A Nagy család élete

Süti a papucsrabló. Igazából mind két kutyunk felfedezte, hogy milyen jó dolog a gazdi papucsát elcsenni és rágcsálni. Csak a gazdiék általában ezt észreveszik és visszakérik a papucsot. Mégis, mikor nem figyelünk, akkor Süti bogyó nagyon édesen, fejét felszegve büszkén fut vele a nappaliba! Olvastam valahol, hogy a Beagle gazdiknak nagyon jó humorérzékkel kell rendelkezniük. Asszem ez bennem megvan, és néha tényleg nagyot mosolygok kiskutyáinkon. Van itt még egy példa: Mikor együttes erővel vonszolják Apa-gazdi hátizsákját az étkező felé. Ki-ki a maga pántjánál fogva. Vagy mikor Masni felkapja valamelyikünk cipőjét - ami valljuk be: nagyobb, mint Ő maga -, és fut vele, hogy igen, Ő is megszerezte!

Zeusz és a kutyik között is nagy előrelépések történtek. Zeusz eddig csak a komoly szemlélő szerepét vállalta magára. Na ez még mindig így van, bár egyre közelebb merészkedik. Ha kutyókáink elég lassan és halkan közelítenek, még arra is hajlandó, hogy összeszaglásszanak. Azt nem tudom, hogy nagy betűs, együttalvós Barátság lesz-e ebből valaha, de az biztos, hogy mostanra mindenki megszokta, hogy többen lettünk. (Lesz itt nagy meglepi, ha a hétvégén hazahozzuk Ábelt és Lolát is... ?? :) )

Vacsora:

Masni és a rágcsálás:

Apa-gazdi cápás mamusza:

A bűntény:

Ma délután voltam a kórházban látogatni és érdeklődni Süti állapotáról. Elmondták, hogy egész éjjel hányt szegényke. Megnyugtató, hogy ez alatt jó kezekben volt. Azonnal tudtak a betegségére reagálni. Kapott infúziót és gyógyszereket. Jó döntés volt tegnap benthagyni...

Mára már elmúlt a hányás, viszont a híg bélsár sajnos megmaradt. Ami a legjobb hír, hogy egészen jó étvággyal eszik. Míg ott voltam, végig nagyon bújt. Nem fogadott olyan kitörő örömmel, mint Masni, de ez nem is baj. Hiszen nem egyformák a kutyusok. Bár ha azt vesszük, hogy végig nagyon bújt és kapaszkodott, akkor ez betudható kitörő örömnek is!

Kértem a doktornőt, hogy vizsgáljuk ki, mi is pontosan ez a betegség. Azt tehetik, hogy a legközelebb produkált bélsarat elküldik a laborba és megvizsgálják. Csinálnak egy bakteriális tenyésztést, talán? Na már erre sem emlékszem. :( Szóval kb.5 nap, mire meglesz az eredmény és okosabbak leszünk. Addig is előreláthatólag Süti csütörtökre feljavul annyira, hogy hazajöhet velünk!

Képeket sajna nem tudtam csinálni, mert Peti nem tudott velem jönni...

Már tegnap nekiálltunk a kerítést lefesteni. Peti a léceket lazúrozta, Én a vasat kentem. Sajnos hamar abba kellett hagynunk, mert elég nagy szél kerekedett, ami az összes port a frissen lefestett kerítésünkre hordta.

De mivel a munka megvár, ma folytattuk a festegetést. Nagyon sokat haladtunk. Az összes rövid léc le van festve és a hosszabbikból is egészen sok. (persze csak az egyik oldala… és csak 1 rétegben) A vas festéséből csak a kiskapu hiányzik. ( ez is egy rétegben… viszont mind 2 oldalt :) )

Az első:

Festés után: (ugyanazok, csak a megvilágítás más!)

Nyíló kapu lefestve:

Gurulós kapu készül: (estére ez is kész lett.)

Amit még megemlítenék, hogy a frissen megjavított szivattyúnk, megint megadta magát. Most valami elektromos gondja van, leégett az egész cucc vagy mi. Csak nagyon drágán lehetne megjavítani. Úgy döntöttünk vennünk kell egy újat… Szombat este megint kannából kényszerültünk locsolni. Sajnos ez nem olyan hatásos, mint a slag, ezt mondanom sem kell. Reggelre már tök száraz volt minden. Na de panaszomat meghallva, Szüleim a segítségünkre siettek, és a tartalék szivattyújukat ma áthozták nekünk. Ezúton is köszönjük!!!  (Hogy nekik  miért van tartalék? Tavaly hasonlóan jártak, mint Mi most. Vettek egy újat, de a régit is megcsináltatták. Megfontolandó, de pénzkérdés is. )

A szomszédok viszont elámulva nézegették a kertünket. Mondták, hogy milyen szép és milyen rendben van. Pont akkor, mikor ma este végigjártam és szemügyre vettem, mennyi munka lenne. Gazolás, retek ritkítás, kapálás, borsó támasz készítés, és még sorolhatnám… A kerítés festés és a benti háztartás elvitte minden időmet.

-------------------------------------------------------------------------------------
Na és a kutyik: Amit tegnap írtam, hogy Süti egy gombóc „zabagép”, hát igen. Nagyon sokat tud enni. Sokkal többet eszik, mint ami a korának megfelelően elő van írva. Kénytelen voltam neki plusz enni adni, mert Masnitól eszi el a kaját. Mikor aztán megkapta a plusz adagot, láthatóan megnyugodott és boldogan kezdett játszadozni. Viszont Masni ekkor kicsit túlette magát. Akkora lett a pocakja, hogy háton fekvésből csak igen nagy lendülettel tudott talpra állni…

Ami még fontos, hogy a kutya-macska barátság is alakulóban van. Vili nagyon bátor és már szaglássza is új tesóit. Kicsit még morog néha, de nem veszélyes. Zeusz inkább még mindig csak megfigyel, de sokkal több időt tölt ezzel, mint tegnap tette. :) )

Ezen a héten nagyon sok olvasót szereztünk. Igazából nem tudjuk hogyan, de naponta több, mint 30-an olvassák beszámolóinkat. Köszönjük!!! Ezért gondoltam, megírom, mi is történt velünk eddig ezen a héten. Mivel holnap elhozzuk kiskutyáinkat, ezért biztos minden csak róluk fog szólni... Az eddig történtek meg feledésbe merülnek. :)

Kedden végre visszakaptuk a szivattyúnkat. Végre vége a kannából locsolásos 2 hétnek. Nagyon lelkesen csináltuk ugyan, de azért elég fárasztó volt. Viszont azóta mindkét nap esett az eső, ezért még nem élvezhettük a slagból locsolás előnyeit.

Tegnap telefonált a lakatos mester, hogy pénteken már hozná is a kész kapukat és fel is szerelné. Hurrá! Hamarabb, mint ígérte. Ezért gyorsan utánaszámoltunk és ma reggel ki is válogattuk a kerítésdeszkáinkat a tüzépen. Ma elszállítják az asztaloshoz, aki méretre vágja nekünk és onnan meg Mi fogjuk hazahordani szombaton. Addig igyekszünk a lazúrt is megvenni, hogy a hétvége megintcsak dolgosan teljen.

Keresőrobotunk szagot fogott!
A zekszpressz újságban képek jelentek meg Süti kutyáról és kis családjáról!
Tessék, mi is megmutatjuk őket!

Süti kutya testvéreivel. Ő balról a második:

Süti (balról) egyik bátyjával:































Már alig várom a jövő hét pénteket, amikor hazahozzuk Sütit!