A Nagy család élete

Csütörtök:

Rendeltem egy csomagot. Nem volt első alkalom... Mivel munka időben nem igazán szoktunk itthon lenni, ezért általában cetli fogad a postaládában, hogy átvehetem a postán. Eddig ez így működött, bevált, mindenki boldog volt.
Tegnap viszont fura dolog történt. Éppen a melóba tartottunk és robogtunk az autóval a város felé, mikor csörgött a mobilom. Egy férfi hang volt, hogy Ő a postásunk és csomagot hozott, mit tegyen? Nem fura??? :O Na mindegy, mondtam Neki, hogy nem vagyunk ugye otthon, majd bemegyünk érte a postára. Mondta, hogy akkor hagy itt értesítő cetlit, stb, stb... Nem is beszéltem róla többet, max. ha nem annyit, hogy milyen rendes dolog ez a postástól, hogy még meg is kérdezi, mit tegyen. Ám fura, mert egyáltalán honnan tudja a számomat??? 
Délután a cetli ott volt a ládában, meg is nyugodtam és ma reggel be is mentünk a postára. Na innen viszont már igencsak felhúzott szemöldökkel távoztam. Átadtam a cetlit, majd pötyögtek a gépbe és közölték Velem, hogy a kézbesítő ma megint kivitte a csomagot. Miért??? Nem értem! A cetli azt írja: "A küldeményt átveheti az értesítés keltét követő munkanaptól számított 10 munkanapon belül" Ez akkor nem azt jelenti, hogy ha a kelte tegnapi - hiszen akkor kézbesítették először -, akkor mától átvehetem a postán???
Ok, nem dől össze a világ, hogy most akkor majd holnap is be kell érte mennem, csak nem értem. A kis hölgy az üveg mögött ma széttárta a karját és azt mondta: Ez van. Hát köszöntem és eljöttem...
Mert ugye, ha tegnap nem kapom azt a telefont, akkor még talán fenn sem akadok a mai "újra kézbesítésen", de akkor minek beszéltük meg...??? 

Ezek után pedig már csak reménykedni tudok, hogy a csomagban az van, amit rendeltem. :D 

Amúgy a napunk átlagos volt. Kissé késve indultunk munkába, majd Peti egyedül jött haza, Én pedig tornázni mentem. :) Most este meg már csak arra van erőm, hogy ezt a blogot megírjam és behuppanjak az ágyba.

Szerda:

Ma megtörtént a nagy gyomirtózás. Igaz, okozott némi feszültséget, hogy a kutyákat hogyan zárjuk el közben, illetve nem is közben, hanem majd utána... Olvasgattam a neten és néhol azt írták, kb. 1 hétig ne is engedjük a kutyákat a kertbe, néhol pedig sokkal lazábban kezelték a dolgot. Aztán alaposabban kezdtünk kutatni és kifejezetten a Peti által vásárolt gyomirtó "hatásait" kerestük. A lényeg pedig, hogy semmi bajuk nem lesz a kutyiknak tőle, mondjuk 24 óráig azért ne nagyon futizzanak és hemperegjenek bele, de aztán már nem gond. Ami viszont baj lehet, ha esznek a fűből még kb. 1 hétig.
Na és persze ki szokott füvet rágcsálni? Na ki? Hát persze, hogy Masnika! Szóval mostantól az lesz, hogy először is megpróbáljuk Masnit minimálisan kiengedni, éppen csak hogy végezze a dolgát és futkározzon max. Ha pedig már "unalmában" füvet kezdene rágcsálni, akkor bejön a házba. Na és persze, mikor kiengedjük, mindig megy Vele valaki és figyeli.
Sütivel ebből a szempontból nincs nagy gond, talán ha egyszer láttam füvet enni. Őt inkább a szagok és az ugatás kötik le. :D De természetesen azért Őt is "megfigyeljük". :)

Más ma igazából nem nagyon történt a szokásoson kívül. Reggeli teendők, összebújás a manókkal, majd munka, utána haza... Itthon pedig Én gyorsan locsoltam, Peti közben összekeverte a permetszert, majd neki is állt a melónak. Még az utcára is jutott, aminek nagyon örülök! Rég óta neki akarok állni az utcát is kigazolni, de valahogy sosem jutok oda... :( 

Aztán még tobzódtam is a kertben, mert annyira szépséges már minden. Bontakoznak a levelek, bimbók, virágok! :) Egyre zöldebb és élénkebb a kert. 

Kedd:

Az úgy történt, hogy Masnika ma reggel is -  mint minden reggel - Süti társaságában kirobogott a kertbe. Minden reggel így történik, szóval ebben nincsen semmi extra. Én közben cicókat etetek és almot takarítok, Peti az előszobát teszi rendbe. Mire ezekkel végzek, Masni manó elvégzi a dolgát és odacsücsül a terasz ajtó elé leterített rongyira és kukkol befelé, úgy várja a reggelit. (Süti közben rohangál és ugat, persze...)

Ma reggel azonban Masni nem volt a "helyén". Mikor kimentem, persze jött a kajcsiért és nekilátott, bár már akkor is fura volt Nekem a szája... Habzott! :O 
- Ó, a fenébe! Gondoltam, hogy megint varangyot rágcsált. :( És igen, gyorsan szóltam Apa-gazdinak, aki kimenekítette az addigra asszem már halott varangyot és kivitte a csatornába. Masni behalámolta az egész reggelit, aztán bejött a házba. Furin viselkedett...
Habzott a szája, öklendezett, majd egyszer csak sooook-sok nyálat adott vissza. Mikor kitakarítottuk, és már azt hittük, pici kutyánk megnyugodott, egyszer csak remegni kezdett, majd az egész reggelit pakolta a nappali szőnyegre. :( Édes manó! 
Én megijedtem és a netet kezdtem bújni, miközben Apa-gazdi összebújt a kutyókkal a kanapén. Pici kutya pedig láthatóan megnyugodott. Ennyi kellett, hogy visszajöjjön a minden...

Amit Én találtam a neten, azt napközben Emese dokinéni is megerősítette:
"A varangyok mérge a bufotoxin, melyet a fültájon elhelyezkedő a fültőmiriggyel egybeolvadt méregmirigyek termelnek. A méreg összetétele fajonként változó, de javarészt hallucinogén vegyületek, érszűkítő hatásúak és erős idegmérgek. A bőrmirigyek váladéka a nyálkahártyát izgatja, a bőrrel érintkezve bőrgyulladást vált ki. Amennyiben valamilyen állat megeszi vagy nyalogatja a békát és az emésztőkészülékbe jut a méreg akkor idegrendszeri, pszichés tüneteket gerjeszt. Az emberi bőr nem vagy alig érzékeny a varangyos békák mérgére, a hallucinogén hatás azonban kifejezett. A tudatmódosító hatás elérésének reményében a régi idők kábítószer élvezői fültövön nyalták a varangyokat, ami tudatukban érzékcsalódást váltott ki. Innen eredhet a sok mesében felbukkanó, „békából királyfi” fordulat is." Forrás: Vajdasági ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő portál 
Amit okozhat, hogy nyáladzik és öklendezik tőle a "páciens", de ez hamar elmúlik...

Szóval megnyugodhatunk, mert nagyon nem veszélyes. Ám hosszú távon, ennyire sokszor nem olyan kellemes mulatság. Ja, merthogy azt nem mondtam, hogy Apa-gazdi kb. 2 naponta menekít ki békákat a kertből? Pedig így van... Hogy honnan jönnek eme undormányos jószágok, nem tudom. Csak gyanítom, hogy a szomszéd kis tavában élnek, oda pedig az Ő szomszédságukban lévő csatornából költöztek. (?)
Illetve azóta megtudtam, hogy eme zöld varangyok csak a párzási időszakban keresik fel a sekély, álló vizeket. És persze, hogy a párzási időszak most van...!

Ennyit a reggelünkről. Utána munka majd aerobic és végül haza. :) 

A korrektség jegyében el kell még árulnom, hogy ma fizu emelést kaptam. És csak azért korrektség, mert a múltkori bónusz "osztáskor" annyira rosszul estek a dolgok. Na most úgy néz ki, hogy a mai napi papír "osztogatás" egy mini folytatása a múltkorinak. Ugyanis most, az akkor csak a kezüket zavartan dörzsölgető dolgozók (köztük Én is) kaptak papírt. A többiek nem... Még mindig furának tartom ezt a formát, de elfogadom. Örülök és megnyugodtam. :)

Hétfő:

Már reggel a barkácsboltban kezdtünk. Hiába, beindult a kertészkedős, kertet-házat rendbe tartós szezon! :) Vettünk pár csavart és anyát, permetszert és mini muskátli palántákat. Persze a lényeget nem kaptuk meg, pont amiért bementünk. Kétszikű gyomirtó volt a cél, mert a szépséges fű igencsak gazosodik... :(
Nem csüggedtünk. Nekem eszembe jutott a gazdabolt, de mire mondtam, már Peti el is ment egy másik kertész boltba és beszerezte az áhított gyomirtót.

Délután, munka után pedig siettünk haza, hogy még világosban tudjon Peti füvet nyírni. Mert sokkal jobb, ha rövid, mikor gyomirtózzák. Asszem... Meg valami olyasmit is írt a doboz, hogy fűnyírás után 2-3 nappal ideális permetezni. Most holnapra úgyis esőt mondanak, szóval marad a hét második fele, tehát reméljük majd minden összevág. :)

Én közben muskátlikat ültettem, immáron a kút köré. Tavaly még azt terveztem, hogy valami leomló sziklakerti vagy ilyesmi növényt veszek, ami esetleg még a telet is kibírja. De csak nem találtam semmi "megfelelőt", így maradt a sima futómuskátli. Ám ebből már a legolcsóbb, tálcás változat. Ideje lesz megnőni, a lényeg pedig, hogy ne a ronda zsalukő látszódjon...

Kutyiáink kint voltak Velünk, de ma elmaradt az "őrült" ronahgálás. Talán még mindig fáradtak voltak, bár erre a nappaliban rácáfoltak. :) 
Cicukáinkkal minden rendben, kivétel Zeuszunkat, aki csak nem hagyja nyugodni saját farkincáját. :( 

Vasárnap:

Ma ismét kirándulni mentünk. A következő Russell túra helyszínt (Börzsöny - Kisinóc) mentünk "letesztelni" és milyen jól tettük. :) Ugyanis az eleje nagyon szuper emelkedős, a tisztás is csodás, még az útvonal közepe is tutin járható, ám a vége lehet, hogy korrekcióra szorul. Valószínűleg a sok esőzés miatt, de az utolsó 1,5 km-t nem a patak mellett tettük meg, hanem szinte a patak mederben. :O Igazándiból alapból is állati sokszor kell átvágni a patakon, de persze ez ilyen magas vízszintnél elég bajos. :( Eleinte még csak-csak találtunk köveket, amire rálépve egész ügyesen átbukdácsoltunk, de a vége felé (ami kb. 10-12 átkelést jelent :O) már konkrétan bokáig kellett a vízbe gázolnom. :( Peti persze ügyesebb volt, na meg könnyű Neki a szuper bakancsában! Ám sokat segített Nekem, asszem nélküle inkább vissza fordultam volna...

Na de a lényeg, hogy nagyon jól éreztük Magunkat, kellemesen elfáradtunk, a kutyák pedig nyakig sárosak lettek. :) Süti a végére már egészen megszerette a vizet, de hogy simán gázolt át oda-vissza a patakon, az biztos. Masnikánál nem sikerült ekkora változást előidézni. Elég sokszor kellett átadnunk, átvinnünk kézben, mert magától nem mert még ugrani sem. Aztán persze, ahol nem volt nehéz, csak rávettük, hogy belemenjen, átugorjon... Mert ügyes ám Ő is nagyon! :) 

Az egész túrát kb. 4,5 óra alatt jártuk le. Ami elég sok: Elnézve, hogy "csak" 8,7 km.Bár ha azt vesszük, hogy az utolsó 1,5 km elvitt tuti, hogy több mint 1 órát, akkor talán érthető. Na meg a tisztáson is pihiztünk vagy 20 percet. :) 

Mindenesetre jól esett. Majd a sok kutyás túrán meglátjuk, hogy változtatunk-e. Kérdés, hogy addig hogyan alakul a patak magassága, mennyi eső esik addig, stb... Mert a rövidebb utat az autóút közelsége miatt húztam ki. Ja, merthogy átmentünk ám rajta párszor. És mindig találkoztunk autóval. :O Szal van rajta forgalom rendesen... :(

Még annyit, hogy Masnika nem nagyon használta a műtött lábikóját, Pont úgy csinálta, ahogy itthon. Ha csak sétált, lassan lépegetett, akkor lerakta és terhelte, ám ha gyorsabban futott, akkor 3 lábazott. Persze így is ügyes, mégis azt hiszem, már sosem fogja 100%-osan használni a lábikóját. Ha megszokásból, akkor azért, ha fájdalom miatt, akkor azért. Neki nem tudom megmondani, hogy terhelje nyugodtan, nem fog kiakadni... Nem kényszeríthetem. :( De a műtéttel azt biztosan elértük, hogy nem fog tovább kopni a patella alatti árok széle, ezért kiugrani sem fog többet soha. Azt pedig igyekszem figyelni, hogy terhelje néha a lábát és így jól izmolt maradjon... 
A viselkedésük pedig szuper volt! Sosem kolbászoltak el messzire, illetve ha picit lemaradtak vagy előre szaladtak, a kiabálásunkra robogtak vissza rendesen. Jutalmuk, mint mindig most is virsli karika volt. :)

Az itthoni dolgokról még nem is írtam semmit, de persze nem is volt sok, lévén a túra elvitte az egész napunkat. Korán terveztünk felkelni, ami sikerült is... Csak aztán visszafeküdtünk, mert mindannyian fáradtak voltunk. És bizony nagyon aludtunk, majd csak utána reggeliztünk és így persze "késve" indultunk. 
Túra után pedig már csak az etetésre, locsolásra maradt idő, na meg a kutymorgók zuhanyoltatására. :) Én még vasaltam is egy sort, plusz mosogattam, de már alig álltam a lábamon. Most is nehéz ülni, ugyanis fáj a térdem: mindig ez van, ha sokat gyalogolok...

Szombat:

Végre! Ma "készen" lett a terasz. Ami jelen pillanatban annyit tesz, hogy az összes virágládát beültettem. Annyira örülök neki! :)
Reggel korán mentem a piacra. Már 7-re ott voltam és körbejártam a virágosokat. 3 helyen is vásároltam: Angol muskátlit, sivatagi szegfűt és palántákat, plusz még pár "pót" álló muskátlit. Ja, és az egyik kaspóba is vettem mini virágú angol muskátlit.

Mivel korán mentem, már korán itthon is voltam. Gyors reggeli után mehettem a kertbe. Peti is jött, na meg persze a kutyik. :) Apa-gazdi füvet nyírt, Anya-gazdi virágokat ültetett, kutyik pedig rohangáltak, hempergőztek, álltak, ülltek, jól elvoltak... :)

Munkáink majdnem délig eltartottak, aztán készülődtünk és indultunk. Márk barátunkhoz és családjához voltunk hivatalosak egy házavató hétvégére. Igaz, hogy Mi csak a mai fél napot tudtuk ott tölteni, de nagyon jól éreztük Magunkat. Szép a ház, a kert, a környék. Tetszett minden! Jó vétel volt... :)

Délután aztán jöttünk haza és még világosban nekiálltunk a kutat és a szivattyút összeszerelni. Hála az égnek második nekifutásra sikerült is és működik is! :) Mivel marad a kézi locsolgatás, ezért Peti nekiállt az előkertnek és az oldalsó résznek, Én meg a hátsó virágoskerteknek, veteménynek, majd kiraktuk a billenőset is. Az pedig ment még sötétben is...

Bocsánat, hogy ma csak ilyen tárgyilagos vagyok, de annyira elfáradtam. Hétvégén szokásom volt visszafeküdni reggel, ám ez a mostani teendők miatt valahogy mindig elmarad. Így éjjelre pedig már igen elálmosodom.

Péntek:

Igazándiból a mai nap sem bővelkedett húde nagy izgalmakban. :D Kicsit későn keltünk, amitől csúszott a nap. Picit később értünk a melóba, majd dolgoztunk, utána pedig haza. Azaz még beugrottunk a helyi barkácsboltba pár cuccért. Nézegettünk locsoló"rendszer"nek való billenőseket és elosztókat és slagot meg illesztőket. Háááát, asszem idén is megmaradunk csak a nézegetésnél, mert sok lenne. Sok billenős kéne, abból is az állítós fajta, mert néhol csak kicsi sávot kéne locsolni. Persze jó lenne a csak lent spriccelős, de árban ugyanaz... Mind drága! :( Legalábbis a Mi pénztárcánknak. Egyelőre megmaradunk a kézi erőnél, és talán majd fokozatosan beszerzünk még pár kiegészítőt. Csak az a baj, hogy azt számolgattuk, hogy ha mindenhol tuti módon működne a locsolás, meg még esetleg időzítővel is és felváltva meg ilyesmi, akkor árban igen közel lennénk egy kiépített öntözőrendszerhez. :O Na jó, azért nem annyira közel, de... Lényegesen távolabb a nullától. :( 

Vigasztalásként vettünk pár apróságot magunknak és a kertnek, majd hazajöttünk. Nem sok időnk volt a kertre, de gyorsan locsoltunk. Még mindig kannából: Peti a füvet és veteményt, Én meg a muskátlikat a teraszon.
Aztán pedig elkövetkezett a kényeztetések estéje. :) A kutyók először almát kaptak. Csak pár falatot, ami a hámozásból maradt... Aztán, hogy elejét vegyem az üres konyhának, májkrém party-t rendeztünk. Cicuk a pultom, kutyik pedig mellettem kapták a finomságot. És utána már nyugodtan állhattam neki sütögetni a konyhában. Ugyan Sütit még így is nehéz volt "lerázni", de azért csak sikerült távol tartanom. Már elkezdtem Őket nevelni, hogy számukra a konyha tiltott terület, bár bajban is vagyok olyan szempontból, hogy eddig ez nem így volt. Éppen ezért van nehéz dolgom.

Csütörtök:

Kifogytam a témákból... Volt már ilyen, nem is egyszer. Aztán mégiscsak sikerült több mondatot is pötyögnöm. :D

Most fáradt vagyok és álmos és éhes... és talán nyűgös is, de nem. Inkább csak az előző három. :D
Szóval: Itthon nincs semmi különös. Állatka manócskák megvannak, jól vannak...
Melóban sem volt semmi különös. Meló után Peti hazajött, Én meg aerobicra mentem. Ma arra jöttem rá, hogy nincsen se kar, se váll izmom... :( Hihetetlen, hogy már a karemeléseket sem bírom. :O Aztán persze ez lehet, hogy azért van, mert hétfőtől lényegesen kevesebbet eszem. Vagyis inkább diétás kaját, de a tápértéke tuti, hogy jóval kisebb, mint pl. a múlt heti össze-vissza evésemnek. No mindegy, majd megszokom és lesz valahogy. Addig is: erősítek rendületlenül, hogy nőjenek rám izmok. :D

Gondoltam, majd megjön az ihlet, de ennyi. Nem jut eszembe semmi.

Szerda:

Ma reggel, szokásos kerti körsétám alkalmával furcsa dolgot észleltem. Egyrészt, még mindig nem tudom, tegnap este esett-e az eső. (?) Az időkép szerint igen, de Én akárhogyan kémleltem kifelé az ablakon, nem láttam. Ajtót nyitni meg nem mertem, mert akkor azonnal ébredtek volna a kutyók.
No, de ez most mindegy is... Bár abból a szempontból nem, hogy mégis hogyan lett fekete a kavics az ereszcsatorna alat? Rejtély? Vagy tényleg "csak" a vulkáni hamu járt a háztetőnkön...? :O
Azonnal ez ugrott be mind kettőnknek. A hétvégén nem igazán törődtünk a dologgal, lévén nem érzékeltünk semmit belőle. Igazából még most sincs vele "gondom", mindenesetre nagyon érdekes és izgalmas. :) A fotókon majd jobban látszik, miről is beszélek...

Más? Semmi extra... Reggel egyre nehezebben kelünk, pedig Vilmos rendületlenül jön és ébreszt. :) Aztán etetés, takarítás, szokásos... Majd munka, délután kicsit később haza... Itthon kertezés, locsolás: még mindig kannából. Lassan be kéne üzemelnünk a kutat. Tavaly ilyenkor már javában locsoltunk! :O

Manók? Semmi jó... Masnika még mindig legtöbbször csak 3 lábazik, Zeusz pedig ha kevesebbet is, de csak kergeti a farkincáját. :( Még kitartunk, de... Nem tetszik ez Nekem. Egyik manó sem...

Hát ennyi...

Kedd:

Ma hazafelé a metrón eszembe jutott egy téma. A címe az lenne: Utazás a metrón. De most ezt mégsem írom le... Lehangoló lenne és bosszankodós. A röhej az egészben pedig, hogy már baromira nem bosszant, mert valahogy az ember hozzászokik. Fura... Változnak az emberek, változik a morál. :( Az udvariasság és az előzékenység pedig mehet a levesbe... (?) Azért mégis szomorú... :(

Na de nem szomorkodunk, nézzük a mai napot: Átlagosnak mondanám, kivéve, hogy ma végre megint mentem tornázni. Nem kicsit éreztem meg a majdnem 2 hét kihagyást. A mozgás nagyon is jólesett, ám az erőnlétemmel akadtak némi problémáim. :D

Torna után végre haza... Peti megint elém jött a metróhoz. :) Aztán beszélgettünk az autóban, itthon gyorsan kaját adagoltam a manóknak, Zeusznak gyógyszert adtam, utána még teregettem is. Merthogy reggel bekészítettem egy adagot, amit Peti indított el, mikor hazaért.
Kutyókra szinte semmi időm nem volt. Illetve olyan későn értem haza, hogy Ők már mentek is a kertbe, majd aludni... Kint pedig állandó jelleggel békát keresnek. Közel van hozzánk a patak, így szinte minden nap találunk békát a kertben. Nem is lenne velük problémánk (bár Én utálom őket), csak Masnika annyira bepörög tőlük, hogy már többször is habzó szájjal jött vissza a házba. Na nem a bepörgéstől habzik a szája, hanem mert bekapja és harapdálja őket. Brrrrr...!

Ma tényleg röviden csak ennyi...

Ma ünnep van a Nagy családban! 
Tündér kincsünk, Édes drága cirmos cicánk végre felszabadultan ugrándozhat. Igyekszünk Neki mindent megadni, amit csak lehet, hogy az Ő kis élete BOLDOG legyen. Remélem, az elmúlt napok "szorongásos" élményei nem árnyékolják be az elkövetkezőket...

NAGYON BOLDOG SZÜLINAPOT!!!
 

2 éves Zeusz...>>

1 éves Zeuszka...>>

Hétfő:

Ma megint esett. Egész délelőtt. :O Már reggel felhős égre és zuhogó esőre ébredtünk.
Aztán délben, mintha elvágták volna, megszűnt a csöpögés. Néha még a nap is kisütött. :) 

Ha már az időjárásról írok, az már gáz, mi? :D Tényleg nem történt semmi különös. Dolgoztunk, munka után találkoztunk és megejtettünk egy mini bevásárlást, majd hazajöttünk. Itthon manókáztunk, kertet vizslattunk, vacsoráztunk és neteztünk... Ennyi.

Ja! Meghirdettem a következő Russell terrier túrát. :) Még van vele dolgom, sok fórumra ki akarom rakni a hirdetést, plusz aztán le kell járnunk előre és megnézni a helyszínt.
Masnika még mindig nem nagyon terheli a lábát, pedig szerintem már kéne Neki. A doki 1 hónapot mondott, ami most szerdán telik le. Illetve a 4 hét... Mondjuk akkor nem számoltunk a ráeséssel, de ettől függetlenül már használni kéne azt a lábikót. Szerény véleményem szerint Masni kicsit kényelmes is. Biztos furcsa és talán fájdalmas is Neki rálépni, és könnyebb 3 lábazni, mert abban már nagyon rutinos. :O

Zeuszka egyre nyugisabb. Ugyan ma is láttam keringőzni, de tényleg nem olyan bőszen, fanatikusan... Szóval nem állandóan csak körbe, körbe. Hanem olyasmi volt, mintha ugrált volna. Nézte a farkát,hátraugrott, "elérte" és feküdt tovább. Majd megint ugrott. Tehát nem az az eddigi keringő. :) Egyébként azt tegnap el is felejtettem írni, hogy Emese néni szerint a gyógyulási folyamat elég lassú lesz. Nem szabad azt hinnünk, hogy majd egyik napról a másikra rendbe jön minden. Talán szépen, fokozatosan, de az is lehet, hogy állandóan kell majd nyomogatni a bűzmirigyet. :O

Vasárnap:

Az úgy kezdődött, hogy tegnap későn jöttünk haza... Jó kis bulin voltunk túl és miközben gyalogoltunk a sötét éjszakában, kaptunk egy meghívást. Illetve nem is annyira meghívást, inkább egy sóhajt, hogy "Haj, de sok kaja megmaradt!". Eme mondat Bátyámék szájából hangzott, ugyanis a vendégeik nem sokáig maradtak, nem sokat ettek, így a bepácolt húsok még megsütésre vártak, na meg nem utolsó sorban megevésre. :D Megbeszéltük hát, hogy akkor ma Mi nagyon szívesen besegítünk és átmegyünk ebédre. Ám szigorúan csak ebédre, mert dolog azért az van rendesen... Így is lett: vittünk egy kolbit is, néhány sört, aztán mégis csak boroztak a fiúk.

Szóval reggel sokáig aludtunk. Azaz nem is: Korán keltünk, ahogy szoktunk, ám etetés és takarítás után nem volt kérdés, hol folytatjuk. Úgy visszaaludtunk, mint még talán soha. :O 9 után ébredtem, bár inkább riadtam, mert eszembe jutott, hogy Zeuszt vinni kell kontrollra a doki nénihez. "Gyorsan" összekaptam Magam, Zeuszt beimádkoztam a hordozóba, majd indultunk. Édes bogaram, már kezd hozzászokni az utazáshoz(?), alig nyávizott valamit...
Időben érkeztünk, most is Mi voltunk az elsők. Ma Emese néni rendelt, aki átnézte Zeusz eddigi kezeléseit, majd megvizsgáltuk a kérdéses bűzmirigyet. Ugye 1,5 hete volt, mikor Anna néni felismerte a bűzmirigy keménységét, teltségét és ki is nyomta. Ehhez képest ma megint tele volt. Ugyan nem volt darabos, ezért persze könnyebben is ürült. Zeusznak nagyon kellemetlen eme "beavatkozás", de olyan tündér manó, nagyon bátran viselkedett. Le kellett ugyan fogni, de mivel nem rúgkapált, hamar túlesett az egészen. :)
Aztán beszélgettünk: Elég  nagy százalékban gondoljuk úgy, hogy a bűzmirigy teltsége miatt volt Zeusznak zavart a viselkedése. Egyrészt irritálta, másrészt zavarta a kommunikációban. Azaz nem tudta kellően használni és ettől talán szorongott is.
A lényeg, hogy már ma sokkal jobbnak látom a helyzetet. Párszor keringőzött ugyan, de egyáltalán nem olyan "bekattant" módon és (hülyeség tudom, de) vidámabbnak, felszabadultabbnak látom. Tényleg hülyeség, mégis valahogy érzem (vagy akarom), hogy ez a megoldás! :) 
Ja! Egyébként rákérdeztem a nyugtatóra is, konkrétan a Valerianara is, és Emese néni nagyon lebeszélt. Azt mondta, hogy ezek a szerek a macskákra baromira máshogyan hatnak, mégpedig károsan. Nekik az amolyan drog, szóval bódultak lesznek és talán függőek is. Nem szabad nekik se macskagyökeret, se ilyesmit adni! Aztán persze biztos van olyan homeopatás gyógyszer amit lehetne, de reméljük, nem lesz rá szükségünk. :)

Nos: haza autóztunk Zeusszal, közben a kutyik még mindig aludtak Apa-gazdival az ágyban. :O Itthon gyors kertezés, meggyfa-permetezés, tegnapi blog-bejegyzés kreálás (khm...), majd eljött az idő az ebédhez.
Kutyók itthon maradtak, Mi meg elindultunk. Mire odaértünk, már javában égett a tűz. Mindenki megtalálta a dolgát: Volt tűz-felelős, kolbász és hagyma felelős, hús forgató és töltögető, na meg még kutyázó is. :D A végén a pitákat meg majdnem elfeledtünk, de kár lett volna! :) 
A kaja gyorsan készen lett, de asszem sokkal gyorsabban elfogyott. :D Finom volt, még akkor is, ha maradék. A vicc pedig az egészben, hogy még utánunk is maradt elég a hétre. :O Kaja közben a fiúk bort ittak, a lányok azonban megmaradtak a szörp mellett. :) Utána maradék süti, majd kávé. Aztán tényleg elköszöntünk, ugyanis várt itthon a kert és benti takarítás. Nagyon nem vágytunk rá, de mivel tegnap sem volt rá idő...

Szóval itthon még gyors kannából locsolás: csak a legszükségesebbeket. Majd pár fotó, manókák etetése, kényeztetése... bent morgott a mosógép, izzott a vasaló, majd búgott a porszívó.

Mostanra pedig megint fáj a torkom. Affene... :(

Szombat:

Holnap...Akkor nekikezdek. :) Immáron "élőben". :D
...............................................................................................................

Mikor hazaértünk, kissé fáradt voltam, ezért a másnapi iromány. De nem mentegetőzök tovább, ugyanis nagyon jó kis nap volt! :) 

Korán keltünk, mint mindig. Viszont utána kimaradt a visszafekvés. Helyette megcéloztam a piacot és "kedvenc" muskátli árusomat. Be is vásároltam rendesen, totál megtelt a hátsó ülés. :) Ugyan szerettem volna még venni sivatagi szegfűt meg "nem tudom a nevét" növénykét, de így is jó. Azokért majd a jövő héten visszamegyek, már csak azért is, mert most nem is láttam. Lehet, még korán van.
Szóval tök jó, hogy olyan korán mentem és persze célirányosan, így már fél 8-ra itthon is voltam. :) Kipakoltam a musikat a teraszra, gyorsan reggeliztünk és már mehettem is ki ültetni. Kicsit hűvös volt, pláne árnyékban és még  szél is fújt. Az Én kedven azonban az egekben szárnyalt. Annyira örülök ezeknek a szépségeknek!!! :) 

Míg Én ültettem, rendezgettem, ládát és téglákat pakoltam, Peti füvet nyírt és folyamatosan tovább szépült a kert. Lassan minden kizöldül! :)
A végén még az Angyaltrombitákat is kihozta Peti a garázsból és elültettük őket a hinta két oldalára. Széééép lesz! :) 

Ezek után nem sok időnk maradt pihenni. Bár kb. 10 percre elcsendesedett a ház. Peti is lefeküdt a kanapéra, majd az összes manócska körbevette. :) 

Nos: elindultunk. Apukám Szülinapját ünnepeltük családi körben. Nem késtünk sokat, max. 15 percet, ám akkorra már az összes kaja elkészült. Apukám rácson sütött nekünk husikat, kolbászokat, gombát, tököt, soook finomságot. :) Hozzá kaptunk sült krumplit és fincsi salit. Igazán szuper volt minden. Még jó is volt, hogy nem akkor kezdtünk sütögetni, éhesek voltunk már rendesen. :D

Utána muffint csipegettünk. (Sokkal finomabb lett, mint a múlt heti. Több csokit raktam bele, még reszeléket is és mazsolát!) Koccintottunk, ittunk, beszélgettünk, kertet néztünk és végül társasoztunk. Előkerült a karácsonyra vásárolt Sequence, Réka nagy örömére. Végül nem is tudom, hogy kik nyertek, a fiúk vagy a lányok, de mindegy is. A játék a fontos. :) 
Délután Bátyámékkal egészült ki a csapat. Ekkor mondjuk Én pont hazajöttem, hazahoztam a kutyikat, megetettem mindenkit, majd visszamentem már kocsi nélkül. Illetve Anyukám értem jött. Köszi! Gyorsan meg is mutogattam a kertet és az újonnan vásárolt muskátlikat a teraszon. :) Aztán mentünk vissza a buliba. Mire visszaértünk, már javában ment a kártya-party. Nekiálltak a fiúk hármasban. :D Sokáig tartott. :O De nem is baj. Mi lányok tudtunk beszélgetni, dumcsizni és szurkolni. :) Olyannyira jól ment ez így, hogy a második party-t is csak Ők játszották. Persze közben iddogáltunk: Ki többet, ki kevesebbet, ám mindenki jól érezte magát. Hiába, no... A család, az család! Így a jó: probléma mentesen, felszabadultan, biztonságban, ahogy egy igazi családban "szokás". :)

Ja, a két party között azért előkerült egy hatalmas tálca sütemény, aminek a fele el is fogyott. :) Még jó, hogy előtte bringáztunk egy minit Barbarával, így már előre le is dolgoztuk a kalóriákat. Este pedig négyen - a két testvér és párjaik - együtt sétáltunk haza. Közel lakunk, ez is jó! Elérhető közelségben, mégsem egymás szomszédságában: pont ideális a szuper kapcsolathoz! :) 

Jajj, de érzelgős lettem már megint. :O

Péntek:

Az örök dilemma: miről írjak ma? Néha vannak olyan napok, amikor igazán nem történik semmi sem. Végre örültünk, hogy péntek van. A melóban is többen lettünk, így tudtunk "lazítani" egy keveset. Aztán jöttünk haza, kertet csodáltunk, manókáztunk, neteztünk, stb.. Csak úgy eltelt a nap. :)

Masni lába azt hiszem, jól van. Ugyan nagyon kíméli. Csak a tipegő tempónál használja, de az is valami. Nagyon remélem, hogy ezentúl kicsit óvatosabb lesz. :)
Zeuszka ma is változatlan. Reggel egész nyugis volt. És talán ma este is, bár láttam tekergőzni, de nem vészes "mennyiségben".

Többiekkel minden rendben. A kutyók ma este annyira elvenek voltak, hogy... Brr! Meglátszik, hogy már péntek van, mert állati kipihentek. :D
Egyébként a cicák is, ugyanis Vilmos most száguldott el a fejem fölött. Itt cikáznak, kergetőznek. Nem nagyon merek mozdulni sem, nehogy elsodorjanak.

Én is egyre jobban vagyok. A torokfájást már tegnap felváltotta a fejfájás, ami mára egészen el is múlt. Köhögéskor pedig érzem, hogy felszakad... Szóval Én spec. gyógyultnak tekintem Magam. :) 

Csütörtök:

Még jó, hogy tegnap azt írtam, elállt az eső. Mert ma újból rázendített. :O Mindenkit becsapott a délelőtti verőfényes napsütés, majd lecsapott az égből a finoman szemerkélő, de fél napon át tartó pötyögés. :D
Az utcában még midig dagonya van, sőt! Ám az autóban hazafelé beszélgettünk erről a helyzetről. Megint csak oda lyukadtunk ki, mint már oly sokszor. Ez az utca talán életünk végéig így marad... Egy megoldást látnék, ha esetleg önkormányzati tulajdonba kerülne. Ám erre asszem még 1%-nál is kevesebb az esély. Szal evvan. Hagyjuk is!

Egyébként a mi napunk átlagos volt. Melóban semmi különös... Nekünk úgyis az a fontos, ami itthon van. :) Zeuszka állapota "változatlan". Báááár, ha jobban belegondolok, talán javult, de nehéz ügy ez. Sokkal nyugisabb, de a farok kergetés még így is jelen van. Azonban mintha csak a fürdőben csinálná... Mikor a problémát felfedeztük, szinte mindenhol képes volt nekiállni. Most meg olyan érzésem van, mintha csak a fürdőben tenné. Azaz, ha bemegyünk oda, jön Velünk és ott azonnal nekiáll keringőzni. :O Lehet, hogy ez kényszeres? Úgy értem, megszokta, hogy a fürdőben "mindig" ezt csinálta...? Vagy esetleg a fürdőben zavarja valami??? A lényeg, hogy a megfigyelés még nagyon is tart, sőt még csak az elején tartunk... Igyekszem majd mindent leírni ide is. 

Masnikával is történt ma egy apró "baleset". Iszonyatosan izgágák voltak mind reggel, mind este is. Próbáltunk állandóan mellettük lenni, hogy ha már játszanak, nyugodtan tegyék, semmi hirtelen mozdulat, stb... Amúgy Masni manó is kíméli a lábát rendesen, szóval érzi, hogy mi a csízió. Na de este: Állatira ki akart menni a kertbe. Pedig kint szakadt az eső, amitől azonnal megtorpan és nem hajlandó lemenni a teraszról sem. Ilyenkor észbe kap és már kéreckedik is vissza. :( Nos: Az egyik ilyen terasz ajtóhoz rohanásnál Masni ismét nekiindult. Na de nem akárhogyan, ugyanis éppen a kanapén pihent. Mikor onnan leugrott, kicsit megcsúszhatott vagy mi, és persze hogy pont a jobb hátsó lábára esett. :O Mi megijedtünk, Ő pedig azonnal felpattant és mintha mi sem történt volna, rohant az ajtóhoz 3 lábon. Aztán elkezdte hátra nyújtogatni a lábát. :O Nagyon remélem, hogy semmi komoly nem történt, végül is a műtét már több, mint 3 hete volt. Most majd egész este pihenteti a lábát, aztán reggel meglátjuk... A doki ugyan 4 hét mozgás megvonást írt elő, de ember legyen a talpán, aki egy ilyen izgő-mozgó, mini energiabombát meg tud állítani. :) 

Nos: ennyit mára Rólunk...

Szerda:

Gondoltam, ma az esőről írok majd, ami már harmadik napja egyfolytában esik. Erre ma nem elállt? :D Jósolnak még kisebb záporokat a következő napokra is, ám azok nem lesznek ilyen hosszúak (hiszen csak záporok...), sem ennyire kiadósak. Most aztán jól át van áztatva a talaj! A növénykéknek kellett is, nem úgy a gazoknak, de arról majd gondoskodunk. :D

A mai nap megint nem tartogatott semmi extrát. Végig "szenvedtem" a napot a melóban... Egyre nyűgösebb vagyok: nem csak a torok- és fejfájás miatt, de nem ehhez a mennyiséghez és tempóhoz vagyunk hozzászokva. Egyébként már a kis főnökünk is fájlalja a torkát, azaz egyre valószínűbb, hogy valamit elkaptam, mint hogy megfáztam volna. :( 

Munka után beugrottunk az állatorvosunkhoz is. Rendeltünk ugyanis Feliway utántöltőt, meg beszélgettünk Zeuszról és az eshetőségekről. Jelenleg abban maradtunk, hogy Xanax-ot kap 10 napon át és figyeljük a változásokat, ha lesz. És remélem is, hogy lesz, mert ha nem... Az talán, esetleg (ám reméljük, hogy nem!) valami agyi bajra utalna. :( Egyelőre azonban még mindig megy a farok kergetés, de talán korai is lenne a változás ilyen hamar. Mindenesetre bizakodunk! :)

Tömören ennyit a mai napról.

Kedd:

A mai nap sem volt egyszerű... Mint ahogy tegnap, ma is fájt a torkom, sőt... Asszem még erősödött is. :( A melóban egy Neo-Citrannal indítottam, aminek következtében majd lefordultam a székről, olyan álmos lettem. Talán a kinti zuhogó eső is rányomta "bélyegét" a kedvemre, nem tudom...
A munka sem volt kevesebb, sőt... De csak túléltük. :) Belejövünk, mire meggyógyulnak a többiek. Hehe...
Egyébként Peti még rajtam is túltett, ugyanis estig túlórázott. Én hazajöttem a manókhoz, majd csak 8 után autóztam el Petiért a metróhoz.

Itthon mindenki jól viselkedett, kivéve talán Sütit, akinek állandó kontroll kell. Minden egyes másodpercben mellette kéne lenni, hogy ne csináljon valamilyen rosszaságot. Ma reggel megint a cica almot csócsálta. :( Pláne a fürdőszobában, ahova Neki tilos a belépés! Valahogy mindig belóg, aztán kipacsálja a fél almot. Brrr... Én meg takaríthatom persze.
Ő pedig Rám néz azokkal a csillogó szemeivel és már nem is haragszom Rá.

Sajnos ma nem vagyok valami jó mesélő, nagyon fáradt vagyok, álmos és "beteg".

Hétfő:

Ma beszéltem Anna dokinénivel, mikor is megtudtam, hogy Zeuszka labor eredményei rendben vannak! Vizsgálták a vese-, máj működést, vércukrot, stb, stb... A lényeg, hogy minden érték normális, Zeuszka ilyen szempontból szuper egészséges. :) Ám a viselkedése mást mutat. Sajnos a farok kergetés a mai napig tart, szinte ugyanolyan "lelkesedéssel". A múltkori videóból is látszik azonban, hogy a probléma nem szervi eredetű. Ugyanis Zeusz nem harapdálja magát, tehát nem azért kapkod hátra, mert valami irritálja. Anna néni el is küldte a videót konzultációra egy neves epilepsziára specializálódott doktornak. Tőle még várjuk a visszajelzést, de nem számítunk nagyon másra... Mármint, amit már eddig is tudunk.
Jelenlegi állás szerint 2 probléma lehet.
Az egyik egy szorongásos, stresszes "betegség", ami vagy veleszületett vagy esetleg azért alakult ki, mert nagyon fiatalon elvesztette "tesóit" és egyedül maradt a nagy házban. :( 
A másik esetben agyi zavar okozhatja a tüneteket. Esetleg epilepszia vagy annak előjelei... Ezt persze csak egy átfogó EEG vizsgálat bizonyíthatja, de egyelőre ez az eshetőség még nem foglalkoztat Minket.
A lényeg, hogy minden orvosolható és kezelhető. Most abban maradtunk, mivel a stresszes viselkedést már nem egyszer tapasztaltam (pl. szilveszteri petárdák, sok hangos látogató, stb...) Zeusznál, hogy azt kezeljük. Először is megrendeltem egy Feliway utántöltőt, mert a mostani már nagyon fogyóban van. Aztán pedig szerdán elmegyek Anna nénihez, aki felír Zeusznak egy gyógyszert, amolyan stresszoldót. Kérdeztem ám, hogy mennyire erős ez, mert azért nyugtatózni sem szeretném a manócskát, de Anna néni megnyugtatott. Azt is mondta, hogy sok féle-fajta stresszoldó van, majd teszteljük és amelyik a legjobban beválik, annál maradunk. Ám nem utolsó sorban meghallgatjuk a neves doktor véleményét is. Ettől függetlenül viszont a hétvégén csak elviszem majd Zeuszt, hogy a bűzmirigyét megvizsgáljuk, mert ott sem volt minden tökéletes...
Nos röviden ennyi. Most nagyon bizakodó vagyok és remélem, hogy "csak" ennyi a baj. Amióta Zeuszka kicsit furább, mint annak előtte, igyekszünk nagyon sokat Vele lenni, figyelni rá, dédelgetni, simogatni, játszani Vele, stb... Hálás is érte! :)

Egyébként a Mi napunk? Fárasztó volt! Eleve fáradtan ébredtünk, de aki tegnap ennyit bulizott, az ne panaszkodjon. :D Viszont ennyire nem egyszerű a helyzet, ugyanis ez a hét megpróbáltatásokkal teli lesz Nekem a melóban. A 7 fős létszámunk 4-re csökkent a héten, amit igencsak megérzünk. Pláne, hogy a munka nagy részét igazán csak ketten csináljuk. Úgy néz ki az osztályunk, hogy van egy reklmáció kezelő, aki igazából független a napi munkától, van a kis főnökünk, akinek pedig számos más tennivalója is akad a napi munka mellett. Aztán vagyunk Mi, "maradék" 5 ember, akik a napi munkát végzik. Ezt pedig csak azért írtam így le, mert mától eme 5 ember munkáját csináljuk Mi ketten. Kis főnökünk tényleg sokat segített ma is és biztos, hogy holnap is fog, szóval azért így egy kicsit egyszerűbb. :) 
Ehhez  még hozzá pakolhatjuk, hogy fáj a torkom és köhögök néha... Szóval most igazán nem szabad lebetegednem! Ugyanis 1 ember már képtelen lenne ennyi munkát elvégezni.

Petinek is sok a dolga a melóban, bár Ő nem küzd létszám hiánnyal. Neki alapból ennyi van... :( 

Röviden ennyi. Itthon semmi különös, manócskák még délután is fáradtak voltak, kicsi kint lét után csak bújtak Apa-gazdihoz a kanapén... Aztán pedig hamar elmentek aludni.

Persze a következő 2 kép az ellenkezőjét mutatja:
Masni manó és a hatalmas huza-vona rágókötél... :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Vasárnap:

A választások miatt annyira leterhelődött a blog.hu (vagy akár az egész magyarországi net hálózat), hogy csak ma tudom, pótlólag élesbe tenni a bejegyzést. Még jó, hogy tegnap azért megírtam… :)

…………………………………………………………………………………………

Csuda jó nap volt ez a mai is! :) Lehet, hogy csak a sör és bor beszél belőlem, ám biztos nem 100 %-osan. Egyszerűen egy jó kis vasárnap volt a mai, szuper társaságban, hangulatban és vidáman.

Az eleje bizony fáradtan indult, de egy vissza alvással gyorsan orvosoltam mindent. Előtte kivasaltam  a jövő heti vasalni valót, majd reggeliztem, így még könnyebben ment a vissza alvás. :D Utána viszont felpörögtek az események. Ma ebédre, illetve délutánra ugyanis Bátyámékat vártuk vendégségbe. Sütögetés volt a program, ami be is jött. Igaz, hogy néha csöpögő esőben ültünk a tűz mellett, de ez nem csökkentette lelkesedésünket. :) Szóval még a vissza alvás utáni ébredéskor után csöngettek. Bátyámék hozták át az italokat, ugyanis a mai bulira Ők állták a piát, Mi a kaját. Gondolták, most kocsival vannak, így beadnák a sok üveget, hogy majd délben ne kelljen cipelni. Ez így rendjén is van. bár furcsálltam a mennyiséget. Aztán este persze kiderült, hogy nem is volt az olyan kevés.. :D Asszem minden elfogyott! :O 
Nos, ha már itt voltak és épp szavazni indultak, na meg Mi is oda készülődtünk, elmentünk együtt, egy kocsival. Leadtuk a voksunkat és a vicc az egészben, hogy most, mikor figyelni kéne, hogyan is alakul az ország sorsa, totál kidőlve, borittasan fekszünk az ágyban. :D Na de biztos így a jó! Felszabadultunk, néha jár az ilyen...

Nos: délben megérkezett Ákos, majd Bátyám és felesége, Barbara is. Hoztak Ők is sütiket, a piák már a hűtőben és a kamrában pihentek. És kezdetét vette a tűz csiholás. Mi csajok közben megnéztük a kertet, ültettünk Nefelejcset, amit ma kaptam Barbarától, aztán még 2 Amaríliszt is elültettünk, amit a héten vásároltam. :) 
Sokat beszélgettünk, iddogáltunk, sütit ettünk, majd együtt álltunk neki a húsokat a rácsra pakolni, forgatni... Jó volt a hangulat, de ezt olyan nehéz leírni. Annyira Boldogságos az érzés, mikor az ember úgy tud bulizni, hogy felszabadult, mindenféle feszélyezettségtől mentes és egyszerűen csak jól érzi magát. Jó a társaság, olyan emberek veszik körül, akikben megbízik és megértik egymást.

A kaja egészen hamar elkészült. A fiúk felügyelték a tüzet, a lányok pedig a húsokat. Majd az asztalra került a saláta és a krumpli és jóóól belakmároztunk. Mindezek után pedig kezdetét vette egy estéig tartó iddogálás, beszélgetés, koccintás, nevetgélés, tüzeskedés és süteményezés. Csomó-csomó fát elégettünk végre! A kis farakás legaljáig is lejutottunk, aminek személy szerint nagyon örülök! Nem szeretem már ezt a csúnyaságot kerülgetni...

Röviden ennyi. Nem is tudom mit írhatnék még... Peti már horkol a hálóban, Én próbálom minden erőmet összeszedni, hogy épp eszű bejegyzés szülessen! :D

Szombat:

Ma aztán volt történés rendesen...Az lesz a legjobb, ha leírom folyamatában, és így át is élem megint. :)
Szóval reggel ébredés után nem sok időm volt. Éppen csak annyi, hogy ellássam a manókat, majd irány a fodrász. Rég örültem ennyire, hogy levágta a hajamat... Már tényleg a szemembe lógott és semmi alakja nem volt a "fejemnek". Aztán robogtam haza, majd egy "gyors" bolt látogatás után hazaértem. A "gyors" persze igazán lassúra sikerült. Csak az üvegeket vittem vissza, majd egyetlen fűszert és egyetlen egy tubus mustárt szorongatva álltam be a pénztárnál kígyózó sorba. Iszonyatosan sok volt az a fél óra, mire végül Én következtem. Áldom az eszem, hogy a hétvégi bevásárlásaimat inkább pénteken vagy hét közben intézem, mert ezt a szombat délelőtti sort kivárni... Háááát! Hosszú távon nem menne.

Nos: itthon tényleg gyors reggeli, majd bepakoltunk az autóba és irány az Evelin család. :D Az M0-son sajnos belefutottunk egy dugóba, de végül nem is volt annyira vészes. Összességében hamar odaértünk. Ma végre találkozhattunk az egész családdal. Megismertük Zoét, Mátét és Napsit is. Vittük Sütit és Masnit is, akikkel együtt csöppentünk egy igazi, nyüzsgő, szuper családba. Masni persze megint csak Puszedlit (a degut) figyelte végig. Süti pedig ugyanazt tette, mint itthon: Először elkergette Grafit cicát, majd orrát a földhöz nyomva rohant és vakkantgatott és nyerített és ugatott és ilyesmi... :D 

Ám ma nem időztünk Náluk olyan sokat, mert siettünk haza a sok-sok teendőhöz. Egyik ilyen, mint legfontosabb: a fűnyírás volt. Féltünk ugyanis a jósolt esőtől, ami ma érdeklődés hiányában elmaradt. Bár nem is, mert este felé esett pár csepp, de nem több. :) Peti nyugodtan be tudta fejezni a fűnyírást, Én közben fincsi ebédet főztem.
Majd alapos porszívózás következett, amit újfent ablak tisztítás követett. Peti mind két műveletben segédkezett, sőt még a kolbikat is lehozta a padlásról. Utána becsomagolta és most a mélyhűtőben fagyoskodnak. :D Én pedig húst pácoltam holnapra, salátát csináltam, kicsit takarítottam, rendezkedtem a kamrában, mosogattam, este pedig nekiálltam muffint sütni. A receptet is Evitől kaptam a múltkor, ma pedig a muffin tartó papírkákat. Ám az sajnos nem volt elég, ugyanis nincsen olyan muffin forma sütőm. :( Viszont van pár szilikonos muffin formám, amiben remekül megsültek a finomságok. Egyetlen "hátránya", hogy kevés ilyen bigyóm van, így csak több részletben tudtam megsütni őket. Az eredmény viszont szupi!!! Köszi Evi, puszi! :) (Ebből a szilikonos bigyóból pedig majd még beszerzek párat.)

Végül is ennyi a mai nap. Nekem elég zsufisnak tűnt, bár így leírva nem is vészes. A lényeg, hogy a terv megint megdőlt, hiszen sok mást is felírtam a mai listára, aztán ezek a dolgok mindig változnak egy kicsit... :D

Péntek:

Péntek, péntek... Fáradt vagyok, a szavak nem igazán jönnek... :( 
Érdekes, mert mikor dolgozni megyek, olyan eseménytelennek tűnik a nap. :O Pedig biztos nem az, csak... Ma állati meleg volt! Délben mikor kimentem ebédet venni, majd meggyulladtam a pulcsimban, ezért persze le is vettem. Iszonyatosan sütött a nap. Végre! Aztán majd meglátjuk, mit hoznak a holnapok, mert csúnya, esős időt mondanak...

Na de a mai csip-csup dolgaink: Találtam a neten (kutyás ismerőseink segítségével - Köszönet!) egy rendelős céget, ahol nagyon jó akciók voltak/vannak. Konkrétan most a bolha- és kullancs "riasztó" cseppeket adták akciósan. Amúgy is nagyon kedvezően szoktuk venni a rendelőben, ám ez még annál is jobb. Nem késlekedtem: berendeltem az egész szezonra valót mind két kutyára. :) Állítólag hétfőre már ki is hozzák.

Munka után, mivel Peti kicsit túlórázott, ezért elindultam a kocsihoz. Mire odaértem, már Peti is tudott jönni, ezért csak együtt jöttünk haza. Egészen normálisan járható volt a város. :)
Itthon még gyorsan kerteztünk: Peti locsolt, Én meg összekészítettem egy ládányi csomagot holnapra, amikor is meglátogatjuk Evelint és családját. Készülj Evi, nagyon felpakoltam. :D

Kertezés és vacsi után még gyorsan mostam egy adagot, majd bevásárolni mentem a hétvégére. Őszintén nem akarok visszatérni a péntek esti bevásárlásokhoz, de ma így alakult. Holnap nem lesz rá időm, szóval...

Manókákról most nem írok. Semmi változás nem történt tegnap óta...

Csütörtök:

Ma ismét szabin voltam. A terv az volt, hogy gyorsan bevásárolok reggel, aztán folytatom a benti takarítást, amit tegnap félbe hagytam... Persze, hogy kicsit másképp alakult. :D

Reggel kivittem Petit a buszhoz, majd nekiindultam. Voltam az állatkás boltban és vettem a cicuknak egy új, zárt cica wc-t és egy zsák almot. Aztán az ugyanitt lévő barkácsbolt lett a cél. Itt vitrázs (vitrage?) rudat vettem a konyhai és a kamra ablakra. :)
Aztán jött a piac! Imádom a piacot, bár ehhez képest, ma szét sem néztem, mert siettem. :( Megnéztem a muskátli árusokat, de még nem nagyon voltak félfutók (a kedvenceim). A hölgy nagyon kedves volt és mondta, hogy a jövő héten már tuti lesz választék. :) Nem búslakodtam, semmiről nem vagyok lemaradva. Át is mentem a palántás emberhez, akitől minden évben veszem eme szépségeket. Mindenből 6db került a ládikámba. Tegnap nevettem itthon, mikor mondtam Petinek, hogy Palántákért megyek, konkrétan: Paradicsomot, Paprikát és Padlizsánt venni. :D Ma így is lett. Plusz még hoztam haza 2 begóniát, 1 csomag törökszegfűt és 3 + 2 valamilyen futó szépséget a teraszon lévő sarok ládikába. Csak mert volt még hely a kosárkámban és tudtam, hogy a jövő héten is meg leszek pakolva... Szóval, ami befért ma, azt el kellett hozni! :D

Ezután mindent bepakoltam a kocsiba és az állatorvoshoz mentem. Eleinte csak a megrendelt tápot akartam elhozni, de ha már ott voltam, csak megemlítettem Anna néninek a Zeusz viselkedése miatti aggodalmamat. Ő mondta is, hogy jól tettem, mert ez nem normális viselkedés. Hátterében sok minden lehet, kezdve az örökletes agyi "bárminél", haladva a pajzsmirigy gondon vagy akár az epilepszián át, végül elérkezve egy banális bűzmirigy betelésig. Első lépésben egy vérvételt javasolt, na meg persze személyes vizsgálatot. Nem is késlekedtem, elhoztam a tápot, de mondtam, hogy ma még visszakanyarodok Zeusszal.
Hazafelé gyorsan beugrottam a boltba vacsorát venni, majd itthon ici-picit manókáztam, hiszen nem lehet azonnal elrohanni, mikor annyira örülnek Nekem. :) Cicuk felfedezhették az új wc-jüket, Mi meg Zeusszal vissza indultunk a rendelőbe. Sajnos elég sokat kellett várnunk, mert a vizsgálóban egy "szintén" pisi-gondos macsekot kezeltek. De Zeusz türelmes volt, békésen pihent a hordozóban. És mi következtünk!
Annyira tündér cica a Mi Zeuszunk, hogy nem is tudom annyira dicsérni. :) Maga jött ki a hordozóból és kíváncsian kémlelt körbe. Még a borotváláshoz előkészített vágó eszközt is megszaglászta és simán tűrte a vérvételt. Pedig 3 kis kémcsőbe is vettünk Tőle. Már itt is hős volt a tündérke, pedig a bűzmirigy vizsgálat még csak most következett. Na itt bizony akadtak "gondok". Azaz tényleg telve volt mind két oldalon és kemény is volt és olyan pici, fekete darabos. Tehát most reménykedünk, hogy "csak" ennyi volt Zeusz gondja, ám véleményem szerint a vérvétel sem volt felesleges. Már ha azzal kizárunk pár dolgot, előrébb vagyunk a megoldásban.
Van ám itt még valami, amit gondoltam leírok: Anna néni a jövő hónaptól már nem dolgozik ebben a rendelőben. Hüpp-hüpp! :( Nagyon szerettünk hozzá járni. Tényleg nagyon jó orvos, lelkiismeretes és felkészült, nagy tudású és segítőkész. Mondjuk érthető is, hogy lecsapnak rá. :) Viszont sokkal messzebb lesz majd Tőlünk, így nem tudom, hogy találkozunk-e még. Nem szólva arról, hogy akkor most kihez fogunk járni a manócskákkal. Persze van itt még más doktor-néni, csak Őt még nem ismerjük... Majd meglátjuk...

Na de visszakanyarodva a napomhoz. Miután hazajöttünk és Zeuszka is megnyugodott, kimentem a kertbe palántázni, ültetni... Kutyók is jöttek természetesen és tobzódtak, birkóztak és futkostak. Próbáltam Őket meggyőzni, hogy finoman tegyék, lévén Masni lábát kímélni kéne... Nehéz dolgom van Velük, hiszen mind kettőben tombol az energia. :) 

Míg Ők játszottak, Én mindent elültettem. A paprika és a padlizsán egymás mellé kerültek egy ágyásba, a paradicsom pedig a tavalyi helyére, a kerítés mellé. Még a karókat is beszurkáltam a földbe. Utána elültettem a törökszegfűket és a terasz ládásat, majd a begóniákat a cipőcskébe. Olyan széééépek!!!!! :) 

Ezek után pedig nekiálltam a háznak: A konyhában súrolgattam egy keveset, meggyürkőztem az inox mosogató vízkőtelenítésével, majd felszereltem a szépséges függönyt. Ezek után még a garázs ablakokat is megpucoltam, utána pedig a bejárati ajtót. És még mindig van ablak, ami pucolásra vár, csak már jött haza Peti, Nekünk meg menni kellett elé... A kutyókkal természetesen. :)

Most este? Csak ülök itt a gép előtt és fájlalom a térdem. Álmos is vagyok asszem. :D

Szerda:

Mondtam már, hogy Nálunk most indult be a takarítási szezon. :D Olyannyira, hogy ma szabin voltam itthon, éspedig azért, hogy ablakokat tisztítsak és függönyöket mossak. Na meg pihenjek egy kicsit, bár ez elég oximoronnak tűnik. :D

Peti ma ment dolgozni, ám előtte még munkálkodott a kertben. Konkrétan a rég oly kedvelt elfoglaltságát művelte, ami nem más, mint a füvesítés! :) Most már csak picike helyek vannak fű nélkül a kertben, ezek is csak azért, mert ez meg az más helyre került, kipusztult, vagy ilyesmi... Szóval a volt eper-ültetvény és a volt cseresznyefa helyére kerültek ma fűmagok.
Aztán, mikor Peti munkába indult, Én bizony tényleg visszafeküdtem aludni. Örömmel jöttek Velem a kuttyok is. :) Tényleg fáradt lehettem, mert majdnem az egész délelőttöt átaludtunk. :O Utána viszont beindult a munka! Igazán sok ablakunk van, nem kis feladat volt a megtisztításuk. Sajnos nem is végeztem az összessel, de a "maradék" kicsit bajos, ezért nem baj... A függönyöket 2 adagban tudtam csak kimosni, ami konkrétan 7db függöny jelent. Közben pedig sikáltam az ablakokat, kereteket...
Cicák hatalmas segítségeim voltak. Ábel nem egyszer mászott fel Velem a létra tetejére. :D Kutyók leginkább kint rohangáltak a kertben. Akkor örültek a legjobban, mikor Én is kimentem és kint takarítottam az ablakokat.
Egyetlen "problémás" ablakot azonban este meg is oldottunk Peti segítségével. Ez a konyha ablak volt: Nem akartam úgy hagyni, mert... Borzalmas koszos volt már. :( A gond vele annyi, hogy pont az ablak előtt van a mosogató és ugye a csap, amitől nem lehet kinyitni az ablakot. Ez ugye magában nem is lenne gond, ám kívül szúnyogháló van, ami belülről húzható fel. Igen ám, de a háló kipattintója két oldalt lent van és az egyikhez alig lehet hozzáférni, lévén nem nyílik ki az ablak. :O Na de Mi megoldottuk: A mosogatót kicsit elhúztuk a faltól, de csak éppenhogy (Nehogy már azt rántsuk ki a falból!). Aztán Peti benyúlt a pattintóig, de az nem akart megmozdulni. Én kimentem és kintről, kicsit kifelé húztam a háló alsó merevítőjét, hátha akkor Peti jobban hozzáfér. Talán ez segített, mindenesetre mikor most este kérdeztem, végül hogyan sikerült kipattintani, csak annyit mondott Peti: "nyomtam, mint állat és egyszer csak sikerült". :) Szóval így esett, hogy a háló feljött, Én meg boldogan tisztíthattam meg kintről is az ablakot! Most pedig úgy húztam vissza a hálót, hogy a nehezen hozzáférhető sarokban nem pattintottam vissza a pattintót. :D Még egy nagy kavicsot is alá tettem, nehogy véletlenségből, egyszer majd, talán valamiért (:D) megtegyük. Huhh... 

Délután még vendégeink is akadtak: Szüleim jöttek látogatóba és megcsodálták a kertet. Büszke vagyok, mert most tényleg igazán szép és rendezett! :) Anyukám hozott Nekem virágmagokat és egy kis sütit. A magokat köszönjük, keresünk nekik helyet a kertben, a sütit szintén köszönjük, nekik már meg is találtuk a helyét a bendőnkben. Nagyon jól esett, fincsi volt! :)

Kedd:

Annyira fáradt vagyok, hogy nem is tudom, hol kezdjem...
Már reggel is fáradtan ébredtem, de akkor azért még az ember könnyebben viseli az ilyet. :D
Az utakon, jobban mondva a gyorsforgalmin ma a karambolok napja volt. Reggel befelé 3 autót láttunk koccanni. Azaz csak utána láttuk őket, mikor épp kikerültük a kocsikat. Aztán hazafelé még több autó rohant egymásba. Míg Petit vártam a metrónál, furcsálltam, hogy sokára érkezik. Mikor megérkezett, megtudtam, hogy most le is zárták az egész gyorsforgalmit, így csak mellette lehetett jönni, az meg ugye tovább tart. Amúgy asszem este 6 autót láttunk vesztegelni "odabent". No de csak hazaértünk... Előtte még egy gyors tankolást ugyan elvégeztünk, de tündér manócskáink megvártak Minket. Mit is tehettek volna mást? :O 

A mai aerobic óra kicsit csalódás volt. Kedvenc edzőm, Dorka ma nem tudott eljönni csak a helyettesítő edzők. Háááát, az első, ami dance-step lett volna elég gáz volt. Egyrészt egyáltalán nem volt dance, de ezt még elnéztük volna. Az egész lány olyan felkészületlennek és esetlennek tűnt. Sokszor rontott, nem jött ki az ütem, a lépés. Sokat ismételtünk és előröl kezdtük és olyan felépítetlen volt az egész. Dorkánál nem ezt szoktuk meg. Egy lány, aki mellettem állt, eleinte csak a fejét fogta, majd kiállt és inkább a taposó padot választotta. :O
At erősítés óra azonban szuper volt! Ezt az órát másvalaki tartotta, aki igazán lelkes és egyben lelkesítő volt. Kemény órát tartott, talán még jobban izzadtam, mint a steppen. :D A lényeg viszont, hogy jól elfáradtam, mondjuk már fáradtan is érkeztem...

Itthon is vannak ám történések. Először is ma van Vilmos cicánk névnapja. Fel is köszöntöttem puszikkal a kis drágát, de a többieket is. Mert hogy ez egy kicsit fura, hogy Vilinek, Ábelnek és Lolinak van névnapja, de mi van a többiekkel? Őket mikor puszilgassuk agyon? Persze minden nap megtesszük! :) 

No de van itt még egy aggódás: Azt hiszem, már futólag említettem, hogy Zeuszka mostanában sokat kergeti a saját farkát.Furcsa, mert ezt eddig nem tette, legalábbis nem ennyire sokszor és sokáig és... Én ezt egy viselkedés zavarnak gondoltam és nem is késlekedtem, megkérdeztem egy netes macska pszichológust, aki ma válaszolt. Sajnos nem kaptunk jó híreket, ahogy sejtettem. Szerinte is kényszeres viselkedés lehet ez Zeusznál, ami egy pszichikai és idegrendszeri betegség. Gyakori esetben nem megfelelő a pajzsmirigy működésük, ezért nem ártana kivizsgálni. :( Ez tényleg elég rosszul hangzik, ám egyelőre nem ijedek meg. Zeusz sokszor csinálja ezt, de nem állandóan! És ha simogatom, hozzám bújhat, Vele foglalkozom, akkor megnyugszik és abba hagyja. Az viszont biztos, hogy eléggé magának való macsek. Sajnos 2 kistestvérét/játszópajtását (Simont és Mankát) korán elvesztette és az új lakók nem pótolták a szívében keletkezett űrt. Ezt látom és érzem... Néha futkosnak együtt, de nincs annyira a többiekkel, mint ahogy Lola, Ábel és Vili egymással. :( 
Első lépésben ma este bedugtam a Feliway-t, amit anno szintén Zeuszka stresszes időszakában használtunk. Második lépésben pedig majd megkérdem Anna-nénit is erről a dologról. Igaz, hogy Ő állatorvos és inkább gyakorlatias, viszont nagyon okos és segítőkész és szintén macska gazdiként nagyon is átérzi minden bajunkat. :)

Na, ahhoz képest, hogy tényleg mindjárt lecsukódik a szemem, igencsak hosszút "sikerült" írnom. :) 

Hétfő:

Nagyéknál ez valahogy fordítva működik... Általában a tavaszi nagytakarításnak készen kell lennie húsvétra. Na hát Nálunk meg pont húsvétkor van idő takarítani. :D :O Illetve még így sem készül el az egész ház, de már jó úton haladok.
Ma Peti elutazott Szarvasra, Én pedig itthon szedtem szét a vizes blokkokat. Konkrétan kipakoltam a fürdőszobát, a wc-t és "újjáépítettem", sikáltam és dörzsöltem és lemostam és töröltem és átrendeztem és... :D

Na de nem így kezdődött ám a nap. A takarítás persze tervben volt, de...
Míg Peti reggel készülődött, volt egy kis időm visszabóbiskolni az ágyban. Mikor elment, gondoltam, még visszafekszem, hiszen már csönd van és nyugalom... Aztán csöngettek! ki hitte volna, hogy húsvét hétfőn még járnak locsolkodni? Ok, persze... Nekem is gondolnom kellett volna rá. :( Így mikor Bátyám nevelt fia, Ákos lépett be a kapum, kicsit meglepődtem és rögtön arra gondoltam: Még piros tojás sincsen itthon, mit fogok adni Neki? :O Aztán megoldottam, elmajszoltunk pár kocka csokit, mielőtt tovább indult az esőben bringával...
Kicsivel később megint csöngettek. O Apukám érkezett szintén bringával! :) Piros tojást Neki sem tudtam adni, csak egy pohárka páleszt és koccintást, majd dumcsizást. :) Mivel az eső akkor is esett, így a kert nézés elmaradt, illetve ablakon keresztüli volt... :( 

Pedig egészen jó kis eső volt ma. Olyan szemerkélős, pötyögős, egyáltalán nem zuhogóan árasztós. Ám ha az ember ilyenben bicajozik, simán bőrig tud ázni...

A 2 látogatóm után tényleg nekiálltam takarítani. Hála az égnek a manók ma igen nyugisak voltak, így nem "zavartak". Egyedül akkor volt egy kis bonyodalom, mikor leszedtem a kád elejét és mind a 4 cicc bevonult a kád alá és az aláépítés mögé. Gondoltam, várok egy keveset, majd csak kibújnak maguktól. Háááát, beletelt egy "kis" időbe, mire mindenki kijött. Azaz váltogatták egymást: kijöttek, bementek, játszadoztak. Édesek voltak, hiszen Nekik ez újdonság volt, ám eljött az idő, mikor elfogyott a cérnám és kitessékeltem mindenkit a fürdőből. A wc és a fürdő után még porszívóztam, mostam, teregettem, vasaltam, virágot locsoltam, mosogattam... Asszem ennyi. Most pedig fáradt vagyok. Eléggé...

Kutyókkal néha kimentünk a kertbe, mikor alább hagyott egy picit az eső csöpörgése.  Körbejártuk a házat, nézegettük, milyen szép a kert, stb... Majd hamar bejöttünk és Ők tündér kutyók módjára aludtak tovább a fotelban.

Este aztán megérkezett Peti és mesélt és mesélt... És hozott fincsi Nagymama féle kacsasültet, amire azonnal rávetettem magam. :) 

Vasárnap:

Kisebb simításoktól eltekintve ma rendbe tettük a kertet. Peti a bokrok és fák alját gazolta és trágyázta, majd elképesztő módon egész nap csak az ágyásszegélyt vágta. Én pedig megint csak gazoltam. Az oldal- és az előkertben. Raktam tőzeget a Hortenziák alá is, majd Én is ágyás-szegélyeztem... Igaz, hogy az utca rendbe tétele is a terveink között szerepelt, de sajna ma nem jutott rá idő. Holnap a házat takarítom belül, szóval ez tolódik.
Aztán mikor este végig gondoltam, mit is fogunk jövő héten csinálni, az utca sajnos megint csak háttérbe szorul. Az a pár kimaradt "simítás" ugyanis nem is olyan kevés. Először is már meg kell venni a paradicsom, paprika és esetleg padlizsán palántákat. Na meg pár muskátlit a teraszra. Aztán ezeket beültetni ládákba. Ott vannak még a porcsinrózsa magok is, na meg egy csomag dughagyma, amit direkt ültetünk később, hogy pár hét csúszással is legyen még zsenge újhagymánk. Ez már magában sem kevés, és még ki tudja, mi mindent találunk ki. :D Szóval a jövő hétvége sem lesz láblógatós. :)

Asszem már szinte el is mondtam a mai napot. Ma megint kertészkedős lett a blog, de azért a manók sem húzódtak háttérbe. Húsvét lévén a cicák kaptak lágy-tojást. Hááát, Vilmosnak nagyon ízlett. Még Lolika is belenyalt, de a többiek csak fanyalogtak. Inkább majd a holnapi tejcsiből kérnek. Kutyók pedig tegnap kaptak répát, plusz a kamrában pihen a holnapi adag is. :) Hogy Mi? Nem vagyunk nagy ünneplők. A Húsvét max. annyiban érint Minket, hogy Én ma főtt tojást ettem vacsira, plusz csináltam körözöttet. Kalácsot is akartam venni, de már nem kaptam sehol sem pénteken... Hát ennyi...

Ja, igen: Masniról ma végleg levettük a tölcsért. Csak reggel kellett szólongatni, hogy ne nyalizza magát, aztán sokat fújtam be Aloe-firsttel, ami szerintem csillapította a viszketést. Most estére már egyáltalán nem piszkálta. Bár az is lehet, hogy annyira elfáradt, hogy csak aludt... :D

Szombat:

Kezdődnek a dolgos és fárasztó, mégis energiával feltöltő hétvégék! :) Természetesen a kertet csinosítottuk, "előkészítettük" a nyárra és a jó időre. Azaz gazoltunk, ástunk, alakítottunk, füvet nyírtunk és trágyáztunk.
Én határozottan érzem, hogy kevesebb a gaz, mint akár tavaly vagy azelőtt. És nem hinném, hogy azért, mert időben kezdtünk foglalkozni a kerttel. Éljen! Egyre szebbek vagyunk, annyira de annyira jó érzés végignézni a kerten. Ennyi áradozás után, csak elmondom lépésről lépésre a mai napot. :)

Reggel fáradtan keltünk, illetve ébresztve lettünk kutyók által. Sajnos ezen a héten egyáltalán nem voltunk menetelni, pedig kéne. Egyrészt Én is baromi álmos vagyok reggelente, másrészt még nem tudom, hogy legyen, hogy Masnika nem jön... Szóval ébredés után, etetés, majd takarítás következett. Azután pedig a visszafekvés már kutyókkal. :)

Délelőtt állatorvoshoz mentünk. Vittük Masnit varratszedésre és Vilmost oltásra. Hát Vilmoska nem nagyon akart menni... Végig nyávogta az utat, aztán a váróban totál megnyugodott. Mondtam is, hogy szerintem azért nem szeretnek utazni, mert mozog alattuk a "talaj". Na de a váró után a vizsgáló asztal következett, ahol igencsak fogni kellett a nagylegényt. Nagyon nem tetszett Neki, hogy vizsgálják, "piszkálják", hőmérőzik és ilyenek... Ügyesen megfogtam a grabancánál, Anna néni pedig gyorsan, gyakorlottan megvizsgálta Vilmost, majd benyomta az oltást. És Vilmos már mehetett is vissza a hordozóba! Nagy örömére. :) 
Masnika persze sokkal könnyebb eset volt. A varrat szedés amúgy sem egy fájdalmas dolog, na meg Ő kicsit már hozzá is van szokva ehhez a macerához. Vagy csak van olyan nyugis kutya, hogy ezt kibírja. Még vagy pedig bízik Bennünk és Anna néniben! :) 
A sebe nagyon szépséges. Minden rendben van Vele, reméljük belül is... Mikor lépked már használja a lábát, de a nagy futkosások alkalmával még mindig csak 3 lábazik. Itthon aztán levettük Róla a tölcsért és gondoltuk, majd figyelgetjük. Mert ha nyalogatja a sebét, akkor pár napig még hordania kell... De édes manócska nem bántotta... A sebet nem is, viszont a lábikóját egy kicsit feljebb igen! Annyira nyalta, hogy piros is lett és pöttyös. Most vagy azért viszket neki, mert nő vissza a leborotvált szőr vagy a meglévő allergiája miatt. Nem tudjuk, mindenesetre a tölcsért vissza kapta és a kérdéses felületet bekentük hintőporral, majd befújtuk Aloe-first-tel. Holnap pedig teszünk egy újabb próbát.

Na de a kert: Szerencsére hamar visszaértünk a dokitól, csak mert hamar is érkeztünk oda és így Mi voltunk az első páciensek. Gyorsan betettem az ebédet a sütőbe, Mi meg megrohamoztuk a kertet. Peti füvet nyírt, Én meg a málna ültetvényt tisztítottam meg a gaztól. Majd ebéd és utána megint kert: Peti ágyásszegélyt helyezett át, majd gazolt és trágyázott. Én pedig a nagyobbik virágos kertet gazoltam, felástam és végül ültettem is bele pár szépséget. Ja, És kihoztuk a Magnoliát: illetve Peti talicskázta hátra. Talán korai volt még, nem tudom... Szerintem minden rendben lesz vele, fagy már nemigen jön, szóval erősödjön csak!

Péntek:

Nagyon vártam már ezt a pénteket! Nem hiszem, hogy jobban, mint máskor, mégis... Talán igen. :D Sok tervünk van kertészkedés ügyileg és amúgy is 3  szabadnap jön 2 helyett és... Holnap még állatorvoshoz is megyünk. Masnikáról lekerül a tölcsér, aminek szerintem nagyon fog örülni. Bár ahogy mostanság viselkedik...: Olyan, mint egy faltörő kos. Emlékszem, mikor megkapta a tölcsért, akkor még le is merevedett, mikor beakadt valamibe. Most meg...! Csak úgy sodorja magával a dolgokat. :D Mint egy kis elefánt a porcelánboltban... Najó, ennyire talán nem, de irtó aranyos.

A mai nap? Azt hittem, hogy ma nem fogok "idegeskedni", ám párszor mégis előkerült a tegnapi téma. :( Viszont tartom magam a tegnapi tervhez: Nem hagyom magam befolyásolni, és csak arra törekszem, ami Boldoggá tesz! 

Délben bevásárló körútra mentem a városba. Voltam postán, az ofotértben, kajáldában ebédért, majd a zöldségesnél és végül egy közértben. Kicsit úgy érkeztem vissza a melóba, mint egy málhás szamár, de... Legalább mindent elintéztem és megvettem a hétvégére. :)
Még Peti új szemüvegét is elhoztam, ami ma készült el! Már a múlt héten kiörömködtük Magunkat, de azért ma is megtettük. Peti nagyon örül, hogy végre nem az ideiglenest kell hordania. :)

Este nem volt semmi különös. Kicsit később jöttünk haza, némi túlóra miatt... Itthon gyorsan kertet vizsgáltunk. Minden szépségesen hajt, virágzik! És már a 2 hete eldugdosott hagymácskák is kikandikáltak a földből! "Két hét múlva újhagymát eszünk" - mondta mindig ilyenkor Apukám. :)

Csütörtök:

Ez a hét úgy látszik egy igen mély érzelmi gödör Nálam... Igyekszem kimászni, de fáj, ha az embert még vissza is lökik. Sőt, talán még be is ássák. Ám azt nem hagyom!!! Én Boldog akarok lenni, Nekem ez a célom az életben!!! Az egyik, na... De egy nagyon lényeges. :)

Részletekbe nem mennék, mert irtózatosan fáj! Elég legyen annyi, hogy a mai aerobic elmaradt. Helyette bőgtem, bőgtem és bőgtem... Kicsit tanácstalan vagyok és értetlenül állok a helyzet előtt. Nem tudom, már mit tegyek. Úgy érzem, bármit csinálok, az csak rossz lehet... :(

Aki érti az érti, aki nem, attól bocsi. Ilyen is van. Amúgy sem indult jól ez a hét. Kezdődött a melóban, majd folytatódott itthon, most meg...! :( És akkor még a manókról nem is beszéltem. Masnika nagyon pörög. Reggelente hozza a rágókötelét és nem érti, miért csitítgatjuk, miért nem dobjuk el neki, mint annak előtte... A lábikóját még mindig nem használja, csak ha nagyon lassan lépked, akkor biceg keveset...
Aztán itt van Zeusz. Mostanság fura a viselkedése. Iszonyatosan sokat kergeti a saját farkát, ami szerintem nem jó! Olyan, mintha zavart lenne... :O Csak akkor "nyugszik meg", ha simogatom, simogatom és beszélek hozzá. Lehet, hogy túl kevés figyelmet kap mostanában??? :O
Na és ezekre a problémákra ma reggel még Vilmos is rápakolt. Már a reggelijét sem ette nagy élvezettel, aztán még vissza is adta, amit magába tuszkolt. És Nekünk pont akkor kellett indulni a melóba, tehát Őket itthon hagyni...

Egyszóval nem jó időszak ez most Nekem. Ugye most már csak jó jöhet? Ugye? :)

Update: Egy mai zene! Teszik... :) Holdviola

Szerda:

Megérkezett a beígért eső.  Már nagyon vártuk! Peti mindenképpen, mert már a hétvégén is ki akarta szórni a fű-trágyát, azaz pétisót. Igaz, hogy szombatra is nagy esőket mondott, aztán hétágra sütött a nap! :D Jó is volt nagyon!!! Most meg had essen csak az eső, hétköznap van, Mi úgyis az irodában "sínylődünk".

Persze a reggel fű-trágya kiszórással indult. Jutott mindenhova, az egész kertbe. Peti hősiesen teljesített az esőben! :) Aztán munka, majd Én egyedül haza. Peti pizzázni ment a barátainkkal. Rég találkoztunk már Velük. Most Peti megpróbált mindenkivel beszélgetni, aztán meg elmesélte Nekem, hogy mi a helyzet. Én közben itthon tartottam a frontot. :) 
Azt figyeltem, hogy Masni néha már használja a lábikóját, de szigorúan csak akkor, mikor lassan lépked. Ez szerintem nagyon jó!!! Amikor pedig fut, akkor még nagyon kíméli: felkapja és iszonyat gyorsan indul neki 3 lábon. :O 

Hát röviden ennyi...

Családunk legfiatalabb tagjai is átlépték a mai napon a "bűvös" kettes számot. Azaz beléptek életük harmadik életévébe. :) 
Sokat változtak a kezdetek óta: nem csak külsőleg, belsőleg is. Lolika még mindig az a selymes tünemény, Ábel pedig a mindig éhes, hanyatt fekvő, hempergőzős manó. :) 

BOLDOG SZÜLINAPOT LOLA ÉS ÁBEL!!! 

Álljon itt 2 nem olyan régi fotó róluk, plusz a tavalyi válogatás: 

Egy évvel ezelőtti válogatás...>>