volt. :S És ott a kocsiban olyan köhögéseket vágtam le, hogy azt hittem kiköpöm a tüdőmet is. Ezt persze itthon is folytattam...
Aztán beültünk egy forró vízzel teli kádba, Peti NeoCitrant is csinált Nekem, Én meg csak elképzeltem, hogy minden rendbe jött. Elkezdtem fényképeket feltölteni, videókat rendezni, aztán nagyon álmos lettem...

Szombat:

Mára kúra, mert holnap túra. :D Bocsi, kicsit bekattantam így estére, talán lázam is van, biztos félrebeszélek. :O
Nos: Bizony izzadtam. Reggelre elég sokat kiizzadtam Magamból, ami talán a lefekvés előtti fincsi berkenyepálinkának köszönhető. ;) De volt azért forró ital is meg szopogatós cukorka. Ma még forró fürdő is. Mindent igyekszek bevetni, hogy holnapra kapjak levegőt. :O

Szóval ma egész nap csak a házban voltam, ültem a gép előtt egy kicsit, majd összedobtam pár melegszendvicset. Jobb híján ebédre. ;) Ma ennyi tellett... Aztán kimostam egy adag ruhát, teregettem és természetesen csomagoltam. Mindent bedobozoltam holnapra, majd "begyömöszöltem" a kisautóba. :) Most már csak Mi kellünk bele és reggel indulhatunk is. :D
Közben néha szédültem, néha melegem lett, majd fázni kezdtem. Nem rég megmértem a lázamat: 37,8 :O Erre gyorsan megint ittam forró italt és Peti mindjárt hozza a páleszt. Aztán irány az ágy! Ugye, hogy holnapra kutya bajom sem lesz? ;)

Peti persze nem uncsizott végig Velem a házban: kiment a kertbe leveleket gyűjteni. Olyanniyra jól ment Neki, hogy megint tele lett a kuka. :O

Péntek:

A mai napban csak az volt a jó, hogy péntek volt! Ezen kívül azt hiszem, minden elromlott. :S
Először is a torkom kapar, folyik az orrom, zúg a fejem és sorolhatnám. Erre jön a női baj, majd a nyűgösség...  De ez csak Én vagyok. :D
Aztán mikor mentünk be a városba, hallottuk a rádióban, hogy megint kigyulladt a metró és most nem jár egy jó nagy szakaszon. A Nagyvárad tértől autóbuszokkal lehet tovább menni. "Na remek!" - mondtam. :( Peti oldalra nézett és azt mondta: "Ilyen állapotban nem buszozhatsz" és bevitt a melóba. :) Köszönöm Bogár! Annyira jól esett, hogy azt elmondani nem tudom. Ültünk a dugóban, mellettünk igen sok buszban nyomorogtak az utasok. Merthogy ugye a reggeli csúcsforgalomban történik ám az ilyen... :S
Ezért aztán Peti kicsit elkésett ma, de jó ügyet szolgált. :)

A melóban is voltak furcsaságok, de nem tudom, leírhatom-e. Konkrétan most nem a munkával kapcsolatban, az halad, ha csinálják. ;) Viszont az irodaszer rendelést is Én végzem Nálunk és az ma kiakasztó volt. Meghozták a csomagot, de a vége az lett, hogy egy dolgot át sem vettem... Visszáru, stb... Közben meg kihűlt a Neo Citranom az asztalon. :S

Meló után hazajöttünk, kutyáztunk, cicáztunk... Aztán meg telefonáltam, húst intéztem a majdani kolbász gyártáshoz és végül elmentem bevásárolni. Közben Peti felment a padlásra. Most már sokadszorra... De nem látott semmit. :( Illetve az ominózus helyen, ahol halljuk a dobogást néha, ott bizony van pár mini kaki. Szerintem ez nem egéré, mert annál nagyobb, de egy macska produktumánál viszont kisebb. Talán tényleg pézsmapocok. (?) Peti vitt fel pár rongyit, amit kutyapisivel itattunk át. Ezt a tippet kaptuk, hogy ha érzik a szagot, akkor elköltöznek az albérlők. Hát majd meglátjuk, egy próbát megért. :)

Mai képen: Masnika és az Ő rágcsija. ;)

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Lerobbanni látszok, hogy a fene egye meg! Pedig ez így a hétvégi túra előtt nagyon nem jön jól! :(
Tegnap este óta kapar a torkom, mára meg már az orromat is törölgetem rendesen... :S Megittam egy forró italt és most is éppen cukorkát szopogatok. Minden erőmmel küzdök, hogy fenn tartsam a jó állapotomat, mert bizony túrázni fogunk vasárnap. Akkor is. ;)
És szeretnék majd levegőt kapni! Sajnos volt már olyan, hogy a náthától alig láttam és olyankor sokkal bajosabb egy hegyet megmászni. :S De bízom ám a friss levegőben is, hogy az majd segít. :D

Ettől eltekintve átlagos napunk volt. Reggel olyan szél volt, hogy majd levitte a fejünket, de csak bejutottunk a melóba. Onnan meg külön jöttünk haza. Peti céges megbeszélésre ment, Én egy Csapat támogatójához átvenni egy csomagot. Aztán haza... :)

Itthon: kutyák, net, cicák, játék, stb...

Egyetlen mai kép: Vilmos herceg :)
"Ez mégis csak az Én székem. Kibéreltem, emlékszem." :)
Mostanában ez megy. Annyira megszerette a széket, hogy amint felállok, Ő már ugrik is fel rá...

Egy évvel ezelőtt...>>

Szerda:

Ma reggel is volt ám tombolás. :) Hiszen majdnem mindennapos. ;) Viszont ma egy kedves "barát" is csatlakozott: a pléd-szörny. :D Süti egyik kedvenc játéka, hogy bebújik a pléd alá és onnan támad Masnira vagyis inkább incselkedik Vele. Masni pedig boldogan támad. Készült erről egy videó, igaz, nem ezzel kezdődött. Én meg balga módon nem állítottam le a kamerát, mert gondoltam, majd este kivágom a középső, uncsi részt. de nem sikerült... :O Ez a fotógép mov. formátumú videót kreál, amit valamiért nem szeret a szerkesztő vagy mi... Tudom, tudom: tuti van másik, amivel simán meg tudnám ezt tenni, de ahhoz meg nem értek. :S Illetve most nincs időm letölteni, megtanulni, stb, stb...

Szóval íme a videó egyben:

Plusz egy kép: Ez a pléd másra is jó ám ;)

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

Mikulás napja volt ma. :) Igaz, hogy az említett "személy" éjjel kellett volna érkezzen, ám ezt mégsem tette. :D "Illetve volt itt, csak nem merte a kertben hagyni a csomagot. De hagyott itt egy cetlit, amivel átvehetjük a postán!" - Mondtuk ezt reggel a kutyóknak. ;) 
És nem is hazudtunk akkorát, ugyanis ma tényleg a postán kezdtünk, ahol átvettük az ajándékukat. 2 szép polár plédet kaptak, amit igazából takarónak szánok majd a kocsiba. Ugyanis a túrák után igencsak átfázva szállunk be a szintén hideg kocsiba. Na akkor fog jól jönni ez a két szépség. :)

És hogy az ünneplésből a cicák sem maradjanak ki, májkrém partyt rendeztünk este Mindenki nagy örömére. Kivétel ugye Ábelt, aki duzzogva feküdt a tálja mellett. Aztán persze Ő is megkapta a tejcsi adagját és kiengesztelni látszódott. :)

Röviden ennyit tudnék a mai napról elmondani. A többi csak a szokásos...

Hétfő:

Munkanap... Igazából ennyi, amit zsörtölődés nélkül el tudok mondani.
Mert amúgy a hír, hogy egész nap vizes székeken ültünk. Hogy miért? Mert a hétvégén nagytakarítás volt az irodánkban, ami magában ugye nagyon jó dolog, csak valamiért ezek a takarítok ezt árasztásnak veszik. Még a padló is cuppogott a lábunk alatt, bár az ugye a cipőnk vagy papucsunk miatt nem volt olyan zavaró. Ellenben a nedves széken ülni... :S Raktunk rá újságpapírokat, de így is csak kb. 1 óráig bírtuk...
Aztán valahogy délutánra rendeződött a helyzet. Vagy már megszoktuk (:D) vagy mert a test melegünktől megszáradtak a székek. :O

Munka után ma megint szervezkedtem, leveleket írtam és persze, hogy játszottam is. ;)
Apa-gazdiék a kanapén puhultak, míg a cicák cikáztak a házban körbe-körbe... :O

Most pedig megint mérgelődés van, mert 2 napja úgy néz ki, hogy a blog.hu régi admin felülete nem működik. :( A kellemetlen az egészben, hogy az új még nem is üzemel, csak egy béta verzió, ami igencsak sok hibát tartalmaz. Ám mégis úgy látszik, hogy ezt kalapálják és a közben keletkező problémákat a régi felületen több napba telik orvosolni. Szomorú. :S

2 kép:
Cicók reggel az ablakban. Lesték az elsuhanó faleveleket. :)

Esti kanapézás: Pihi és egy őrkutya. :D

Egy évvel ezelőtt...>>

Vasárnap:

Ez a nap is eltelt... Nem teljesen úgy, ahogy azt terveztük, de végül azt hiszem, jól alakultak a dolgok. :) 

Reggel megint sokáig aludtam. Talán 9-kor ébredtem, mert kellett. De bevallom, simán tudtam volna még tunyulni. ;) De időpontom volt a fodrásznál, ami igenis fontos. Már nagyon csúnya volt a fejem. (Mondjuk így sem szebb. :D)

Mielőtt elmentem, még betettem egy mosást, ami remekül le is járt, mire hazaértem. Lehetett teregetni, vasalni... Majd mivel a délutáni programunkat lemondták, ezért sétálni indultunk a manókkal. Eredetileg nem akartunk nagy kört tenni, csak a szokásosat a lakópark szélén. De Bátyám ugyanolyan hirtelen ötlettől vezérelve csatlakozott, így tovább mentünk. Erre még sosem jártunk, azt hiszem nem is volt "kiépítve" eddig ez a szakasz. Na most sincs, csak el van simítva a talaj, mert nagy munkagépek jártak erre.
És amit nagyon, de nagyon sajnálok, hogy itthon hagytuk a fényképezőgépet. :( Pedig szuper szépen sütött a nap, bőven elég volt egy pulóver és főleg Süti és Masni nagyon élvezték a szabadon sétát! Masnika annyira bepörgött, hogy rohangált előre, majd vissza,mögénk, aztán elénk. Néha "bejelentkezett" Nálunk egy-egy jutifalatra, de már rohant is tovább szaglászni. Eszméletlen sprinteket nyomott. Nagyon édes volt! :)
Gondoltunk, délutánra majd elfárad, de egy Jack Russell ugye ennyitől nem ám!

Mindenesetre Mi ebédeltünk, majd tettünk-vettünk... Peti még a kertbe is kiment faleveleket gyűjteni, Én meg bent konyháztam. Mára már csak a heti köretek maradtak, meg egy kis körözött, ilyesmi. ;) 

Este pedig irány a kanapé! Ma Én is bealudtam a pléd alatt. Süti és Masni is Mögém bújtak, szuszogtak, melegítettek. :) 

 

Szombat:

Ma megint voltunk az ELTE Etológia tanszékén. Lassan már ismernek Minket. :)
Kis kavarodás ugyan volt, mert aki mára hívott Minket, kiderült, hogy bent sincs. Minket vártak, de ma ugyanaz a teszt volt, mint amit 2 hete már megcsináltunk. :O Na de sebaj, Mi nem bosszankodtunk, legalább sétáltunk, kimozdultunk és még hasznos is volt, ugyanis Sütivel megcsináltuk újra az utolsó részt, amin a múltkor már nem nagyon figyelt... Aztán pedig Masnival is tettünk egy próbát. Mert olyan nincs, hogy egy Jack Russell-t ne lásson a gép - mondta a lány. :) És tényleg. Végül Masu egy kis asztalra ült fel, amolyan sámlira, bár még Én is elfértem mellette. Szóval olyan volt, mint egy minike asztal. És a gép látta, és Masni nézte, egyszóval szuper módon értékelhető tesztet produkált. Igaz, hogy egyszer elkalandozott, mert a földre leesett egy pindurka jutifalat. És a képek nézegetése helyett Masni inkább csak azt nézte. Nekem totál úgy tűnt, hogy csak lefelé mered és szugerálja a falatkát. De visszanézve látszott, hogy egy-egy pillanatra rápillantott azért a képernyőre is. ;) 

Miután hazajöttünk, gyorsan ebédeltünk, majd Én beköltöztem a konyhába. Sütöttem-főztem, sütöttem... :) Kipróbáltam pár újdonságot is, amiből este csak a sütit kóstoltuk meg, de az isteni lett! ;)

És eljött az este, amikor nem tudtam leülni a székemre, ugyanis Vilmos úgy gondolta, hiába van most már gurulós lába, ha Ő eddig ebben aluszkált, akkor ez továbbra is jár Neki. :) Én meg "rendes" Anya-gazdi lévén hagytam Őt aludni... És elmentem a kanapéra a kutyókhoz puhulni. :) 

Péntek:

Ma sem történt semmi olyan extra különös... Végre péntek lett, mégis nagyon nehezen keltem ki reggel az ágyból. Peti valamiért hajnalok hajnalán ébredt és ki is engedte a manókat a kertbe. Csak aztán vette észre, hogy még 5 óra sincs, szóval Mindenki visszabújt a saját ágyába. ;) 

Majd ugye reggel lett, készülődtünk, dolgozni mentünk, délután hazajöttünk. É bevásárolni mentem, Peti pedig itthon maradt a manókkal. És akkor a dolgozó feletti részről megint hallatszottak a dobogások, kaparászások. Illetve kivehetően a mászkálások. Nosza: Peti fel is ment a padlásra, de persze nem látott semmit. Hiába: Már ha lenyitja a padlásfeljárót, annak nagy hangja van. Bárki lakik is odafent, elbújik vagy leszalad a kertbe, ki tudja...? :O Mindenesetre az megnyugtató, hogy nincsen fent rendetlenség vagy sok ürülék, szóval reménykedem, hogy nem egérféle a lakó. Talán nyest vagy még akár macska is lehet...

Ugye Minket egyelőre nem zavar, viszont nemsokára megint jön a kolbász szezon és akkor bizony felkerülnek a füstölt példányok. Szóval addigra rendeződnie kéne a helyzetnek...

Képek:
A padlásunk: alja...
Üveggyapot (vagy mi) hőszigetelés van letéve a legnagyobb részen.
Látszólag minden rendben...

 

Este a kanapén: "Tv-t nézünk Apa-gazdival" :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Ma ugye újból dolgozni mentem, szóval megint csak átlagos dolgokról tudnék beszámolni...

Peti korán kelt, majd a kutyók is jöhettek vissza az ágyba. Ébredés után pedig készülődés és utazás a melóba... Délután pedig Én megint bent maradtam tovább, míg Peti hazajött és összebújt a kutyókkal a kanapén. :)
Süti tényleg olyan szinten tud Mellénk bújni, hogy közvetlenül simul az oldalunkhoz, közben a testével melegít. :)  Masnika pedig pörög, mint mindig.

Mikor hazajöttem, kicsit gyakoroltunk pár trükköt. Konkrétan a pörgést. Irtó édesek, de ma is rájöttem, hogy egyszerre nagyon nehéz Velük. A legjobb lenne külön foglalkozni a manókkal, legalább odáig, míg már nagyon jól tudják a dolgokat. Utána persze mehet már majd együtt...

Szerda:

Sikerüüüüült!!! :) 
Asszem több, mint egy hónapos egyeztetés, veszekedés, mérgelődés után, de ma végre megjavították a székemet. Jöttek, néztek, kalapáltak, kicseréltek, majd kb. 5 perces munka (na meg fizetés) után már el is köszöntek. Szuper jóóóóó!!! 

Ezért persze ma kivettem egy nap szabit és itthon ténykedtem. Vagyis inkább pihentem. Maratonit aludtunk ma délelőtt a kutyókkal. :)
Aztán kicsit takarítottam, majd főztem és végül kicsit csomagoltam a TúraCsapat-os szobában. ;)

Kedd:

Átlagos kedd jellemzi a mai napot is. Mily meglepő... :D
Bár van itt valami, amit még tegnap gondoltam leírni, csak aztán jöttek az apró lábak és neszezésük a padláson, és el is felejtettem. :O

Szóval, tegnap reggel a melóban "meghalt" a gépem. :( Sajnos totálisan, ugyanis be sem tudtam kapcsolni. Csak zúgott, zúgott, próbálkozott... Mi is próbálkoztunk, ki-be kapcsoltuk, stb, stb... Végül pedig segítséget kértem egy arra hivatott kollégától. ;) 
Ő elvitte a gépet, majd kis idő múlva visszajött és azt mondta: Azt már nem is hozza vissza. :O Sajnos totál kimerült...

Viszont hogy valami jó is legyen az egészben, kaptam egy vadi új, szuper gépet, és aminek még jobban örülök, végre egy normál méretű monitort. Asszem 19 colos (vagy hogy kell írni). Kollégáim irigykednek is, de az IT-s kolléga szerint most már ez a standard, így lassan Mindenki ilyet kap majd. :)

Tudom, hogy ez igazából tegnap történt, viszont még ma reggel is mosolyogva léptem az irodába és újból örültem. :)

Ezen kívül ma nem történt semmi extra. Dolgoztunk, majd hazajöttünk.
Ja! És beszéltem a székszervizzel, akik nagy valószínűséggel végre holnap eljönnek és megszerelik a székeinket. De erről majd holnap biztosan írok. Szurkoljatok, hogy tényleg jöjjenek!!!! 

Este a szokásos pihi megy Nálunk minden nap. Apa-gazdi, Süti és Masni bealszanak a kanapén, Én a gépet püfölöm vagy csak úgy nézem, olvasom... Ma épp játszottam. ;)

A pihis kép: Apa-gazdi Sütivel :)

 

Egy évvel ezelőtt...>>

Hétfő:

Buli van a padláson. Most már több napja, de mindig csak este... :O 
Hogy egerek-e, az kérdéses, de szerintem valami nagyobb állat lesz. A lényeg, hogy halljuk. Mivel a dolgozó fölött nincsen beton födém, lévén ide terveztük a majdani lépcsőt, (Hja...) a gipszkartonon keresztül nagyon is hallatszik, hogy valakik fent motoszkálnak.
Őszintén megmondom, engem nem nagyon zavarnak, feltéve, ha fent maradnak... ;) De érdekes módon, valahogy december vagy január körül már elmarad a motoszkálás. Vagy elköltöznek vagy valami más... Merthogy nem ez az első tél, amikor ilyet tapasztalunk.

Nos: A cicáknak is tetszik a dolog, legalábbis érdeklődnek nagyon. Általában mind a négyen itt ücsörögnek körülöttem és kémlelik a plafont. :)
Ma viszont Zeusz felugrott a magas szekrény tetejére, hogy onnan még közelebbről hallgassa a neszezést. :) Nagyon ritkán ugrik oda fel, hiszen nagyon magas. Mégis ez a több, mint 7 kilós cica olyan játszi könnyedséggel és profizmussal ugrott fel, hogy az eszméletlen. :O Aztán persze Anya-gazdi azon aggódott, hogy hogyan jön majd le. Na de nehogy már egy ilyen profi macskának ez gondok jelentsen. Simán megoldotta. Becélozta az ablakpárkányt és puhán, ruganyosan érkezett le. :)

Néha kell az ilyen tapasztalat. Ilyenkor döbbenünk rá, milyen csodás állatokkal élünk együtt. :) A Többiekről nem is beszélve. ;)

Vasárnap:

Nagyon rossz ám, hogy csak 2 napos a hétvége. :D Simán kibírnám, ha 3 napos lenne, ami után csak 4-et dolgozunk. ;) De félre a tréfát: örülök, hogy van munkám! 

Ma délelőtt fotózásra vittem a kutyákat. :) Még sosem voltam ilyenen, ezért nem tudtam, mi vár Rám. Egyedül mentem, mert Peti eredetileg ugye elutazott volna, így viszont itthon maradt "dolgozni". Utólag belegondolva, jobb is volt ez így, mert talán zavart volna olyan szempontból, hogy nem csak Rám figyeltek volna a manók...
Így viszont Tamás segített, mert mikor az egyik kutyót fotózták, addig a másik kutyó pórázon várakozott és élvezte Tamás simogatását. :) Köszönöm a segítséget!!! 

Na de kezdjük az elején: Kicsit korábban érkeztünk, ami tervben is volt, hiszen akartam, hogy mozogjanak, futkározzanak a manók előtte. Pont egy park mellett álltunk meg az autóval, szóval nagyon ideális volt a helyszín. Tettük pár kört, kutyók elintézték a dolgaikat, majd Tünde telefonált, hogy mehetünk. Nálam volt a póráz, de a környék nyugis volt, Süti és Masni pedig nagyon figyeltek Rám. Ezért póráz nélkül tudtunk átmenni az úttesten és odasétálni a helységhez. :) 

Aztán kezdődhetett a munka. Konkrétan munka volt. :O Asszem kicsivel kevesebb, mint 1 órán keresztül treníroztam (vagyis próbáltam) a kutyókat, hogy hova álljanak, üljenek, feküdjenek, figyeljenek. Le is izzadtam. :D Viszont nagyon élveztem. És bár nem Én voltam a fotó masina mögött, mégis érzem, hogy szuper jó fotók születtek. Nagyon kíváncsi vagyok rájuk, mindenképpen megmutatom majd, ha megkapom őket. Készültek egy személyes és közös képek is. :) 

Aztán hazaautóztunk. Itthon pedig egy gyors ebéd után, ismét főzni kezdtem a konyhában. Vagyis először vasaltam, csak aztán mentem a konyhába. Közben azért idekukkoltam a géphez, kicsit játszottam, leveleztem, szervezkedtem...

Peti kiment a kertbe egy kicsit, de hamar visszajött, ugyanis irtó hideg van már a kerti munkához. Aztán csak úgy pihengéltünk, filmet néztünk...

2 kép:
1 kerti...

1 benti... :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Szombat:

Ma délelőtt Apa-gazdi elment itthonról. Mi meg addig tovább pihentünk a manókkal. ;) 
Aztán csak kikeltünk az ágyból és beraktam egy mosást, majd besóztam a halat, fotóztam, TúraCsapatos ajándékokat csoportosítottam és csomagoltam. Egyszóval a szokásos. :)

Délre már Peti is visszatért és segített egy kicsit a konyhában, míg Én teregettem. Isteni fincsi halat ebédeltünk, utána pedig már csak pihengéltünk. Azaz Én megint csomagoltam, de közben filmet néztem, így felfoghatjuk pihenésnek is. ;) 

Este pedig fájni kezdett a fejem. Egyre jobban, egyre sajgósabban és feszítőbben. :S Előre mentem az utca felé és megéreztem: Eszméletlen benzin szag terjengett a garázs felől. Belépve pedig még meg is csapott Minket a konkrét benzingőz (vagy mi...). Eleinte megijedtünk, aztán hamar rájöttünk, hogy mi a "gond".
Peti hazafelé bement tankolni és "tele" kérte. Mivel egyedül volt, nem nagyon tudta figyelni a kutast, mert bement a pénztárhoz (Itt nem engedik az önkiszolgálást. :S) és az biza az teletöltötte, sőt...!!! Itthon meg a meleg garázsban a benzin kitágult (vagy mi) és csurgott is le a kocsi oldalán... :( 
A megoldás: Cicákat bezártuk a hálóba és kitártuk az ajtókat, hogy szellőzzön. Peti pedig elment a kocsival egy körre a város körül. Röhej, mi? De a lényeg, hogy a fejfájásom elmúlt és a ház is kiszellőzött. :)

Közben pedig kicseréltem az ajtódíszünket, mivel holnap úgyis itt van advent első vasárnapja. Ez is fura, annyira nincsen karácsonyi hangulatom...

Péntek:

Ma totál átszerveződött a közelgő hétvégénk. Eleinte rosszul fogadtam, de azért hamar megbarátkoztam a gondolattal és átszerveztem a gondolataimat is. ;) 

Plusz este végre átvehettem az áhított csomagot és még egy másikat is. Hála Anyukámnak, aki átvette helyettem a futároktól. Köszönöm!

Este bevásárolni mentem, majd hazajöttem, ahol Masnika kapta meg a szokásos szuriját. Nagyon ügyesen és jól viselte! Szuper módon nyugton maradt, utána pedig ugrándozott örömében. :) Talán, mert vége lett, talán mert tudta, hogy jutifalatot kap utána. ;)

Erről készült pár kép:
Jutiiiiiii! :)

 

Utána: már lent. Még juti! ;)

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Ma bizony megint bosszúsra kerekedett az egész nap. :S Még mindig dühös vagyok! :( 

Címszavakban: Metró, emberek, Magyarország, futár, egyszerű, bonyolult... Hhhhrrrrrrrrr!

Reggel viszont szépségesen, ám hidegen deres kert látványára ébredtünk. Aztán induláskor még a hó is esett, bár ezt a hírekben cáfolták (hogy mi vaaaaan???). Na mindegy...

Szerda:

Semmi, semmi, semmi... És kb. ennyi, amit a mai napról le tudok írni.
Csak a szokásos: reggel olyan álmosan és fáradtan ébredtem, hogy még a kocsiban is majdnem elaludtam, pedig akkor már túl voltam egy majdnem hideg vizes zuhanyzáson....
Aztán munka, majd haza, tervezgetés, szervezés, bealvás a kanapén és már este is lett. ;)

Mindenki pihengél...
Itt Ábel:

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

A mai napom kicsit furára sikeredett. Na nem vészesen, csak itt bent, az érzéseimben. Kolléganőm mondásával élve "még a sz@r is büdös volt". :D
És tényleg! Ébredés után minden elkezdett zavarni. A hangok, a fények, stb, stb... Érdekes volt mindezt észlelni, de ugye ez is Én vagyok. Azért igyekeztem elnyomni. ;)
Most sem untatnék ezzel senkit...

Délután siettünk haza a tündér manókhoz. Kicsit még ügyködtem a konyhában, majd leültem a gép elé. Peti pedig a kanapéra pihent. Eredetileg TV-t nézni kuckózott oda, aztán máshogy alakult... :) Kutyók társaságában bizony édes a pihenés.

Hétfő:

Ismét nekivágtunk egy átlagos hétnek, kezdve a hétköznapokkal. ;)
A melóban annyi történt, hogy "forogtunk" munkafelosztás terén. Mostantól majd mást csinálok... Semmi extra, csak megint bele kell rázódnom.

Viszont kicsit hamarabb jöttem el ma, mert fogorvoshoz mentünk. Csak az éves, szokásos felülvizsgálat, ahol - ahogy vártuk - nem találtak semmi bajt. Nagyon ügyesek vagyunk! :)

Este, itthon pedig punnyadás következett: Én a gép előtt tervezgettem, Peti meg a kutyókkal aludt el a kanapén.

Kép: Loli-Vili

 

Egy évvel ezelőtt...>>