A Nagy család élete

Kedd:

Már lassan ott tartunk, hogy befagy az a bizonyos hátsó felünk. :O Állatira hideg van odakint és álítólag ez csak fokozódni fog. Ok, rendben van, hogy még csak január van és ez teljesen normális, de Én mégis fázom! :D Na meg persze azt is tudom, hogy a kártevők miatt nagyon is kell az ilyen tél... Mégis: Ha mondjuk max. február második hetében megérkezik a tavasz vagy legalább olyan plusz 10-15 fok, akkor talán megbocsájtok a mostani fagyokért. :)

Ma mind ketten későn jöttünk haza. Én ugye a szokásos, illetve még egy órával később, Peti pedig dokihoz ment 7-re, ezért csak utána tudott hazaindulni. Állatkák persze kénytelenek voltak kibírni, ám így nem keveset kellett utánuk takarítani. :(
Én pedig plusz egy órát maradtam ma az aerobicon. Először is, az első óra dance-step volt. Ilyenen még sosem voltam. Érdekes, érdekes... Ez tényleg olyan táncos, tele mambó meg csa-csa lépésekkel. Elég sokat kellett helyettesítenem, de határozottan élvezhető volt! :) Le is izzadtam, mégsem volt annyira megterhelő, mint pl. a csütörtöki őrült/gyilkos step óra. Így pedig ma ott maradtam az utána következő erősítésen is, amit szintén élveztem. Folyamatosan kell rádöbbennem, hogy mennyire "nincsenek" izmaim. Illetve nagyon el vannak rejtve, mert eddig nemigen voltak használatban... Khm...

Lévén igen keveset voltunk ma az aprócskákkal, csak egy kép van:
Masnika és a pléd: Amit hátrahurcoltak rágcsálni... :)

 

Egy évvel ezelőtt...>>

Hétfő:

Miről is írjak ma? Nem akarom ezt a blogot egy "fitness" naplóvá változtatni. :D De csak leírom: tényleg nagyon szuper volt a mai edzés! Komolyan mondom, hogy sokkal jobban bírom. Amikor 3 hónapja elkezdtem, már a bemelegítés után úgy éreztem, mentem összesem. Most pedig egészen ügyesen ugrabugráltam és még vörös sem lett a fejem. Na az edzés végére azért nagyon is, de az érthető.
Szóval be is jött, amit gondoltam, sokkal jobb lett a kedvem így estére. Mert napközben nem voltam ám a toppon. Kedvetlen voltam, fáztam a melóban és a tetejébe délutánra még a fejem is megfájdult. Aztán bevettem egy bogyót, elmentem tornázni és megváltozott a világ! :)

Itthon ma is Apa-gazdi felügyelt a rendre. Hogy egy kicsit lefoglalja a kutyikat, adott nekik egy új madzagos labdát, amit eddig a kamrában rejtegettünk. Irtóra örültek a kutyik. Azonnal huzigálták, hurcolászták, aztán igyekeztek kisajátítani maguknak... Felváltva. :D Ezért a játék vége az elkobzás lett, de úgyis kellett elém indulniuk a buszhoz, szóval semmi sértődés nem volt! Imádnak utazni... Legalábbis olyan jól elvannak már az autóban. Egy hangjuk nincsen, csak kémlelnek kifelé az ablakon. :) 

Cicukák csendes szemlélői voltak a ma esti kutyis tombolásnak... Na de most! Azt hiszem, csak arra vártak, hogy Süti és Masni elmenjen a helyére aludni. Vilmos és Zeusz olyan fergeteges kergetőzésbe kezdtek, hogy ihaj! :D Mintha hurrikán vonulna végig ilyenkor a lakáson mert Ők ugye dobbantanak az asztalomon, Apa-gazdi asztalán, majd be a fürdőbe, a kádba, onnan ki... Fel a cicamínóra, majd ugrás.... Háááát... :D Azért nagyon örülök, hogy mozognak és Boldognak látom Őket! :)

Vasárnap:

A címben azt hiszem, mindent elmeséltem. :) Ma végre nekiálltam egy kicsit rendezkedni, rendet rakni a "gardrób-szobában". Ami igazából nem az, csak oda teregetek, ott vasalok  és már az ott lévő ágyat használjuk ruhásszekrényként. :D Szóval ma válogattunk, szelektáltunk és most olyan rendezett az egész. :) 
Ez többnyire elvitte az egész délelőttöt, na meg a visszafekvés. Emlékeim szerint nem csak a kutyák és Én voltunk az ágyban. :)

Ebéd után kicsit kimerészkedtünk a kertbe, de az egész nem tartott tovább 5 percnél, lévén nem ment 0 fok fölé a hőmérő higanyszála. :O Most este (6-kor), mikor a kutyik vacsit kaptak már -5 fok volt a teraszon! Állatira nagyon hideg van!!!

Na szóval délután furmináltunk, majd "jutalom" gyanánt májkrémet majszoltunk. Mármint az állatok, kivéve Ábelt, aki tejcsibe fojtotta ama bánatát, hogy még mindig nem ízlik neki ez a fura krém. Nem is érti, hogyan hozhatja ekkora izgalomba a többieket. :O 

Este még egy kis film nézés részemről. Peti pedig rákattant a Doom-ra és most azt állítja, hogy ott vezeti le a feszültséget. :D Arra legalább rávettem, hogy fülhallgatóval tegye...

Szombat:

Na... Megint egy átlagos szombat. Csudaszép, napos idő volt odakint, Mi mégis leginkább csak bent ténykedtünk. :) Reggel fodrászhoz készültem, majd jött a telefon, hogy később kéne mennem, mert a korai vendég lemondta a dolgot, így kedvenc fodrászomnak nem kéne olyan korán bejönnie. Megmondom őszintén: örültem! Legalább visszafekhettem a manókkal, ahogy megígértem nekik. :D

Aztán persze ébredés, készülődés és indulás. Én nem tudom, milyen jeleket adhattam ki magamból, de mind a két kutya megkergült egy kicsit és azt hitték, hogy jöhetnek velem, mert most majd együtt megyünk valahová. :O Elég csalódottak voltak... Még jó, hogy Peti itthon maradt, így azért tudtak kihez bújni nagy "bánatukban". :) 

Szóval Én fodrászhoz mentem, majd bevásárolni. Háááát, sokáig gondolkodtam, hogy leírjam-e a konkrét céget, de csak kiírom. A nagyobbik CBA-ba mentem bevásárolni. Azt már eddig is tudtam, hogy elég drága bolt... Viszont ma megint belefutottam lejárt üdítőkbe. Simán ki voltak rakva a polcokra!!! :O A lejárati dátumok 2009okt. Még nem is voltak hátul vagy bárni... Felháborodtam, mert nem először találkozom a problémával, bár az másik CBA volt. Szóval odamentem a húsos pulthoz és szóltam. A válasz: "jaaaa, majd utánanézünk". Érdekes egy reakció és talán nem csak az Én rosszindulatom mondatja velem, hogy szerintem azok a lejárt coca-colák még most is ott virítanak a polcokon és a gyanútlan vásárlók bizony meg fogják venni.... :(
A "megint belefutottam" pedig annak szólt, hogy a múlt nyáron már jártunk így. Asszem bevásároltunk egy egész szatyorral és otthon vettük észre, hogy mind lejárt. Persze amit kinyitottunk, az már ment a rötyibe... A többit legalább visszavették. És igenis: nagyon érezni az ízén!!!

Ennyit a bosszankodásról. Egyébként az Én hangulatom szuper volt ma, köszönhetően az időjárásnak és az itthoni nyuginak. Délután is aludtunk, majd mostam, mosogattam, stb... Ebédre pedig a múlt héten készített, finomságos kolbászt csináltam. :) Finoooooom! :D

Manócskák elvoltak, mint mindig. Kutyik kaptak ma egy kis vitamint répa formájában, cicukák pedig plusz falatkákat. Furminálni is akartam, de csak Zeuszig jutottam. Őt szépségesen átkeféltem, de a többiek olyan tündérien aludtak, nem akartam zavarni. Rájuk majd holnap sor kerül!

Péntek:

Fáradt vagyok... Nem csoda, hisz péntek van! A héten 4x voltam step-aerobicon és állíthatom, hogy már sokkal, de sokkal jobban bírom. Na azért még mindig nagyon fújtatok és izzadok és rákvörös lesz a fejem, de határozott "javulást" érzek! :) 

Ezen kívül ma semmi különös nem volt. De komolyan... Egy szimpla, hétvégét nagyon váró utsó munkanap. Holnapra megígértem a kutyiknak a visszafekvést a hálóban, ám már tudom, hogy nem fog összejönni. :( Reggel elmegyek majd fodrászhoz és bevásárolni és ilyenek... De megkértem Apa-gazdit, hogy "helyettesítsen". Azt mondta, meglátja majd, hogy mit tehet... :D

Ma tényleg csak ennyi, röviden... mindjárt leszédülök a székről.

2 kép azért van:
Reggeli Ábel:

Kutyik és a figyelem: :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Csütörtök:

Most télen aztán van hó bőven! :) Nem panaszkodhatunk...
Már mikor kora reggel kimentem a mosdóba, láttam, hogy ismét hófehér az udvar, de akkor még jólesett visszabújni a meleg paplan alá. Ébredéskor aztán már nem annyira örültem, hiszen tudtam, hogy takarítanunk kell a teraszt és a gurulós kaput. És aztán mikor kimentem, ez az érzés megváltozott. Nagyon szép volt minden, és olyan egészen finom, könnyű porhó borított mindent. Egy sima kis partvissal el tudtam söpörni a majdnem 15cm magas hótömeget. :O A sínt pedig egészen egyszerűen söpörtem le. Mondjuk így is le kellett emelnem a kaput a motorról, mert a kerekek nem forogtak. Elég ha egy ici-pici hó alászorul és már kész... összetömörödik, megfagy és megakad. Na sebaj! Szép!!! :) - Mármint a hó...

A bakancsom is elég ramaty állapotban van, de gondoltam, ezt a telet még kibírja... Erre  meg jött ez a sok csapadék, amitől remekül beázik. De most már azért is kivárom a novembert/decembert, mire újat veszünk! És a városba érve vettem észre, hogy az utcaseprők - vagy kik - már nem sóznak, hanem homokot szórnak a járdákra. Nekem ez nagyon tetszik. Talán lehet, hogy hirtelen koszosabb, mégis sokkal könnyebb takarítani, mint a sót!

Délután megint aerobicra mentem. Volt is mit ledolgozni, ugyanis ma névnapoztunk a melóban és isteni finom mákos gubát ettünk! :) Az edzést meg szerintem egyre jobban bírom. Szóval egészen gyorsan "visszajött" a kondim! Csak el ne hagyjam megint... Már-már azon gondolkodtam, hogy a step óra után ott maradok erősítésen is. De aztán mégsem: Várt a toalett, de leginkább nem akarok sietni sem. Majd talán a jövő héten... :)

Peti és a kutyikák elém jöttek a buszhoz és boldogságosan autóztunk haza. Olyan édesen, csöndben utaznak már hátul a kutyik, hogy csuda! Igaz, hogy ilyenkor nincsen rajtuk hám: hááát, lehet, hogy ez nem jó, de... Most ezt szokták meg. Ha messze megyünk, tuti kapnak hámot!

Szerda:

Aerobic nélkül telt a mai nap.  Ez pedig csak azért hír értékű, mert pont ma vásároltam be még pólót és nadrágot és zoknit, hogy ezentúl mindig legyen tiszta ruhám tornázni menni... Aztán hazasiettem mosni. :( Igaz, biztos megszáradt volna holnap reggelre, de... A jövőre is gondolni kell! :) Mert az említett havi bérletet kihasználni úgy lehet igazán, ha többször megyek, mint heti 3x. És mivel a tegnapi órát már megint élveztem, nehogy már a ruha hiánya legyen az akadály! :D Najó, amúgy is tél végi kiárusítás van egy nagy sportboltban, így igazán reális áron jutottam a fenti termékekhez.

Nem utolsó sorban pedig hazajöhettem a manókhoz kicsit korábban, mint mostanában.
Érdekes dolog történt az este. Pont a minap írtam a kutyákról, hogy minden ok köztük, olyanok, mint a testvérek. Ám a testvérek között is lehet néha civakodás. Ma este is volt egy pici... Épp bejöttünk vacsi után a házba, mikor Süti és Masni a konyhába szaladtak utánam. És mire hátranéztem, Masni már a földön feküdt hanyatt, Süti pedig rajta. De mind a ketten morogtak! :O Nagyon... Nem játékból. Hátukon felállt a szőr és olyan bűzmirigyes szagot is éreztem. Persze azonnal rájuk szóltam, mire abbahagyták a marakodást és rám figyeltek. Hogy mi váltotta ezt ki belőlük, nem tudom... Feltehetően valamilyen kaja szagot éreztek vagy emlékeztek a tegnap ugyanott kapott jutifalikra...
Csak azért gondolom, hogy Süti lehet a "főnök" kettejük közül, mert utána Masni járkált Süti után és ugrándozott körülötte, majd mikor Süti nagy kegyesen ránézett, Masni azonnal hanyatt vágódott: Behódolt! !?! Ugye?
Mindezek után kb. 5-10 perc múlva már édesen, de legfőképpen közösen, teljes egyetértésben rágcsálták az előszobából beráncigált plédet. :O Most meg: Apa-gazdival fekszenek az ágyon és Masnika rágcsál, Süti pedig összegömbölyödve fekszik, miután Masni jól lemorogta és nem adta neki a rágcsa karikát... :O Na ezen kiigazodni???!!!

Két kép a közös rágcsiról:
Közeliek...

Süti nem figyel... Mármint nem rám. :D

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

A tegnapi "gyilkos" step óra után, már itthon fájlaltam a vádlimat. Ha máskor történik ilyesmi, asszem meg is ijedtem volna... :D Ám most csak azt gondoltam, hogy izomláz. És talán tényleg az is volt, így elmentem ma is ugrálni! Becsülettel végig ugráltam az órát, majd rákvörös fejjel mentem zuhanyozni. Közben pedig éreztem, hogy még mindig fáj a vádlim. Szóval azt hiszem, mégis inkább meghúztam, mint izomlázam lett, de nem érdekel. Állati jó érezni, hogy vannak izmaim! A mai órát is már sokkal jobban élveztem. Tán azért, mert újból egyre jobban bírom! :) És ez szuper!!!

Más? nemigen van mit mesélnem, csak a szokásos hétköznap. Munka, majd Peti egyedül haza... Kutyókkal jött elém a buszhoz, majd együtt autóztunk haza. Kutyókák édesek, tomboltak ma este is. Cicukák pedig állandóan éhesek: jobban mondva Ábel. :) 

Ez tényleg egy rövid bejegyzés, de annyi baj legyen. Ilyen is kell néha! :)
2 kép: Tombolás...

Lolika: hanyagul a fürdő ajtóban... :)

Egy évvel ezelőtt...>>

Hétfő:

Ma reggelre ismét fehérbe borult az udvar. Na nem esett olyan hatalmas mennyiség, de arra épp elég volt, hogy munkát adjon nekünk reggel. Pedig "hősiesen" ellenálltunk az ébresztgető seregnek és kihúztuk a felkelés időpontját. :) 
Aztán persze etetés, takarítás és hólapátolás volt a program. Peti a teraszt takarította, míg Én a gurulós kapu sínjét tisztítottam le. Mondom, nem volt vészes, mégis azt mondta Peti, hogy emeljem le a fogaskerékről a kaput, mert ki tudja mi lesz, mire este hazajön... Este aztán tényleg fura dolog történt. Mikor Peti megpróbálta elgurítani a kaput, az csak nem akart olyan simán mozdulni. Már éppen azt gondolta, hogy mégsem emeltem le a motorról, mikor egy erősebb rándításnál csak megindult a kapu: Befagyott! :O Érdekes, ám nem annyira csoda, hiszen mikor este engem hozott haza Peti - és a kutyák -, akkor kb. 20 km/h-val tudtunk jönni, annyira lefagyott az út mindenhol. Asszem 2x meg is csúszott a kocsi hátsó fele... :O 

Én meg közben - mármint délután - aerobicra mentem. Ma már sokkal, de sokkal lelkesebben indultam neki az edzésnek. Először is ma újítottam meg a bérletemet és a 10 alkalmas helyett már havi bérletet vettem. Ez ugyan egy kicsit drágább, de most, hogy már az erősítést is ismerem, gondoltam, mehetnék többször is. Na meg motiválva is leszek, hogy kihasználjam... :) 
A mai óra szuper volt! Mikor beértem a terembe, már csak elől volt hely, így a második sorba álltam. Nem igazán szeretek ott elöl lenni, hiszen nem vagyok még profi, nem olyan jó, ha mindenki engem lát, miközben a szökellő lépéseket igyekszem mással helyettesíteni. De sebaj. Pláne, hogy pont emiatt igyekeztem minimálisan hibázni és csak párszor megállni szusszanni!

Még annyit, hogy a melóban ma nem volt sok munka, valamilyen USA ünnep miatt... Ezért aztán megírtam Masnika jellemzését is, ami most este már elérhető bal oldalt. És akkor ennek kapcsán vettem ám észre, hogy egyre több képet válogatok a manókról. És pl. Zeuszról még alig raktam be párat, Ő volt az első, akkor még úgy gondoltam, annyi elég. Na de nem hagyom ám annyiban, már elindult Zeuszka és a többiek képeinek a további válogatása. :)

Vasárnap:

Csak mert pont egy évvel ezelőtt volt szó a gázszámláról... Peti kérte, hogy ma is írjak róla. Ugyan összehasonlító elemzést nem kaptam, így csak a csekken lévő összeget tudom megírni, ugyanis azt Én kezelem. Kb. annyi mint tavaly, szerintem a hőmérséklet is kb. olyan volt...

Update: megérkezett a táblázat! :)

A mai nap? Az egész elmúlt hét kipihenésével telt. "Hála" az egész heti korán kelésnek, állatkáink ma is 6-kor ébresztettek. Hamar megtanulták... :O Hát kelni kellett. Gyors etetés, takarítás, aztán még sötétben vissza az ágyba. :D Most már a kutyák is jöttek és azt hiszem Peti is, bár olyan álmos voltam, igazából már nem is emlékszem. Azonnal elaludtam. :)
Persze a délelőtt dolgosan kellett hogy teljen, ugyanis a héten időnk sem volt semmire. Tehát, mostam, teregettem, mosogattam, na meg főztem. Ja és furmináltam. :) Szerintem látható a javulás olyan téren, hogy a cicuk egyre jobban megszokják a kefélgetést. Egyedül Zeuszka nem akart leheveredni közben, Őt ülve kellett kefélgetnem. A többiek azonnal elfeküdtek és még hempergőztek is néha. Ami azért jó, mert így mind két oldalukat kezelésbe vehettem. De a pocakjukat nem merem, mert ott vannak a cickók és félek, nehogy beleakadjon vagy valami...

Ebédre a tegnapi kolbász maradékát csináltam meg fasírtként. Finom volt nagyon, bár Peti szerint lehetne fűszeresebb. :O Majd meglátjuk azért, hátha a kolbász más lesz... Végül is ez fasírt volt. :D
Ebéd után pedig folytatódott a nap. Megint kb. 2 óra alvás, majd megint mosás, mosogatás, vasalás, porszívózás, rendrakás, ilyenek...

A hír pedig most jött: Vége a BKV sztrájknak. Hurrá!!! Most akkor már nem kell majd holnap korán kelni, bár ugye ezt a manóknak is meg kéne mondani. Asszem egy ideig eltart, mire megint kitoljuk az ébredést...
Na szóltam nekik, nevezetesen Vilinek és Ábelnek a holnap reggeli időpontról. Nem nagyon érdekelte Őket... :( :D

Szombat:

Most már hagyomány. :) Minden évben januárban házi kolbászt készítünk. Disznót ugyan nem ölünk, de biztos helyről kapjuk a húst. (Megjegyzem, Én soha életemben nem voltam még disznóvágáson. Szerintem nem is bírnám lelkileg...)

Nos tehát ma is korán kellett kelni, hogy időben leérjünk és még ebéd előtt bekeverjük a cuccot. Peti volt a nap hőse, még vezetni is Ő vezetett, Én meg szépen elaludtam mellette az anyósülésen. Oda is és vissza is... :D
Szóval leértünk. Peti nagybátyja már reggel elment a húsért, Peti Mamája kikészítette és ki is mérte a fűszereket, így nekünk "csak" az összekeverés maradt. Nagyon jól haladtunk. Peti csak gyúrt, gyúrt, gombócokat csinált, majd megint gyúrt és még mindig csak gyúrt. :) Én közben átmostam a beleket, majd méretre daraboltam, na meg fotó riporterkedtem.

Az ebédet Mama csinálta. Ma is új kaját próbáltam ki, illetve új halat. Mikor Petit megismertem, még elképzelhetetlennek tartottam, hogy Én valaha is halat egyek. Aztán szépen lassan megkóstoltam... Először a harcsát szerettem meg, majd a süllőt. Most ponty volt ebédre, amit még mindig nem tartok valami ízletesnek és amúr is volt, ami már egy fokkal jobb. Szép fehér húsa van, egészen kevés szálkával. Kettő szeletet is ettem!

Ebédre átjöttek Peti nagybátyjáék: Pisti és Éva. Pisti ott is maradt a végén nekünk segíteni a töltésben, ahogy ezt minden évben teszi. Itt is nagyon köszönjük neki, nélküle nehezen boldogulnánk... :) Majdnem 2 órán keresztül ment a töltés, tekerés és szortírozás. Az össz mennyiség 25kg, aminek a felét hagytuk ott füstölni, a másik felét pedig itthon pakoltam a mélyhűtőbe sütnivalónak. Nyammmi.... :D Peti meg közben állatira elfáradt, ami nem is csoda: elég nehéz azt a szerkezetet tekerni! 

Ugye hazafelé is aludtam, bár egyszer felébredtem, mikor tankoltunk. Brrr..., de hideg volt, azt a mindenit! :O Itthon pedig bezacskóztam a kolbikat, mindet lemértem és felcímkéztem, majd a cicák és Masni "segítségével" bepakoltam a frigóba.

Amit meg az elején kellett volna említenem, hogy miért pont ma mentünk Szarvasra: Peti Mamájának most hétvégén van a születésnapja. Tavaly nagy "bulit" csaptunk a kerek szám miatt, ám idén azt kérte, ne legyen felhajtás. Azt mondta, igazából neki minden nap ünnep, ha Mi negyünk... :) Azért Mi nagyon is felköszöntöttük! BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT MAMA!!! :)

Péntek:

A mai napom majdnem teljesen egészben azzal telt, hogy Sütiről írtam jellemzést és hozzá képeket keresgéltem. Még nincsen kész, csak kb. 90%-ban, ahogyan Vilié és Zeuszé sem, de haladok és ennek örülök. :) 

Amúgy egy tipikus e heti átlagos nap volt a mai. Korán kelés, autózás, munka, majd haza. Nem mentem ma tornázni, ugyanis igen fáradtnak érzem magam. Azt hiszem, hogy az egész heti minden nap mínusz 1 óra nem alvás kicsit elvette az erőmet. De sebaj, itt a hétvége, igyekszem majd talán pihenni is...!

Este a kuttyok "vitáztak" egy keveset a megmaradt rágcsijukon. Mostanra már kellően kicsi és szottyos, így pedig már Masnika is előszeretettel kezdi el rágni, azaz ellopja Sütitől. :O Süti meg persze amilyen kis mamlasz, csak járkál utánunk, majd Masnihoz és közben irtó szomorú szemekkel néz, hogy akkor most mi legyen, mert elvették a játékát...?!? Erre pedig Anya-gazdi mit csinált? Eleinte semmit, majd előszedett a kamrából egy másik picike, kerek rágcsát, csak hogy mindenkinek jó legyen. Hááát, most éppen Süti őrzi azt hiszem mind a kettőt maga alatt, de Masnika is boldog, ugyanis végre Apa-gazdihoz bújhat a kanapén. :) 

Cicáink ma kivételesen egészen nyugisak. Nem úgy tegnap. Vilmosom megint annyira bepörgött, hogy a végére már mindenki birkózott mindenkivel. :D Na jó, leginkább a fiúk, mert Lolika elvonult a hordozóba aluszkálni... Ahogy ma este is, csak ma mindenki követte példáját.

Ilyen egy tipikus este Nagyéknál. :)

Csütörtök:

Még mindig tart az a fene sztrájk... A véleményem most nem írnám le, de a hócipőm tele van. Még akkor is, ha engem/minket kevésbé érint, mint pl. sok ismerősömet...

Reggel megint korán keltünk, majd autóztunk. Én kiszálltam metrózni, aztán meg is ijedtem: Majd 10 percet vártam a járatra, már azt hittük, nem is fog jönni semmi. :( Amikor befutott egy vonat, akkor meg mindenki egyszerre próbált meg felpréselődni, szal megtapasztaltam, mit is "érezhetnek" ama heringek a konzerves dobozban. :D Akkor nem nevettem ám ennyire... A melóban pedig megtudtam, hogy valszeg a hajnali bombariadók miatt voltak fennakadások a metró közlekedésben.

Munka után ma sokáig maradtam még bent, aztán már csak az erősítés órára értem oda a fitness terembe. Nem is baj, legalább ezt is megismerem. :) Egész jó volt. Nem annyira izzasztó, mint a step, hiszen erősítés ugyebár. Jól megmozgattuk a hátsónkat és a derekunkat, majd levezetésnek a hasunkat. Asszem lesz egy kis izomlázam holnap is!

Utána pedig Peti ma a Határ útig volt kénytelen értem jönni, ugyanis az a busz sem járt, amivel haza szoktam jutni... A volánbuszra várni meg nem volt kedvem vagy 40 percet.

Szerda:

Lassan visszatérünk az átlagos hétköznapokba... Bár ez egy kicsit sántít: A sztrájk még mindig tart, bár a metró jár, szóval nekem egyszerű a bejutás. Peti villamosa azonban elég használhatatlan. Ritkán jár és bajos rá felférni... :( Ezért aztán ma kocsival mentünk be dolgozni. Én kiszálltam a metrónál, mielőtt Peti elkanyarodott volna...
És amiért most piszok fáradt vagyok, az a korán kelés. Egy kevés túlórának köszönhetően még tovább is voltunk, szóval ma sem kell majd ringatni az elalváshoz. Ja, és a sztrájkolók még kitartanak, tehát a korán kelés holnapra is marad, hogy a fene egye meg! :( 

Este azonban jó dolog is történt. Mivel a kocsi most Peti munkahelyénél parkol, így Ő indul vele hamarabb haza, Én meg bevárom a metrónál. Na és amikor beültem a kisautóba, finom meleg anyósülésre huppantam. :) Köszönhetően Petinek, aki előmelegítette, és még annyira köszönhetően Szüleimnek, akik olvasván tervemet egy másik ülésmelegítőről, beelőztek és megleptek minket. Köszönjük!!! Szuper volt ma így hazajönni! :)

Itthon persze már nagyon várt minket a kis sereg. Gyorsan kaptak kajcsit, majd takarítás, kis TV nézés, közben számítógép állítgatás, most a blog és már igen hívogat az ágy! :) 

Kedd:

Ma megkezdődött a BKV-sztrájk a fővárosban. A Mi cégünk nem bízta a véletlenre és támogatta a "telekocsi" elvet, ami azt jelenti, hogy kb. már egy hete mindenki azt szervezte, ki-kivel jön ma dolgozni, kinek van autója, aki elhozza a többieket. Persze ehhez parkolót is biztosítottak a környéken, szóval tényleg kitettek magukért. Én nagyon köszönöm kolléganőmének, akik a környéken laknak, hogy ma oda és vissza fuvaroztak! :) Igaz, számomra nagyon korán keltünk és indultunk, de tényleg csak így volt esélyünk még a dugók előtt beérni...
Peti végül itthon maradt. Ők nem kaptak ilyen fokú támogatottságot és mivel még reggel igen bizonytalan volt, milyen járatok mennek, ezért döntött az itthon maradás mellett. Szerintem jól tette, ugyanis nem kis fennakadások voltak. Utaznia kellett volna villamossal, ami kb. 20 percenként járt és felférni bizony bajos volt... :(

Itthon pedig amúgy is volt dolga: nevezetesen az Én új gépemet telepíteni, installálni és egyéb, tegnap már említett dolgok. :) Bizony, most már a saját gépemnél ülök, de szoknom is kell. Fura dolog ez, mert a régi, megszokott gépemet szeretném "visszakapni", de ugye azt már nem lehet. A körülmények megváltoztak és csak rám is fér egy kis változatosság. Vagy mégsem??? :D Mindenesetre a beállításaimat visszakaptam vagy most alakítgatom...
Végre kaptam egy úgy billentyűzetet (magyart!!!), amit szintén szoknom kell. Olyan furák a gombjai, meg kisebb is és alátámasztani sem lehet magasan, de mindezek ellenére szuper!!! Aminek pedig a legjobban örülök, az az "í" betű. Eddig ugyanis csak az Alt-161 kombóval tudtam elővarázsolni. Most pedig csak lenyomom és... ÍíííííííÍÍÍÍííííííí még nagy "Í" is van. Ezt eddig egyáltalán nem tudtam... :O

Najó, ennyit az örömködésről.
Kutyikák, cicukák mind jól vannak. Örültek, hogy ma nem voltak egyedül... Süti egész nap csak rágott, vagy őrizte a rágnivalót. :D Masnika gondolom dobálózni akart, a cicuk pedig hajcihőztek egy keveset, majd aluszkáltak. :)

Hétfő:

Megvaaaaan!!!! Itthon van az új gépem!!! :) Nem nagyon tudom elmondani, most mennyire örülök!!! :) A lényeg, hogy itthon van, Peti szereli, installálja és telepíti, meg ilyenek... Én pedig majd fokozatosan birtokba vehetem, ha minden rendben lesz vele. Amit már most is érzékelek, hogy állati halk az előzőhöz képest. :D 

Szóval reggel egészen a melóig mentünk a kocsival, hogy aztán majd Peti haza tudja hozni a gépet. Azért csak Ő, mert Én ma is aerobicra mentem. Hááát, ez a mai nem volt jó. :( Olyan kínkeservesen ugráltam végig az órát, közben még a térdem is megfájdult... Azért csak végig ugráltam, de érzésre bizony nem volt az igazi. De sebaj, lesz ez még jobb is! :) 

Na és Peti közben hazahozta a gépet és ügyködni kezdett rajta. Még most is azt teszi! :) 
Cicáink közben birtokba vették a dobozokat. Először is feldöntötték az egészet, majd sorban kezdtek belemászni, belebújni. :) Mostanra már elraktuk a dobozt, de az "őrület" még tart: Vili kissé megkergült és szélvészkedik a lakásban, amivel persze a többieket is bolondítja magával. :O 
Kutyákkal semmi különös. Süti végre nekiállt a karácsonyi ajándékának és már egészen szottyos a vége. Most pedig csak fekszik az ágyában és őrzi rettenetesen. Nem szerencsés arra menni, mert morgás lesz a vége. Próbáltam Én a lelkére beszélni, hogy a cicák tuti nem akarják az Ő rágcsáját, de édes kutyánk hajthatatlan.

Vasárnap:

Ma az oltások napja volt. Egy évvel ezelőtt kapták meg a kutyák a veszettség elleni oltásukat, aztán rá két hétre a kombináltat. Gondoltam, így lesz ez idén is, elmegyünk ma, aztán majd január végén. Na de a rendelőben derült ki, hogy már nem kell külön kapniuk az oltásokat, lehet egyben is. Ez is egy kombinált, de már veszettség elleni oltással együtt. Hurrá!! Olcsóbb is volt és a manókat is csak egyszer kell szúrni. Kész főnyeremény! :) 

Szóval a reggel még ma is visszafekvéssel indult, majd készülődés és "felcsendült" a nyakörvek és pórázak hangja. :) Olyan hihetetlen lázba tudnak jönni a manók, hogy öröm nézni. Csak várni kell, míg lecsillapodnak egy kicsit, hogy rájuk is tudjam adni a szíjakat.
Aztán utazás, majd elég hosszú várakozás az orvosi rendelő előtt. És ott voltunk. Süti és Masni boldogan vonultak be, majd csak megérezték, hogy it lesz valami, mert az asztalon már mind a kettő farkát behúzva bújt a hónom alá. :) 
Pedig semmi félnivalójuk nem volt. Anna néni profi módon vizsgálta meg Őket, majd szinte érzéstelenül adta be a szurikat. Masninak még a nyaka alatti kis sebet is letisztítottuk. Már a múlt héten is láttam, hogy van ott egy picike sérülés, de nem vészes... Valószínüleg csak játék közben szerezhette. Még egy gyors karom vágás, hőmérőzés és készen is voltunk! :)

Elhoztuk Zeuszka megrendelt tápját, odaadtuk a doktor néninek vett furminátort, osztottunk-szoroztunk, fizettünk... :D És végül csak hazaindultunk. Itthon pedig szembesütünk a ténnyel, hogy elrepült a délelőtt. O

Kis pihenő, majd közös takarítás, vasalás és már este lett. Hogy rohant ma az idő! :O

Szombat:

Egy "tipikus" hétvégi nap volt a mai. Punnyadás, punnyadás hátán... :) Már reggel úgy éreztem, hogy nem kéne felkelnem: a tegnap esti fáradtság valahogy nem akart eltűnni. :O Ám mivel hétvége van, jöhetett a visszafekvés. :) Kutyikkal egyetemben ugye, bár ma nem voltak nagy "segítségemre". :( Mind a kettő hozta a rágicsáját és veszekedtek bárkivel, aki megközelítette a szobát. Morogtak egy keveset, aztán csak visszabújtak puhulni, na de emiatt nem volt felhőtlen a pihenésem sem.

Aztán csak úgy telt a nap. Egy adagot ugyan kimostam, de ezen kívül még a házimunkát is hanyagoltuk. Mivel nekem még mindig nincs gépem, felváltva ültünk ide játszani, vagy táblázatokat gyártani, stb... Most is csak a blog megírására kaptam "engedélyt", utána átadom a helyem a ház urának. :) 

Manókkal minden rendben, úgy hiszem... Cicákat sikeresen furmináltam ma, azaz szőr-keféltem. Még mindig eszméletlen, hogy mennyi szőrt kiszed belőlük ez a szerkezet! :O A kutyákon is próbálkoztam, de a cicákhoz képest szinte nullának mondható a mennyiség, azaz szerintem nem is érdemes...

Az időjárás ma pocsék volt, még az eső is esett szinte egész nap, ami fokozta az utcában lévő tengert. Délután azért kimerészkedtem egy bevásárlás erjéig, de féltem is, hogy elsüppedek a mocsárban... :( 

Péntek:

Alig élek... A mai aerobic óra már csak hab volt a tortán, úgy kikészültem. Nagyon fáj a térdem, a hátsóm és a hátam. De érdekes módon, mégis jó volt. Jó volt, hogy "túl vagyok rajta" és haladok megint afelé, hogy élvezzem a sportot. :) 

Azt hiszem, ez a fáradtság, most rányomja a bélyegét a bejegyzésre, hiszen ha nem megyek el azonnal aludni, akkor úgy érzem, a fejem koppan majd az asztalon. Azt meg nem akarjuk...

Még csak annyit, hogy ma egész nap esett az eső, amitől a kis utcánkba max. csónakkal érdemes befordulni. Mi autóval is megpróbáltuk ugyan, de... Örülök, hogy holnap nem kell dolgozni menni!

Csütörtök:

Ma beindult az aerobic "szezon". :) Hááát, szörnyűséges volt részemről azt hinni, hogy egész jó a kondim. Hihetetlen, hogy 3 hét kihagyás után, mennyire lomhának és nehézkesnek éreztem magam és a mozgásomat. De csak végig ugráltam azt az egy órát. Büszke vagyok magamra! Peti most mondja, hogy Ő is rám. :) 

Pont ezzel kapcsolatban gondolkodtam el ma délben. Kimentem ugyanis ebédet venni magamnak és míg a sorban álltam, hallottam, amiről mögöttem beszélgetnek. Egy lány és két fiú... A fiúk azt hiszem sokallták a lány fittness bérletének az árát és javasolták, hogy menjen inkább a Margit-szigetre futni, mert az ingyen van. Erre azt mondta a lány, hogy az nem jó, mert Ő nem futhat, mivel el volt törve a bokája. :O Erre kaptam fel egy kicsit a fejem, mert mint a következő mondatból kiderült a lánynak valamikor az általános iskolában volt gipszben a lába és tudomása szerint azóta nem űzhet semmiféle futkározós sportot.
Na és akkor Én elgondolkodtam: Nekem mind két térdemet műtötték, csavarozták. A bokámat pedig 2 éve törtem el, ami szerintem nem is forrt össze rendesen, lásd az utca bal oldalán kényelmes járást... És pont Én járok mégis hetente 3x aerobicra és ugrálok a step padon órákat. Most akkor hogy van ez? Nem is tehetném??? Ugye azért ez nincsen így? Végre találtam valamit, amit szeretek, nem fogom feladni... Amúgy is odafigyelek, vigyázva próbálok ugrálni. :)

No, ezen a témán túljutva, jókedvűen álltam be ma is tornázni, a végén pedig még nagyobb örömmel mentem zuhanyozni. Hazafelé zenét hallgattam és már előre örültem, hogy Peti kijön elém a buszhoz a kutyákkal egyetemben. :) 
Onnan aztán eléggé csúszkálósan tértünk haza. Állatira lefagyott minden az utakon. Peti mesélte, hogy még itthon, a garázsfeljárón is alig tudott feljönni, olyan csúszós volt... :O Le is sóztuk most este, talán reggelre javul a helyzet.

Itthoni helyzetjelentést nem nagyon tudok adni, lévén későn jöttem. Apa-gazdi viszont mesélte, hogy Süti nézte a TV-t. Valamilyen jegesmedvés film ment az egyik adón és mikor összebirkóztak vagy mi, akkor Süti egészen közel ment a készülékhez és konkrétan nézte a műsort! :O Édes lehetett. :)
Többiekkel minden rendben, igyekszem folyamatosan (ahogy időm engedi) írni mindenkiről egy rövid beszámolót, amit majd a blog bal oldaláról lehet elérni a kis képekre kattintva! 

Szerda:

Ma reggel egy jó nagy hóesésbe csöppentünk. Ébredés, etetés és takarítás után első dolgunk volt havat lapátolni és söpörni. Letisztítottuk a teraszt, a ház mellett, a garázs feljárót és végül a motoros kapu sínjét. Egészen ügyesek voltunk és még partvissal is lesöpörtem, de a próbánál mégsem gurult végig a kapu. Egy ponton mindig megakadt, így nem lacafacáztam, hanem leemeltem a motort a fogaskerékről. Úgyis tudtam, hogy este egyedül jövök haza és a hó még mindig szakadt, egyszerűbb volt akkor is kézzel gurítani, mint akkor próbálkozni...
A nagy kapkodásban viszont lemaradt a ma reggeli vérnyomás mérésünk, ami csak a parkolóban jutott eszünkbe. De sebaj, nem dől össze a világ. Na meg az eddigi eredményeink sem rosszak, ezen a fronton egészségesek vagyunk! :) 

Délután egyedül értem haza, manócskák adtak is munkát rendesen. Éppen befejeztem mindent, mikor telefonált Peti, hogy indul haza. Így nosza, készülődtem, "bepakoltam" a kutyákat a hátsó ülésre is elmentünk Apa-gazdi elé a buszmegállóba. Odafelé egy régebben használt és kedvelt kerülő úton mentem, de mikor azt tapasztaltam, hogy szinte egyáltalán nem takarították, visszafelé már nem ott jöttünk. Kutyik ügyesek voltak, csak Süti nyikorgott egy keveset... :) 

Nahát ez a nap sem tartogatott semmi extrát, így mára ennyi...
Kép sincs sok. Vilmos az asztalon:

 

Egy évvel ezelőtt...>>

Kedd:

Ma semmi, de semmi nem történt velünk. Mármint semmi olyan nagyon izgalmasan megemlíteni való. Kint egyre hidegebb van, csípős, téli időjárás. Ezért ugye megint nagyon jól esett az ülésmelegítős kisautóba beülni! :) Már azon gondolkodom, hogy beszerzünk majd egy másikat is az anyósülésre. Mert az egy dolog, hogy a sofőrnek szuper, ám az utasnak sem kéne megfagyni...! :) Szerintem érdemes lenne, sajnos még elég sok hideg van előttünk... Ma éjszakára még havazás is várható, majd egy jó kis ónos eső, ami remélem, hogy érdeklődés hiányában elmarad, mint a múltkor. :D

Itthon semmi különös nem történt. Számítógépem még mindig nincs, de haladunk az úton a vásárlás felé. Manókkal asszem minden rendben, bár hazaérve találtunk 2 beazonosíthatatlan, talán hányásos foltot az előszobában. Megfigyelés alá vontuk Sütit és csak remélem, hogg megint "csak" összeevett valamit... :O
Masnika már kapja az utsó féle antihisztamint, ami egy csepp. Elég nehéz az adagolása és már nem is nagyon bízom a hatásban. :( 
Cicákkal minden rendben van, vadóckodnak, kergetőznek, mint ahogy igazi tündér manócskákhoz illik! :)

2 ma esti kép következik:
Esti idill... :)

 

Ami átrendeződött: Kutyók várnak valami falatkára az étkező asztal mellett...

Egy évvel ezelőtt...>>

Hétfő:

Furára sikeredett ez a mai nap. A reggeli készülődéskor és utána úgy alakult, hogy Én itthon maradtam. Elballagtam reggeliért, majd visszajöttem a manócskák nagy örömére. Legalábbis gondolom. :) A kutyók biztosan örültek, hiszen így többször is kimehettek a kertbe, "ehették" a jeget, na meg visszafeküdhettek egy kicsit velem az ágyba délelőtt. A cicuk szerintem vegyesen fogadták, hogy itthon voltam. Ugyan úgy mentem el reggel, hogy bulizzanak nyugodtan, csapjanak egy igazán emlékezetes szülinapi partyt Vilinek, ám szinte egész nap csak aludtak ezek a tündér manók. :O Vagy talán csak azért aludtak, mert itthon voltam? Ááá, nem hiszem...

Szóval a délelőtti visszafekvés nagyon is jól esett nekem, ugyanis a törölközés alatt belenyilallt valami a jobb lapockámba. Még most is fáj egy kicsit... Csak azért gondolom, hogy megfázott, mert a meleg paplan alatt nagyon jó érzés volt, és még most is pulcsiban ülök a gépnél. :( Az jól esik!

Nem is csináltam szinte semmit sem itthon. Max. annyit, hogy kicseréltem a kanapén a plédet, ugyanis rajtakaptam a bűnöst. Masnika a szemem láttára tisztelte meg a bútort! :O Nem értem, miért csinálta/ja. Nem kivételezünk itthon senkivel, tehát nem érteném, ha féltékeny lenne. Vele is nagyon sokat vagyunk, játszunk, törődünk és szeretjük. Miért teszi ezt mégis???

Ezen kívül már csak várjuk haza Apa-gazdit. Kint állati hideg van, szerintem nem is ment 0 fölé a hőmérő higanyszála egész nap... Na most jött jól az a kocsiba való ülésmelegítő, amit karácsonyra kaptunk ajándékba. :)

Nagy dátum ez a mai. Vilmos, drága cicánk 2 éves lett!!! :) 
/ Sajnos, mivel nem áll rendelkezésre az eddig megszokott technikai hátterem, nehéz régebbi fotókat mutatni... :( Ezért most nézzük meg a tavalyi összeállítást! ITT! /

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT VILMOSOM!!! 

Vasárnap:

Meghalt... Végleg... Szegény... :( Nagyon ideges voltam már reggel is, bár akkor még "csak" net problémáink voltak. Aztán sorban kerültek elő a gondok. Igaz, hogy kb. már egy éve haldoklott szegény gépem, de még küzdött! Nagyon! Ma azonban nem bírta tovább és ki-resetelt, ahogy Peti mondta. És többet nem indult el. Sírni azért nem sírtam, de állati ideges lettem, és csak azt akartam, hogy kerüljenek elő a dolgaim. Röhej, hogy mindenem a gépemen van! :O Peti nagyon sokat próbálkozott. Próbálkozott az újra élesztéssel, majd porszívózással és végül még szét is szedte... De semmi nem segített. :( Most az egyik merevlemezem átkerült az Ő gépébe és itt rálelhettem a dolgaimra! Éljen! Ideiglenesen használom... Holnap pedig új gép után nézünk...

Na de a reggel még nem ezzel indult. Már tegnap este nekiállt esni a hó, ami ma reggelre egészen szép kis hótakarót varázsolt a kertbe. Na meg a gurulós kapura is, amit ki kellett szabadítanunk. Hála az égnek nem volt múltkori a mennyiség és a hőmérséklet is 0 fok fölött maradt, így könnyedén megtisztíthattuk. :) A gurulós kapu működik, még elektromosan is! 

Ezek után azt hiszem nem sok minden történt velünk. Délelőtt visszafeküdtünk, nappal kerteztünk, havat kotortunk és manókáztunk. Délután még mostam és vasaltam is egyet, aztán jött a hideg zuhany a számítógépem "személyében". :( Most, lassan megnyugodva pedig a forró vízes kádba készülünk! :)

Szombat:

Ábel névnapja, alutasis - kutyik májkrém - karácsonyfa leszed, visszavisz... - délután házimunka - furminálás - este Bátyámék, ivás, beszélgetés, jókedv, stb... :) - Hazafelé havazás! :O - Most alvás! :D

Ma volt kedvenc vörös cica manónk, Ábel névnapja! :) Mivel Ő nem igazán van tisztában a szó, sem asszem a neve jelentésével, csodálkozott is, miért nyomorgatom annyit és kap a szokásosnál is sokkal több buksipuszikat! :) Persze alutasis kajit terveztem, meg tejecskét, aztán elgondolkodtam. Hiszen a 6 manócskából igazából 3 tündérnek van hivatalosan is névnapja. Süti, Masni és Zeusz napokat nem találtam a naptárban... Ezért úgy "döntöttem", hogy ezentúl mindegy kinek van névnapja, mindenki ünnepelt lesz! Mondjuk ez eddig sem volt másképp... :D Tehát cicáink alutasiztak, és hogy a kutyik se maradjanak ki a nyali-maliból, Ők májkrémet majszolhattak. És akkor nagyon édes dolog történt, mert míg a cicák falták a kaját a pulton, addig a kutyák lent a földön. Vilmos és Zeusz pedig nagyon le-lekacsintgattak a finomság felé. Egy idő után pedig már le is jöttek és kérték a saját adag májkrémjüket. :D Édesek!!!

Mi pedig egy rövidebb visszafekvés után nekiálltunk takarítani, azaz rendbe szedni a lakást. Mindenki szorgoskodott, még a mosógép is berregett. :) Én leszedtem a fát, majd Peti kivitte, becsomagolta és a kocsiba tuszkolta. Egy nagyon jó kis hirtelen ötlettől vezérelve még tegnap vissza is vittük a fát a kertészetbe. Minden rendben volt, megvizsgálták és tökéletesnek találták. Ezért aztán levásároltuk a fa felének az árát és jöttünk haza. Gondoltuk, még körülnézünk kerítés vagy ágyásszegély vagy egyebek terén, de sem az idő, sem az Én gyomrom nem akarta... :(
Itthon pedig folytattuk a már elkezdett rendrakást. Ezúttal a sütő dolgozott a konyhában, Én teregettem, mosogatta,  Peti pedig porszívózott. Hipp-hopp szépséges lett a lakás. :)
Ja, tényleg! Még a porszívózás előtt bevetettem újra a furminátort. A tapasztalat az, hogy nálunk a cicák szőrénél fontos a szerkentyű. A kutyikból is hullik ugyan valamennyi szőr, de egyáltalán nem hasonlítható össze a macsikból leszedett mennyiséggel! És ami még fontos, hogy teljesen egyedül ugrottam neki a feladatnak. Úgy gondoltam ugyanis, hogy vagy hagyják magukat a macsik, vagy nem erőltetem, kivárom, míg megszokják. És csodák-csodája!!! Hagyták magukat. Felváltva feküdtek a jobb, majd a bal oldalukra és tartották a hátukat. :) Persze Zeusz volt az első, talán az Ő nyugalmát látva voltak a többiek is olyan lelkesek!

Este Bátyánékhoz voltunk hivatalosak egy kis koccintásra, beszélgetésre, jókedvre és ilyenek. Minden bejött! :) Borozgattunk, pezsgőztünk, falatkákat csipegettünk, közben pedig beszélgettünk, beszélgettünk, zenét hallgattunk, viccelődtünk, majd komolyan beszélgettünk, végül meg már nagyon ittasan beszélgettünk. :D Talán tényleg kicsit sokat ittunk, de a lényeg, hogy egy nagyon jó hangulatú este volt. Meg is beszéltük, hogy történjék bármi, minden hónapban "rendezünk" hasonlót.
Aztán viszont indulni kellett haza, itthon vártak az éhes manócskák. És kilépve az ajtón döbbentünk rá a havazásra. így tehát havazásban és hozzá orkán erejű szélben ballagtunk otthonunk felé. Itthon még gyors etetés és alom tisztítás, majd bedőltünk az ágyba. :D

Péntek:

NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET KíVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK!
A Nagy család...

Egy új év. Egy új kezdet? Vagy csak egy ugyanolyan nap, mint a többi? Hiszen nem egy dátum dönt az újdonságokról. :) 
Mindenesetre ma igyekeztünk betartani a hagyományokat és konkrétan nem csinálni semmit. Legalábbis semmi dolgosat! Pedig lenne mit, ám szerencse, hogy előttünk a hétvége. :)

Szóval miután éjfélkor elkezdtek nagyon durrogtatni, a koccintás és csók után első dolgunk volt manókat nyugtatni. Masnika mellettünk ugrált és a kezünkbe kérte magát. Süti érdekes módon talán még ki is akart menni (?), ám behúzott farokkal állt a terasz ajtóban és meredve nézte a felröppenő fényeket. Cicókák pedig érdekes módon, mintha éjfélre már lenyugodtak volna. Még Zeusz sem bújt a szekrény alá, hanem ült a szőnyeg közepén és onnan forgatta a szemeit és a füleit. :) 
Mi pedig már félálomban zuhantunk az ágyba asszem negyed 1-kor! Addig bírtuk, aztán kidőltünk. :D Szegény Masnika még nyüsszögött a helyükön, de okos kutyus módjára, nem szökött ki hozzánk. Édesem, nagyon büszke voltam rá!

Reggel kb. fél 8-kor ébresztett minket a csapat. És elindult a nap! Etetés, takarítás, alom tisztítás. Talán ez még belefér a "nem dolgos" kategóriába. :) Aztán reggeli, majd visszafekvés a kutyókkal. Ez ma elengedhetetlen volt! Ébredéskor kb. már ebéd, majd kis TV, számítógép és séta. Szüleimhez sétáltunk át újévi koccintásra és egy kis társasozásra, ami egészen fergetegesre sikerült. Persze elfogyott egy pezsgő és egy kis vörösbor, de a játék is szuper volt! Váltogattuk a párokat és figyeltünk, koncentráltunk, ám viccelődtünk és nevettünk! :) Már sötétben indultunk haza, és nagyon is jól esett a séta. Szép tiszta volt az idő, az eső sem esett és csípős hideg sem volt.

Itthon pedig már vártak minket éhes kiscicáink. Kicsit féltem is, hogy mi van velük, mert - hogy a fenébe ne - ma is durrogtattak. :( De minden rendben volt. Nagyon örültek, hogy hazaértünk és végre megtömtük a tálkájukat. :)
Este pedig csak úgy elvoltunk. Kutyák belelapultak egy-egy fotelbe, Mi filmeket néztünk vagy éppen Őket simogattuk. Cicuk pedig egy kissé megint megkergültek. :O Most is itt cikáznak föl-alá a lakásban. Megint adtam nekik egy labdát, mert megpróbáltak a karácsonyfán is lógni... :D

Csütörtök:

Előttünk még az éjszaka... Egyfolytában petárdáznak és tűzijátékoznak. :( Lehet, hogy szép vagy mi, de nekem nem tetszik. Kicsit már elegem van belőle, na meg nem kis pénzkidobásnak tartom. Mit hőzöngenek az emberek, hogy nincsen pénz, aztán meg egyetlen éjszaka alatt eldobálnak több tízezreket?!? :O
Az előbb voltunk kint a kutyákkal egy utolsó pisire. Pont előtte lőttek fel iszonyatosan sok tűzijátékot: Ki kellett mennem megnézni! Úgy éreztem magam, mintha háborús övezetbe csöppentem volna, mert konkrétan féltem! Valaki barom a szomszéd utcából lőtte fel a rakétákat, de nem ám a mezőre!!! A házak felé irányította a sok eszével. Míg kitaláltam, honnan is jön pontosan, baromira fáztam, közben pedig a fejemre szállt a pernye. Komolyan nem gondolnak bele azok, akik fellövik, hogy másoknak mit okoznak??? :(

Na de: 
A mi napunk korán reggel indult. Peti dokihoz ment, Én pedig munkába. Ezért aztán Peti jött haza autóval, viszont így legalább Én tudtam koccintani a kollégákkal. :) Merthogy ma is dolgoztunk ám! A munkaidő 5-ig tartott, Én azonban 4-kor már hazaindultam. A maradék 1 órában csak "ügyeletet" tartottak a többiek. Többen is furcsálták, hogy ma egyáltalán dolgozni megyek. Aztán meg azt, hogy 5-ig bent leszek... És a végén pedig, hogy még dolgozni is fogok, nem csak láblógatni. Nehéz ezt megértetni olyanokkal, akik sohasem dolgoztak bankban. Na de mindegy is, nem ez a lényeg ma! 

Mivel Peti hamar hazaért, tudott a manócskákra figyelni. Már dél körül elkezdtek durrogtatni a környéken, amit Süti elég nehezen viselt. Még most is: el nem mozdul mellőlünk, szinte megpróbál belénk bújni. Furi ez most nekem, hiszen tavaly sokkal jobban "bírta". Masnika Apa-gazdi ölében puhul... Zeuszka pedig nem nagyon merészkedik ki az előszoba szekrény alól. Egy-egy hangosabb, azaz közelebbi tűzijáték alkalmával Masni is nagyon izgatott lesz és lihegve futkos fel, s alá Apa-gazdi és köztem. Olyankor nem csak Ő, mindenki nagyon fülel és fél egy kicsit. Remélem, hamar túl leszünk ezeken a rettegéseken is és egy új, boldog és nyugodt évnek indulhatunk neki! :) 

Emlékszem, mikor tini koromban még ez az este a buliról, a táncról, a hangoskodásról szólt. Ma pedig már kicsit öregecskén ülünk itthon, hogy majd leragad a szemünk az álmosságtól. :D Kora este ugyan becsöngettek Bátyámék és koccintottunk párat. Teljesen váratlanul jöttek, meg is lepődtünk, de örültünk nekik! Ám nem maradtak sokáig, Őket is várta otthon kedvenc vizslájuk...

Szerda:

Ma már csak Én mentem dolgozni. Lassan fizikai fájdalmat érzek, mikor reggel felkelek és készülnöm kell. Mi lesz még holnap? :( Na de biztosan csak azért van ez, mert itt az év vége és tudom, hogy kevesen dolgoznak már ilyenkor... így ugye Peti sem.
Ő viszont egy tündér volt ma! Először is kitakarította a garázst, azaz kisöpörte az egészet. Elég nehéz mutatvány ez nálunk, hiszen garázsfeljárónk nincsen, sőt még az utcánk is földes, sáros... Na ezt mind, mind a garázsba hordjuk. :(
Ezután még nekiállt ablakokat pucolni. Illetve ablak kereteket, de az ugyanolyan fontos ám, sőt! Nagyon sok koszt le tud hozni a folyadék vagy pára vagy nem is tudom, hogy mi...  Nem beszélve a manócskákról piszkolás terén. Khm. Az őszi takarítás meg elmaradt, szóval... Szuper vagy Bogár! :)

Én közben dolgoztam, majd siettem haza. Kivételesen sikerült is a sietés, köszönhetően a megint bent parkolásnak és a gyér forgalomnak a városban. Fél óra alatt már itthon is voltam!!! Hihetetlen... :O

Itthon igyekeztem manócskázni, aztán ott ragadtam a nappaliban a TV előtt. Egy régebbi francia vígjáték ment, amiken nagyokat rötyögtünk... :) 
Kint pedig már elkezdtek petárdázni és tüzijátékozni. Hála az égnek és talán a válságnak már koránt sem annyira sokat, mint pl. tavaly ilyenkor. Nagyon figyeltem a manók reakcióját a durranásoknál és kb. olyan volt, mint amit "vártam". A kutyik azonnal felpattantak és minket kerestek, bárhol is voltunk, Masnika még pattogni is elkezdett, hogy vegyük fel, de gyorsan! :) A cicuk közül pedig csak Zeuszka riadt meg egy kissé. A reakciója egyelőre csak annyi volt, hogy nagyon hegyezte a füleit, majd szépen, lassan bevonult az előszobai fotelek alá. Aztán egy idő után előjött és bújt! :) A többiek? Talán semmit nem is érzékeltek... :D 

Kedd:

Az úgy kezdődött, hogy mostanában sokat nézegetem kedvenc Beagle-s oldalamat, többek között a fórumot. Na és ott ma megláttam!!! Egy kedves Beagle-s társunk tett fel pár fotót, amint a két kutyusát "fésüli", és így igazán sok szőrt tudott róluk eltávolítani. Ami pedig a lényeg, hogy nem nyírta, nem trimmelte vagy mi... Hanem csak az elhalt, már amúgy is lehullásra váró szőrikéket szedte le. Amint megláttam, tudtam, hogy nekem ilyen kell! Gyorsan rákérdeztem pontosan és meg is kaptam a választ: A furminátor! :) Kicsit olyan futurisztikusan, közben pedig nagyon mókásan hangzik, de nem is ez a lényeg. Megbeszéltem Petivel, aki azonnal rábólintott. Gyorsan keresgéltem és végül nem is megrendeltem, hanem ma munka után elmentem érte! Rögtön kettőt is elhoztam, egyet magunknak, a másikat pedig Anna-doktornéninek. Mikor felhívtam és érdeklődtem, vajon náluk van-e, azonnal mondta, hogy nincs, de nagyon jó kis szerkezet és már régóta vágyik egyre. Neki is macsekja van, hosszú szőrrel...
Nálunk ugye meg a 6 manó után naponta kéne nagyon alaposan porszívózni. Már nem igazán győzöm... :( Tudom, hogy ez segíteni fog, pláne a ma esti próba után.:)

Szóval munka után elmentem a telephelyre, ahol személyesen lehet átvenni a megrendelést, ezzel megspórolva a postaköltséget. Nem mondom, hogy annyira bizalom gerjesztő a hely, de hát végülis egy gyártelep vagy mi, csak egy raktár helységet bérelnek ott... Na meg még sötét is volt! :O De az "eladó" nagyon kedves volt, teletömte a szatyromat mindenféle mintakajával és matricával meg névjegykártyával. Gondolom, mikor meghallotta, hogy 6 állatka gazdija vagyok, kapott az alkalmon, hogy szerezzen még egy vevőt. Nincs is ezzel semmi baj, de neki is mondtam, hogy az árak döntenek. A jelenlegi szállítónkkal is nagyon meg vagyunk elégedve, és a legközelebbi rendeléskor (ugyanúgy, ahogy eddig is mindig) megint megnézem majd a konkurencia árait is. Ez van...

Na de a vásárlás után már száguldottam is volna haza, ám még Petire kellett várnom. Sebaj, addig beugrottam egyet vásárolni... Úgyis fogyóban volt már itthon az itóka, telepakoltam hát a csomagtartót. :D Utána viszont már tényleg robogtunk hazafelé. Egyetlen kitérőt tettünk, egy benzinkútra, amit majdnem elfeledtünk... Na nem csak az áremelés miatt, de fogyóban is volt már az üzemanyag...

És végül csak hazaértünk. Etetés, takarítás, vacsora és jöhetett is a próba. Először mindenki csak szagizta az újdonságot, majd a kezembe vettem és használni is kezdtem. Süti és Masni természetesen tűrték, bár furcsán fogadták a dolgot. Látszik azért, hogy hamar meg fogják szokni, pláne, ha jutifalatkákkal vannak/lesznek motiválva. :)
Cicukáéknál már más a helyzet. Persze Ők is furcsállták, de Én még rosszabbra is számítottam. Egyelőre két emberes a feladat, mert míg Apa-gazdi finoman fogja Őket, addig Anya-gazdi finoman próbálja a fésülést. Csak párat tudtam rajtuk fésülni, aztán mehettek... De még ez alatt is irtó sok szőrük kijött!!! :O
És a legédesebb Zeuszka volt! :O Őt nem kellett még lefogni sem. Azt nem tudom, hogy tetszett-e neki a dolog, de simán oldalra feküdt és hagyta magát. Néha kapott a kezem felé, de azt is abszolút játékból. Megzabáltam, olyan édes volt! :)

Hétfő:

Ma újra dolgozni mentünk. Nem titkoljuk, hogy azt gondoltuk, könnyedebb napok jönnek... És mégsem! :( Nekem egy cseppet sem volt kevesebb munkám, mint bármikor. Peti is végig dolgozott, pedig még tegnap este is azt terveztük, hogy mi lesz, ha hamarabb hazajön... :)
Szóval dolgoztunk ugyanúgy ötig, de legalább az autózást "élvezhettük" a városban. Ma Peti melóhelyénél parkoltunk, ám holnap ha minden igaz, Én viszem a melóig a kisautót, ugyanis a parkolás most ingyen van Pesten! :) Legalább ennyi örömünk legyen, ha már ilyenkor is dolgozni járunk...

Ma reggel elkezdtük a vérnyomásmérést is. Egyelőre még csak ismerkedünk a dologgal, mindenesetre már tudjuk a helyes testtartást és hogy mit, hogyan és hova kell helyezni az igazán használható eredményekhez.

Ma nem is nagyon történt semmi különös ezeken kívül. Este itthon még mindig folyik a vita a rágcsikért, cicáink körében pedig az "éhes" szemek dominálnak.

Aktívak sem voltunk.
Egyetlen használható képünkön: Zeusz!

Egy évvel ezelőtt...>>

Vasárnap:

Ma Szarvasra mentünk, hogy Peti családjával is megünnepeljük a Karácsonyt! Na meg talán már az új évet is, hiszen Karácsony elmúlt, és az Új évig sem találkozunk már.
Reggel ugyan nagyon fáradtan ébredtem: tegnap éjjel a cicák egyszerűen megkergültek és semmiképpen nem akarták békén hagyni a karácsonyfát. Én meg persze próbáltam felügyelni... Aztán támadt egy ötletem és adtam nekik egy játék süni labdát, hogy inkább azt pofozgassák. És bejött!!! Illetve félig, mert a fát ugyan békén hagyták, ám annyira bepörögtek, hogy igen sokáig ricsajoztak. :O No de sebaj, imádom Őket! :)
Szóval reggel kénytelen voltam visszafeküdni, hacsak egy fél órácskára is. Aztán persze készülődés, pakolás és indulás! Még egy tankolás és matrica vétel, majd előttünk az országút! :)

Azért mentünk ma és nem "karácsonykor", mert így találkozhattunk Peti húgáékkal. A kis Áronnal és Grétával. :) Személyesen adhattuk át az ajándékokat és láthattuk az örömöt felcsillanni kis arcukon!
Az ebéd Peti nagybátyjáéknál volt, ahol megint csak ajándék csere-bere következett. Puszik és végül pezsgő, majd ebéd. Számunkra a mai nagy ajándék (amit már előre tudtunk, hiszen kértük) egy vérnyomásmérő. Na nem azért, mert gond lenne vele, de jobb a békesség és a megelőzés. Mától minden nap méricskélünk és ezt is táblázatba írjuk! Aztán majd meglátjuk... :)

Szóval ebéd, beszélgetés, kávé és süti... Majd játék a gyerkőcökkel. Olyan ritkán találkozunk és ilyenkor nagyon rövidnek tűnik ez a pár óra, mégis mivel hamar sötétedik, indulni kellett haza. Még így is simán elszundítottam a kocsiban... Még jó, hogy Peti vezetett! :D

Itthon pedig várt minket az angyali állatsereglet. Tényleg angyalok voltak (végre). :) Süti és Masni semmilyen "ajándékot" nem pottyantott az előszobába és valszeg a cicák is nyugton aludtak, ugyanis a fához látszólag senki nem nyúlt hozzá egész nap! :O